Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag

Motorosok közelednek az út egy fasorompóval lezárt szakasza felé, egy oldalkocsis, és nyomában három kétkerekű. Az oldalkocsis áttöri a sorompót, és vezetője ekkor veszi észre, hogy szemből is támad egy motoros. Jobb híján gyorsan felkap egy zászlótartó rudat, majd a hóna alá csapja. Az oldalkocsiban ülő idősebb úr először furcsállva nézi, mire kell az neki, de hirtelen megvilágosodik, a középkor iránt amúgy is igen fogékony képzelete már előre fel is festi lelki szemei elé a cselekményt, ami következik, és kíváncsian elmosolyodik, miféle dicső tettnek is lesz rögvest szemtanúja. Bizony, a lovagi tornákra emlékeztető jelenetsort láthatunk, amint a náci katona leveszi válláról a gépfegyvert és célra tart a két férfi felé, de ekkor a zászlórúd lesújt rá, és motorjával elkaszálja azok két üldözőjét, bár még mindig maradt egy. Az az egy pedig bravúros mozdulattal egy kerékre áll, így próbálva az elsővel lesújtani az oldalkocsira. Nem egészen sikerül neki a művelet, ezért oldalról közelít, hogy majd jól leszedi gépfegyverével áldozatait. Eközben az oldalkocsis vezetője ránéz a még mindig hóna alatt lévő félbetört zászlórúdra, majd a náci motoros első kerekére, és a kép azonnal összeáll a fejében. Határozott mozdulattal vágja a küllők közé a rudat, és a német katona máris megtudhatja, mit éreznek a madarak repülés közben. Kalapos barátunknak nagyon tetszik, milyen ügyes és leleményes is volt, kiváltképp, hogy minden üldözőjüket lezárták. Vidáman néz le apjára az oldalülésben, ám nem kellett volna, hamar ráfagy az arcára a mosoly. Az öreg komoly képpel mered vissza rá, fiatalúrnak mással kell próbálkoznia, hogy lenyűgözze őt.

Nem volt jegye.

A Paramount logo harmadszor is igazi hegycsúccsá változik, és ezzel megkezdődik Indiana Jones harmadik kalandja. A lovagi tornás mutatvány valahol csak nem lehet véletlen, hiszen Indy nem kisebb dolgot keres ezúttal, mint magát a Szent Grált. A kelyhet, melyből Jézus Krisztus az utolsó vacsorán ivott, és melyben vérét felfogták a keresztfán. Aki iszik ebből a kehelyből, örökké fiatal marad. Ez a mese kelhet életre, legalábbis ez az álma a múzeum egyik legnagyobb támogatójának, Walter Donovannek, és nem mellesleg Indy apjának is. Azonban ez most nem csak amolyan szent küldetés, hasonlóan a Frigyláda megszerzéséhez, a régészprofesszort itt is szorítja az idő. A Grál kutatása nem pusztán archeológia, hanem harc a Sátán ellen, és ha a nácik kezébe kerülne, a sötétség seregei végigmasíroznának a Földön.

- Mondanom kell valamit.
- Ugyan, apa, a szentimentalizmust hagyjuk későbbre.
- Ég a padló.

Indiana most aztán megkapja a magáét, mit neki a rá vadászó egész német hadsereg, vagy ősi ereklyéket védelmező holmi csapdák, azok mellett még lazán élné világát. Azonban egy szülő állandóan őt fürkésző árgus tekintete mindenképpen megerőltető dolog lehet. Ezt a szerepet hivatott betölteni Sean Connery, aki kiválóan el is végzi feladatát. Öreguras megjelenése és fegyelmet követelő magatartása mindvégig ellentétben áll Indy könnyed természetével. Ebből adódóan nem csak egy rendkívül jó párost alakítanak, de elég sokszor a humor forrása is ez.

Ugyanakkor visszatérnek az első részből megismert mellékszereplők is, Marcus végre elveszhet a múzeumában, és Sallah ismét hasznos társa lehet a kis csapatnak. Indy női társa ezúttal Alison Doody, aki Bond-lány volt a Halálvágtában. Indynek pedig nem csak az apját ismerhetjük meg, hanem őt magát fiatalként is, River Phoenix alakításában, őt amúgy Harrison Ford ajánlotta a szerepre.

Persze nem Alison Doody az egyetlen Bondos kapcsolat, hiszen már maga Connery önmagában is az lenne. De ez nem elég, Rhys-Davies ugyebár Bond szövetségese volt a Halálos rémületben. Ezen kívül még kapunk három Bond-ellenfelet, egy nightclub tulajdonost, és két aktakukacot is, sőt, még Conneryre is azzal a fegyverrel lőnek, melyet maga használt Bondként, csak hogy teljes legyen a kép. A Bond-téma voltaképpen azért érdekes, mert Spielberg mindig is Bondot szeretett volna forgatni, erre Indy lett egy amolyan Bond-szerű karakter. Így nem véletlen, hogy már kezdetek óta Conneryt szerette volna látni az idősebb Jones szerepében.

Ugyan Jeffrey Boam írta a forgatókönyvet Lucas és Menno Meyjes ötletéből, de Spielberg emelte bele az apa szálat és Tom Stoppard volt, aki megdolgozott az apa-fia dialógusokkal, neki köszönhetjük a felejthetetlen párbeszédeket.



Sok ember mondta eddig is, hogy ez a kedvenc része, nálam mindhárom nagyjából azonos pozícióban van, igen nehéz lenne választanom, inkább nem is teszem, számomra egyben jó az egész. De meg tudom érteni azokat, akik ezt választották, az elsőben több volt még a rejtély, talány, érdekesebb volt, a második egy vérbeli kaland lett inkább, a harmadik pedig egy grandiózusabb darab, ötvözve az első két rész pozitív tulajdonságait, és Indy amúgy is ragyogó történetére rárakott egy lapáttal Connery is. A rendezőnek szintén ez a kedvenc része, de nem árt egy dolgot tudni, a fő ok, hogy akkor és ott elkészült a film, hogy a második rész nem kapta meg a tőle várt megfelelő kritikákat, és amolyan válaszlépésnek szánta Spielberg, össze is jött neki, hiszen ez már pozitívabb fogadtatásra talált. De ki tudja, ha a Végzet temploma is kellőképp sikeres lett volna, talán egy teljesen más filmet nézhettünk volna meg 89-ben, mint harmadik Spielberg-Lucas produkció, elvégre a rendező nem készített túl sok folytatásos filmet.

Én örülök, hogy elkészült, és kicsit sajnálom, hogy a negyedik részben nem lesz Connery, bevallom, hiányozni fog a kalandból. Persze, a remény azért él, hogy titokban azért mégis szerepelni fog, ki tudja, majd kiderül nemsokára, alig pár hét múlva. Persze felkészültem, szóval csalódás nem ér majd, nem arról van szó.

A TV2 ma este ezzel befejezi a trilógiát, és aki attól tartana, hogy elmúlna a hangulat a moziig, essen esetleg neki addig az Ifjú Indiana Jones kalandjainak. Számomra ugyan feledhető volt a sorozat, valahogy nem hozta ugyanazt a hangulatot, de hé, ettől másnak még tetszhet. Azért én sem akasztom vissza a kalapot a fogasra, és az ostort sem rakom vissza a szekrénybe, inkább még párszor megnézem a trilógiát, míg végre el nem húzzák a függönyt a következő kaland előtt.