Arra gondoltam írni kéne az oscarrol, kiket szeretnék, hogy nyerjenek, de vazzeg a jelöléseket nézve csak egy WTF csúszott ki a számon. Nehogymár a buzi cowboyok (nem érdekel ez mennyire homofóban hangzik, amúgy) nyerjenek a főbb kategóriákban. Ne és ne. Nem érdekel mennyire tabutémának tűnik, ennyit tuti nem ér, 8 jelölés, pihenj. Na kibukott belőlem az állat, nem jó ez, be is csukom a blogot.
De tényleg, politikai korrektség meg minden, és most senki nem meri azt mondani a Brokeback Mountain-ra, hogy húzzatok a fenébe a 7/10 filmetekkel, mert vazzeg vannak ennél jobbak. Ó de vazzeg, kissebbséggel foglalkozik, hát ezt díjaznunk kell, PC és pacsit bro'.
Az Uránia Filmszinház ingyenes vasárnapi vetítése jó alkalomnak mutatkozott ahhoz, hogy egy jobbnak tűnő magyar filmre ellátogassak. A kezdési időket és a port.hu-s leírásokat figyelembe véve végülis az Üvegfal c. film lett a kiválasztott.
Borzalom. A szinészgárdában talán két ismerős arc volt, ők úgy-ahogy jobban megbírkóztak mesterségük nehézségeivel, ám a főszereplő nő annyira hiteltelenül adta elő, hogy neki az egyszem lánya épp haldoklik, hogy a fejemet fogtam. Az idő rabságában nekiindul megkeresni bátyját, de azért egy kiadós reggeli k*félés még belefér. Kiderül, hogy a fél világ már felcsinálta. A lányát játszó csaj még fiatal, ő még fejlődhet, ám ekkor az jutott eszembe, hogy hány House részt láttam már, ahol tizenéves gyerekek teljesen hihetően játszották el a maguk orrvérzéses panaszát. A szinészi teljesítmény a Barátok közt első évadát se tudta megelőzni.
A másik katasztrófa azok az írók: Pozsgai Zsolt és Kardos István. Támadt egy brilliáns és eredeti ötletük és zéró írói tehetségük és emberismeretük. A szereplők szájába nem tudtak egy odavaló gondolatot beletenni. A beteg kislány olyan szövegeket kapott, hogy csak kapkodtam a fejem, mert olyat élő ember nem fog mondani, pláne nem egy haldokló tizenéves.
Gondolkoztam, hogy mi lehetett a film mondanivalója. Biztos nem az önzetlenség és az élni akarás, mert ahhoz túl sokat szenvedtem a filmen. Azt hiszem az emberi gyarlóság és az alantas indítékok. Vagy semmi. Hát így ennyi. Ezt a két írót érdemes kerülni. Gondolom a legtöbben amúgy se nézték volna meg, de azért csak álljon itt egy warning-post.
Elérkeztünk oda, hogy a filmben egyetlen egy hibát találtam, mégpedig, hogy a címválasztás ennyire nem sikeredett, és a nagyon kedves angol Kiss Kiss (Bang Bang)-el összetéveszthető ez a 2005-ös mesterremek.

Voltam vígjátékokon idén már párszor, de egyiken sem nevettem ennyit, mint ezen az eszméletlenül jó buddy movien, amit Shane Black készített nekünk. Csak hogy tisztába legyetek a névvel, az akcióvígjátéketalon Utolsó Cserkész írója, meg a Halálos fegyvereknél is megtalálható a neve. Akinek ez nem elég, annak meg ottvannak a poénok, amiken hatalmasakat lehet nevetni, a kamerából 'kikacsintás' meg maga a csúcs. Oké, néhol kicsit furcsa volt a film, de belefér. A pontszámot asszem már kitaláltátok, 9/10.
A tartalom röviden egy nyomozás, modern Marlowe módra, csavarokkal, Val Kilmerrel a meleg magánnyomozóval, aki brillírozik, és Robert Downey Jr.-al aki szintén jó. A lány hosszú cobjait nem is említem. Na, aki még nem látta annak irány.
Láttátok a múlt heti exitet, vagy ehetit? Kit érdekel, a lényeg: feldolgozásfilm feldolgozás hátán, legalábbis a híreknél. Ami megragadt az Tim Robbins és az 1984. Azt mondja, neki még van amit hozzátegyen. WTF!? Tim, azért nem nézek el mindent neked csak mert szerepeltél az imádott Remény Rabjaiban (kit érdekel h sokak szerint giganyál).
