A magyar címet nem írom le még egyszer. Tehát eljutott a mozikba ez a tavalyi angol/ausztrál film. A főszerepben Clive Owen, aki úgy látta túl sok akciófilmben és thrillerben szerepelt mostanában, így komolyabb drámával erősített picit. Nem is rosszul.

A történet annyi, hogy Clive egy sokat utazó, fiától eltávolodott sportújságírót alakít, akinek meghal a felesége – ez elég fájdalmasan van bemutatva. Innen jön a Boys rész, hiszen nem túlzottan közeli a kapcsolata legkisebb fiával, így ott hidakat kell építenie. Hogy ne legyen egyszerű az élet, még a volt házasságából származó kamasz fia is csatlakozik hozzájuk, vele sem rózsás minden.
Ezt mutatja be, ahogy újra, vagyis mit is írok, először, végre közelebbi kapcsolatba kerül mindkét gyermekével. Nőknek pedig azt, hogy mi történik rend ügyileg egy házzal, ha 2 fiút és egy férfit magára hagynak benne. Legfőképp a gyásszal és a hiánnyal kell megküzdeniük, minden súrlódás köztük emiatt van. A férfi másfajta nevelési módszert használ, mert egyszerűen nem tud mást, így közösen kell eljutniuk a helyes útra, sok szomorúságon átvágva.
A fényképezés gyönyörű volt benne, Clive pedig jól játszott ,meg a "fiai" is. A teniszes melóért meg plusz pont jár. Simán 7 pont, bár az való igaz, hogy nem épp újranézős. tv-ben talán, de mindenképp megérte.
Szeretem az ilyen filmeket, nincsenek a végén nagy tanulságok levonva, nincsen kvázi - a mozinézőnek szóló - megfelelni vágyás, van viszont dráma és vannak szép pillanatok.
Tényleg nem többszörnézős sajnos, mert a zsánerén belül sem különösebben kiemelkedő alkotás (gondolom a film eredetéül szolgáló könyv is csak ennyit engedett meg), de olyan ritkán látni ausztrál filmet mostanában, hogy be kell érni ezzel a kevéssel is.
A film magyar címéért meg valakit olyan szívesen szájon vágnék...