Az úgy történt, hogy lehurrogtatok amiért fura animációs cuccnak neveztem a Waltz with Bashirt, pedig a moziból kijőve szóról-szóra ez volt az első amit a filmre tudtam mondani. Ez nem zárja ki azt, hogy jó, mert az, de hogy fura az tagadhatatlan, ne is próbáljatok ellenkezni. This is not a lovesong.
Egy dolog mindenképp elmondható a filmre: ilyet nem láthatunk mindennap. Ez egy dokumentumfilm animációs köntösben. Mondhatnám, hogy megvezettek, de nem lenne igaz, mert a filmről csak annyit tudtam, hogy fura animációs (ezt a trailer alapján) és hogy a háború emberre tett hatásaival foglalkozik, de ez csak valami főcím volt valahol és azt a cikket eszem ágában sem volt elolvasni. Ennyi előtudással ez a Libanoni keringő pedig simán jó volt.
Nem tudom, miért így kellett dokumentumfilmet csinálni, nem álltak rendelkezésre a tényleges felvételek? Vagy mert a katonák elmondásai nem is úgy történtek? Igen, inkább ez az utóbbi, hiszen a szürrealizmust különben teljesen ki kellett volna hagyniuk a dokumentumból, legfeljebb egy arcot láttunk volna ahogy elmondja őket. A film története amúgy annyi, hogy egy volt katona próbálja kideríteni mit csinált a 82-es libanoni háborúban, helyreállítani az emlékezetét. Elmegy pszichológushoz, beszél a feltételezett bajtársaival, meg ilyenek, és ezt látjuk animálva, amiket ők “láttak”, vagyis amikre emlékeznek. Vannak benne érdekes dolgok, de menjetek el, felfedezni.
Az animációkra is csak azt tudom mondani, hogy furcsa. Egyrészt ott van az, hogy az élő személyek mintha papírból lennének kivágva néhol, ők nagyon elnagyoltan vannak elkészítve, viszont a film tele van olyan képekkel amikért valami iszonyat pirospont a készítőknek. Gyönyörű színek, kidolgozott helyszínek, tényleg profi az egész.
Igazából pontozni nehéz lenne, mert ez érdekes film, de a dokumentum stílus miatt szokni kellett nekem a keringőt. Vizsgáljátok be, mert kilóg az átlagból. Most akkor megyek, beszerzem a zenéjét.
Legyen nekem 7/10, és akkor mind a 3 pontot a nem-animációs néhány perc miatt vontam le, nem bírok napirendre térni, mekkora hülyeség volt beletenni azt a jelenetet.
Hát nem hoztad meg a kedvemet hozzá:)
akkor ide is kommentelem SPOILERES:
– A mű végén mégis bevágott élő jeleneteket a mészárlásról.
– Ez nem művészi, hanem ideológiai döntés volt. Szerettem volna elkerülni azt, hogy amikor az emberek kisétálnak a vetítésről, azt gondolják, hogy csupán egy szép animációs művet láttak.
http://nol.hu/kult/lap-20090102-20090102-11
én ezzel egyetértek.
és ne haragudj human, de mi az h miért így? szerinted hogyan máshogyan lehetett volna megcsinálni a kutyás rémálmot az elején? a loveboatot? a sellőt vagy mit?
“Nem tudom, miért így kellett dokumentumfilmet csinálni, nem álltak rendelkezésre a tényleges felvételek? ”
mert nem mindenki adta volna az arcát.
Vagy azért (kellett így dokumentumfilmet csinálni), mert egy, a libanoni háborúról szóló dokumentumfilmre soha nem mentem volna el a moziba, így viszont elmentem rá, és szerintem sokan vannak így. Engem semmilyen háborús film nem tud bevonni, mert utálom és nem érdekel, ha rákényszerítenek, hogy végignézzem, akkor sem érint meg, hanem direkt kivonom magam.
Nem beszélve arról, hogy a kamerába szörnyűségekről beszélő embert meg leomlott házak között géppuskával kúszó embert már annyit láttunk a híradóban, hogy baromi unalmas. Számomra épp ez volt az erőssége a filmnek, hogy a mérhetetlen cinizmusom ellenére még engem is be tudott vonni, szívesen néztem és izgultam mi lesz, csupán attól, hogy animáció és néhol egészen klassz képekkel. Épp ezért éreztem hatalmas melléfogásnak, hogy van benne egy néhány perces élőszereplős jelenet, aminek semmi értelme azonkívül, hogy kizökkentsen a hangulatból.