Amiért ez a rövid szösszenet oda jutott, hogy írjak róla, az a mai megdöbbentő hír, mégpedig a Magnum film. Gyerekek, nem elég, hogy a Miami Vice-t meggyalázzák (laza lesz, meg modern, napersze), de még a Magnumot is, persze Selleck nélkül? Pihenjetek már, és ne engedjétek az összes kreatív embert átmenni a sorozatokhoz, mert teljesen bedöglik majd a filmgyártás.

Az egész Fargóban kezdődik, vagyis a jéghideg kellős közepén áthajtó kocsival. Jerry (William H. Macy) felbérel 2 embert, hogy rabolják el a feleségét, aztán majd az apósa kifizeti a váltásgdíjat. Eddig semmi extra, a többit meg nem mondom el, mert meg kell nézned, de nyilván nem a legjobban sül ki ez a túsz dolog. Az biztos, hogy egy Hostile féle túszdrámát ne várj, de hát az isteni Coen tesók írták a forgatókönyvet, és az egyik Coen rendezte, így már azért lassan kezdes sejteni miről van szó. (még ha van is rossz filmjük amúgy)
Eltaláltad, feketehumor a javából, hatalmas szövegekkel, rohadtjó télies hangulattal, Steve Buscemivel, meg Peter Stormarevel (akit a Prison Breakból ismerhetnek a fiatalabbak) meg még jó pár szerepét hibátlanul játszó színésszel. Iszonyat jó volt, ahogy az egész film olyan természetesnek tűnt, és kifordítottnak.
A cím alapján amúgy mindig össztévesztettem valami másik filmmel, ezért nem láttam eddig, de most egy 8/10 simán kirepül neki. Aztán mindjárt indulok is megnézni végre a Kiss Kiss Bang Bang-et.
Szóval az alább hang formájában elérhető párbeszéd a Rescue Me 2. évadjában hangzott el. Főbb szereplők Franco, aki egy verset akar írni a csajának, bizonyítandó a szerelmét, aztán Lou aki wannabe költő a tűzoltóörsön, és végül Tommy (Leary) aki jön a cicis ötlettel. Itt hallgathatod.
Oké, bizalmatlanul álltam hozzá az Üvegtigris 2-höz. Mégis csak valami olyanról van szó, amit nem kéne elrontani egy második résszel. Aztán jött a Vox premier előtti vetítése, és ez több szempontból is érdekes élmény volt.
Először is, a bácsi talált egy mikrofont, ezért óhatatlanul kényszert érzett arra, hogy elmondja nekünk, hogy milyen <szitok><szitok><szitok> ember volt az, aki kiszivárogtatta ezt a kemény és becsületes munkával megalkotott csodát, de persze a rendőrség már tudja ki az, úgyhogy a részéről gigalol. Ja köszi. És ezt miért nekünk mondja? Ott ülünk a rohadt moziban, ezt akarják, akkor mit szivat engem a lelki problémákkal?
A második érdekes, hogy ott ülünk, halál ingyé, és nincs egy másodperc reklám se. Se TV2, se más magyar filmek... de aki kiperkálja a kilóésfelet, az nézhet. Najó a filmelőzeteseket hiányoltam.
Aztán persze a harmadik érdekes dolog, ami már filmbuzi szempontból is az, hogy a film jó volt. De tényleg. Mármint jobb volt, mint az első rész. Több volt a poén, és jobbak voltak a poénok. A karakterek ugyanazt az megszokott és elvárt élményt adták. A magam részéről lenyűgözött a Király Sanyi-t játszó szinész, mert olyan odaadással mutatta be a szamarat a csacsinak, ami azért feltette a kérdést, nem tényleg bolonddal fogattak-e. :) Na persze nagy sztorira ebben a részben sem kell számítani, de azt hiszem ez nem baj. A film nem ezért jó, nem ez a lényeg. Mindenesetre elgondolkoztatott, hogy nem cserélnék-e valamelyik féleszüvel, mert hát legyen a problémájuk nekik is sok, azért esténként csak össze tudtak ülni a haverokkal sörözni, és egymást szivatni. Ami jó.