Érdekesnek tűnik, biztos, hogy megnézem.
1980-ban már nálunk is készült egy hasonló dokumentumfilm
Kovásznai György rendezésében Habfürdő címmel. Az a rajzfilm,
az akkori magyarországi társadalmi viszonyokat mutatta be,
ráadásul egy-két fülbemászó “sláger” is volt a filmben. Az is
elég fura volt:), sajnos bukott is nagyot.
“Épp ezért éreztem hatalmas melléfogásnak, hogy van benne egy néhány perces élőszereplős jelenet, aminek semmi értelme azonkívül, hogy kizökkentsen a hangulatból.” Ezek szerint a stáblista végét nem vártad meg, jelezték, hogy voltaképp mi is a funkciója ennek a szerkesztési módnak.
Nekem tetszett, de láttam már jobbat is e tárgykörben, 7/10.
Szerintem inkább valós alapokon nyugvó játékfilm, mint doksi, legalábbis rám inkább ilyen benyomással volt.
SPOILER
A vége valamelyest felteszi a pontot az i-re (és a doksi-vonalat erősíti), szerintem nagyon ütős, de ha nem lenne se hiányozna.
De egy biztos: nálam a tavalyi év egyik legjobbja (az animáció egyértelműen a legjobb, bár a japán “termést” nem ismerem), azt hiszem megyek is újrázni.
” Szerintem inkább valós alapokon nyugvó játékfilm, mint doksi”
Kár, hogy ez nem szerintemre megy, mert maximum áldokumentumfilm, mivel aza szerkesztésre vonatkozik, hogy valakinek kiírjáka nevét és a kamerába beszél, meg ilyenek (leegyszerűsítve).
SPOILER, LEGKÖZELEBB JELÖLÖM!
@isolde: Miert volt hulyeseg beletenni az utolso jelenetet? Szerintem az volt a rendezo egyik legjobb huzasa, egeszen addig olyan mintha egy jatekfimet nezne az ember es aztan hirtelen: hopp, na ilyen a szornyu valosag. Zsenialis.
Naturka: úgy tudták volna megcsinálni, hogy dokumentumfilmekben szokták, mutatják a fejét annak aki beszél, és mondja a kamerába :)
DCIJB: számomra túl szájbarágós lett így. Anélkül is megértettem a tanulságot, hogy az arcomba csapták volna, nekem az túl direkt volt, és (nálam) épp az ellenkező hatást érte el, mint amit szerettek volna vele.
Nincs sok időm, mert beadásra készülök, rövid leszek.
Az animációs stílus szerintem remek, ezzel a rendező vizuálisan szemléteti azt, amit átélt. (Akkor ez a háború most csak egy álom vagy valóság?)
Eredetileg pedig valóban dokumentumfilmként indult, de a fent leírt miatt lett animált dokumentumfilm a dolog.
Nem tudom mennyire volt értelmes a kommentem, igazándiból nem is érdekel. Aki nem látta, nézze meg!
A vége megrázó.
Kihagyom, azért thx a kritikát.
Nekem nagyon tetszett, pedig nem szeretem a háborús/történelmi filmeket. A zenéje azonnal a szívembe lopta magát.
tudtommal az interjú alanyok nem adták hozzá az arcuakt, plusz így lehetett keverni jól a magát az interjút és az elmesélt eseményt
az elején zavart az alakok darabos mozgása, de pár perc után már észre se vettem
színekkel remekül játszott, ezt ragozni nem kell
és az utolsó pár képsorra amikor megjelentek azt mondtam ez lesz a tökéletes befejezés, nem kell hozzá semmi más, és így is lett, tényleg tetszett
golden globo-ot is megérdemelte
ajánlani tudom minden filmértőnek
SPOILER
A Hollandiában élő bajtárs is megjegyzi az első látogatásnál, a hóban, hogy addig okés, amíg csak rajzolsz, ha filmezel, az már nem. Hát valszeg ezért – is – animáció, de így tényleg sokkal jobb.
Ezt a személyes nézőpontot nem lehetne dokuval visszaadni, így más az élmény.
És a végén is teljesen helyén van, kell, hogy felülírja a rajzfilmes élményt. 10/10
hogy mindenki ezen akadt fenn
Sikerult megneznem. Nalam ez 10/10.
SPOILER
Hogy en is hozzaszoljak a vegso kepkockahoz: szamomra az a pont volt az emlekek visszaterese. A kereses volt animalt, annak minden szurrealis kellekevel, aztan a vegen a megtalalt valosag. Es mi lenne, ha bolcsesz lennek… :-)