Na végre eljutottam egy filmhez amit muszáj dicsérnem, mert nagyon bejött. Az lenne a Sha Po Lang. Van benne valami olyan keménység, ami már régóta hiányzik a bizonyos álomgyár filmjeiből (pg-13 bullshit, oh boy, hol van már a Die Hard korszak).
A film elég átlagosan kezd, és a sztori utána sem túl bonyolult. Az egész Po rács mögé juttatásáról szól, persze nem teljesen, de ez az alap. A film elején pont kijön a rács mögűl mert a társai kinyírják a szemtanút akinek a vallomás alapján itélnék el. Aztán ottvan a rendőr, aki megszállottan leakarja csukatni, mármint egyre inkább _mindenáron_. Nem kapott el a sztori elsőre, mi.
Ami miatt jó ez a film, azok a bunyók. Hihetetlenül kemények és durvák. Amikor először próbálják letartóztatni Po-t, akkor döbbentem le először, és sikerült űberelni a későbbiek során. Az a helyzet, hogy a filmet meg kell nézni. A végértékelésem egy 7/10, meg is mondom miért. Egy jó ideje már van némi stílusuk az ottani filmeseknek, dehogy a zenét még mindig csak néhány jelenetben sikerül eltalániuk az borzasztó.
Mára csak ezt a rövidfilmet tudom nektek ajánlani, amit fényképezőgéppel készítettek, és összefűzték az állóképeket egy történetté jól. Persze pár díj meg a többi, itt nézhetitek meg (quicktime szükséges)

Lassan újra írogatok ide is ne aggódjatok, rögtön 2005 legszarabb filmjével kezdeném. Persze most biztosan felszisszentél, hogy ja tuti xyz az, az annyira szar volt, mittomén, de nem. A legszarabb film tavalyról a Supercross (legalábbis amit láttam). Teljesen moziba szánták, 1621 vásznon utatták be, és az első hétvégén 1,3 milliót hozott, ami iszonyatosan kevés. Na nem a bevétele miatt tartom a legszarabbnak tavalyról.
A lényeg, amit a készítők nem tudtak, vagy nem voltak képesek megvalósítani: ha csinálsz egy motoros filmet, akkor a motoros jeleneteknél 1. lássunk sok dolgot, még ha kézikamera is, 2. legyen sebességérzet, vagy jelen esetben terep érzet. Ha ezt a kettőt jól csinálod, akkor már csak pár jó csaj kell (szigorúan popkornmozi recept ugye) meg mondjuk legalább egy szimpatikusabb szereplő. A forgatókönyv nem kell hogy nagy dobás legyen, még akár a supercross forgatókönyve is elmenne, ha a recept többi alapanyaga stimmelne.
Történet amúgy: két tesó, gyerekkoruk óta motoroznak, de medencét polgári foglalkozásuk medencetisztító, egy kissebb versenyen kiszúrja őket egy nagyobb csapat, de csak az egyiket veszi fel. A másik is talál támogatót, és a tesója ellen indul valami nagyobb versenyen bla bla bla... Szóval igen, nem egy nagy dobás, és sajnos a többi összetevő sem stimmel, egyedül a csajok. A két főszereplő srác iszonyat béna, de azt elképzelni sem tudod mennyire. A motoros jelenetek, meg talán ha 2 van ami jó.
Végső értékelésem egy 2/10, csak azért nem egy, mert hát na leírtam már mi az egyedüli pozitívum. Ha nem akarsz kidobni, nem is, ha nem akarod életed végéig bánni ezen film megnézését akkor messze kerüld. Ami durva, hogy HD trailer is van belőle, sok jó filmtől meg a 240p-t is sajnálják. Ja ha megnézed a trailert akkor láttad a filmet.
Standup ismertetőnk következő célpontja maga Titus. Volt egy sitcomja a Foxon, 3 évadot meg is élt (imádtam) aztán kasza. Innen ismerem a nevét, és ebben az egy órában elhangzó poénok több mint felét is, de egyrészt marhajó újra hallani őket, másrészt pedig iszonyat jól adja elő így tényleg nem uncsi.
Persze a szokásos témák mint mondom, elvált szülők, ittas de jó apa, elmebeteg anyuka meg a többi jóság. Mondjuk személy szerint azoknak javaslom, akik már látták a sorozatot (nem sokan vagyunk így itthon), mert lehet, hogy utána a sorozat kicsit lapos lesz, míg ez fordítva nem áll fenn. Ja, még ez sem teljesen kommerz standup, de közelebb áll hozzá mint a múltkori ajánlott. Na majd következő standup ismertetőben írok egy fullkommerzről.


Páran biztos észrevettétek, de indult egy sorozatos blog, ahol hárman írunk gyakran, meg még Snake majd néha. Jelenleg legalábbis ez a felállás. Pár kiemelt bejegyzésem ott (de több van ám):
A másik film, amit senki nem mer kiadni normálisan magyarországon (Euban azért kiadták már, PAL DVD van). Szintén rejtély mitől, de kult státuszt ért el, az a Ford Fairlane kalandjai. Lehet Nagy Feró az oka, meg hogy akkor még tudtak magyar szöveget írni, és a káromkodást sem kellett tizenkettes korhatárra szabni, a teremburáját, igazából nem tudni mitől lett kult, és gigasokat idézett film Mo-n.
Alapsztori halálbuta, megbízzák Fordot kerítsen elő egy még a sztorinál is butább lányt. Régi jóbarátja adja a megbízást, aki kipurcan rögtön, meg egy nő aki semmin nem botránkozik meg. Meg van itt még mindenféle bénaság meg egy tökös rock and roll dall, ja és Al Bundy, vagyis a színész aki azt énekli, hogy butitájm butitájm. Ami klasszikussá teszi itthon, azok a beszólások, amik közül még te is hallottál már párat biztosan.
A film amúgy eredeti hanggal katasztrófa, de szó szerint. a főszereplő csávó abszolúlt nem konyít a színészmesterséghez. Sírvafakadsz annyira semmilyen eredeti nyelven, talán ez is a bukás oka, mármitn odakinn.
Ezúttal film végre. Nem szeretem Louis de Funès. Ciki de ez van, legalább be merem vallani. Szóval szilveszterkor volt ugye a Louis féle oscar, de én mégis a másikat kerestem elő a fiókból a minap, az amcsi remaket. Ne nézz olyan lenézően, ez van, Stallone egyik (egyetlen?) legjobb vígjátéka, amiben még színészkedni is tud.
Igen, ez az a film, amiben Figaró szól az elején (Mozart) és van benne sok táska, egyikben pénz, másikban ékszerek, marmadikban bugyik. Ez az a film, amiben Stallone jó útra tér mert apjának megigérte a halálos ágyánál, és ez az a film amit rohadt sokat lehet nevetni. Ez mind az. A maga korában hasalt a pénztáraknál, de itthon jelentős kultstátuszra tett szert, ezért sem érteni, hogy miért nem meri kiadni senki.
Gyerekek, Battlestar Galactica visszatért végre, és az új a mid-season premier tartja a színvonalat amit már megszokhattunk a világ jelenleg legjobb scifi sorozatától. A zenén is mintha csiszoltak volna, remélem lesz Season 2 soundtrack majd valamikor a jövőben. Ha még nem olvastad az áradozásunk a sorozatról akkor itt az ideje, erre találod.

Ha már így benne vagyok a sorozatokban akkor legyen szó egy olyanról is, ami jó. Ez pedig az Arrested Development. Az egész úgy kezdődik, hogy az első részben mivel apja nem Michaelt nevezi ki nyugdíjazásakor a cég élére, hanem a költekező anyját, ezért elhatározza, hogy nem beszél többet velük. Közbejön egy kis gixer, az öreget lecsukják, és senki sem képes vezetni a céget csak Michael, az összes többi családtag (nagy a rakás pedig) életképtelen őrült. Még nem nedves a bugyitok?
Akkor elmondom miért ez a második legjobb vígjátéksorozat jelenleg (az első a Scrubs, ez nem kérdés). Szóval mondom, várjál csak. Az abszurd humor a kulcs. Az az abszurd humor amit egyre kevésbé fognak az amcsik, ezért csökken a nézettség, de ez az ő bajuk, ha ezt is kinyírják (a Foxon van, a henteseknél). Ez az a sorozat amiben Godzilla házakat tapos de Rocket-man megmenti a helyzetet. Ahol semmi sem működik. Amúgy viszonylag sok helyszínes és elég drága sorozat, ezen kívül konzervnevetés sincs, és egyszerűen profi. Most nézem az első évadot, amit végre megszereztem, és tényleg lehet rajta szórakozni. Four Kings persze, dugjátok fel magatoknak a Four Kingset kedves NBC.
Mint mondtam, nézettségileg gondban vannak, és lebeg a fejük felett a kard vagy mi, de olyan pletykák járnak, hogy ABC vagy a Showtime szívesen átveszi, amit én megis értek, már most hatalmas kult a sorozat. A fox szerintem azért rendel mindig ilyen csonka évadokat, hogy legyen alibi ami miatt nem engedik át.

Az a helyzet, hogy indult ez a sorozat itten, és a tavalyi év egyik legaranyosabb sitcomjából (Committed) szerepel benne a csávó Josh Cooke (ott Nate volt), meg ittvan még Seth Green akit komolyabban legutóbb a Without a Paddleben láthattunk (valami írtam róla izé). A lényeg, hogy egy deka eredeti ötletet sem láthattam ebben a 20 percben amíg a sorozat tartott. De tényleg.
4 jóbarát New Yorkban, az egyiknek meghal a nagyanyja és ráhagyja a bazinagy házát ezért megkéri a gyerekkori jóbarátjait, hogy költözzenek már össze vele. Így ránézésre sem izgalmas, de akkor még egyszer mondom: 4 srác a főszereplő és nulla csaj, hú de vicces csajozós sokfélreértéses semmi néz ki ebből, pedig én még a Freddie-t is tudom nézni, ami már teljesítmény.
Akkor az alapszitun el is vérzett a sorozat, pedig a legfinomabb részeket még nem is mondtam, a halálgyenge Will and Grace (bocs a rajongóktól, de szar amit néznek) és Twins szériák alkotói segítették ki az NBC-t, hogy amíg a gyenge nézettségű Joey pihen addig se legyen az adó gagyi sitcom nélkül (bár a Joey-t azért valamennyire szeretem). Azért nem hordom le az adót valójában, mert Earl és Scrubs is náluk megy, de ennyi amit idén eddig fel tudtak mutatni, azért a Book of Danielt is be fogom próbálni tőlük.
Ugye tavaly a jó öreg Chris Rock rock vezette a showt, hát idén fel sem kérték. Aztán még ilyen neveket kérdeztek meg, hogy Billy Crystal, Steve Martin és Whoopi Goldberg. Ugye milyen rossz lett volna, aztán felmerült William shatner neve, akit a Boston Legal óta megint jegyzünk, de végül mindenki kedvence, az egyik legviccesebb showműsort (The Daily Show) vezető John Stewart lesz az oscar gála vezetője. Ez még nem hivatalos, de ezzel van tele a net.
Volt egy álmom amiben egy régi, várszerü építmény egyik termének falában lévő hasadékot megtalálom, majd belemászva átjutok egy alternatív világba. Késöbb többször kerestem, és találtam meg ezt a hasadékot álmaimban, sőt más bejáratot is. Jó érzés a visszatérő álom, de fel kell tennem a kérdést, mert sokszor már gyanus a helyzet, hogy az újra álmodás érzését nem csak álmodom-e. Talán volt már olyan aki érzett ilyen kétséget. De most az álom filmben is elért hozzánk, s ez a Narnia krónikái. Nem is annyira új dolog, mint elsőre hinnénk. Amerikában kötelező olvasmány.
A WWII alatt játszódik, amikor a németek lebombázzák Londont, s a térségből a gyerekeket biztonságos messzeségbe küldik. A főszereplő négy gyerek is így kerül a háború elől egy professzor házába. A testvéri harc magától értetődik: a legnagyobb fiú, mint apa-játékos, a középső fiú, aki utálja, hogy csak középső, és a két lány. Erre a négy szerepre pedig sikerült Anglia alighanem legidegesítőbb arcú szinészjelöltjeit összeszedni, úgyhogy nem is kellett olyan óriási munka ahhoz, hogy az ember valóban átérezze, mennyire idegesítő ez az apáskodó srác, anyáskodó csaj, duzzogó kisfiú és hisztis kiscsaj. Ez volt az első benyomás, de a film végére azért egészen megbarátkoztam velük.
A történet pedig akkor indul el, amikor a legkisebb gyerkőc a szekrénybe bújik a bujócskázásnál, és egy havas erdőben találja magát. Persze ezt senki nem hiszi el neki. Legalábbis egy darabig.