Tegnap "fuckit" felkiáltással félresöpörve az értékesnek tűnő filmeket és beültünk olcsó napon a Colombiana-ra. Bár ne tettük volna?



A rendező Olivier Megat(r)on már a Szállító 3-mal bizonyította, hogy nem tud akciófilmet rendezni, de úgy tűnik, hogy az újabb esélyével sem volt képes élni. Na persze a forgatókönyv írók itt is betettek neki, de nem lehet mindent rájuk fogni. Megaton olyan, mintha Michael Bay filmeken nőtt volna fel (minimális Tony Scott mellékvágánnyal), viszont még azok vizualitását sem fogadhatta be teljesen, mert kínosan csak 1-2 Bay húzást másolt újra meg újra.

A Colombiana egy pofonegyszerű bosszútörténet, amit próbáltak túlcsavarni, de nyilván nem ment. Külön vicc, hogy a főgonosz iszonyat béna volt, így még inkább tét nélkülinek érződött a film. Kislány szüleit lemészárolják, az árvát befogadó nagybácsi profi bérgyilkosnak kineveli, aztán mind a 40-45 kilójával visszavág a csaj.

Nézve a filmet bizony azt kell mondanom, hogy a főszereplő Zoe Seldana bár túl vékony, de azért szép, viszont a bunyóhoz tényleg kevés. Amikor lövöldözik, abba azért nem kötnék, de amikor egy zárt helyen, ahol még körbeugrálásra sincs lehetőség lenyom egy 90 kilós viszonylag képzett pasit, nos az sok. Plusz szerintem az arcának is jót tenne ha felszedne pár kilót, túl szikár és agresszív így. A film metapoénja amúgy az, hogy akciót szinte midnig melltartó nélkül nyom, de amint megy a pasihoz, ahol majd vetkőznie kell, azonnal felöltözik. Figyeljétek maj Hülye vagyok, úgyse nézitek meg ha jót akartok.



A filmben Seldana so-so alakítását kivéve talán Cliff Curtis volt az, aki minimálisan színészkedett. Bár még az ő jeleneteit is kinyírták az írók. Tudom, hogy amikor az írókat említem, akkor Luc Besson és Robert Mark Kament értem alatta, szóval Bessont szólom le, de basszus, itt bizony van miért.

Lehet, hogy jobban járunk Leon, a profi folytatása nélkül. Pedig nem semmit lehetne kihozni, ha Portman esetleg hajlandó belemenni, a főszereplő valós öregedését nyugodtan a történetbe szőve, de én már nem merném Bessonra bízni.

Colombiana értékelés

Nyugi, bukta a film. A nép megérezte, hogy maximum 5 pont amiről itt szó van, de szerintem én csak 4/10-et adok. Volt pár jobb momentum, de erősen felejthető.

Az utóbbi héten úgy döntöttem, hogy kéne pár akciófilm a fejemnek, és még idén jön a Mission Impossible 4, úgyhogy elkezdtem újranézni az eddigi filmeket. Bizonyos szempontból sajnos, mert elég durván fogott rajtuk az idő.



Az első rész: ezért tuti jönnek majd a kövek, de hiába De Palma, kicsit unalmas volt a film. Voltak benne feszült jelenetek, és igazság szerint az odavetítés ellenére is jól tartja magát a film végi leszámolás, de ami előtte van az sajnos nem elég feszült. És brutálisan szájba van rágva az áruló(k) személye, tudva a kilétüket meg aztán pláne nincs sok izgalom. Nem olyan, mint mondjuk a Usual Suspects, amit bármennyiszer végig lehet nézni, hiába tudod előre a fordulatokat, a történetmesélés tartja magát. Na meg ott jobbak a színészek is persze.

A legrosszabb az volt, amikor Ethan Hunt kitalálja, hogy zajlott a film elején az a rosszul sikerült akció, és újra megmutatják a halál unalmas kamulista ellopását.

A második rész: Na viszont ez tényleg úristen. Míg a De Palma általi rész azért 6/10 körül tudta tartani magát, ez simán mélyrepült 4/10-re nálam. Sokkal jobbra emlékeztem. Woonak kellett volna egy másik rendező, aki segít az akción kívül. Tudom, hogy valójában pont ő hozhatta be a keleties érzelgős jeleneteket, de sajnos így öregebb fejjel már kicsit fájt néhol a film. Azért néhol brutál jól sikerült az akció, az tartotta 4/10-nél.

A harmadik rész: hát a forgatókönyvet darabokra lehetne szedni (a legnagyobb: miért is Ethannak kell azt az izét lenyúlni..), de basszus, mégis veszettül működik a film. Végig pörög, ott a feszültség. Az tény, hogy ehhez mindenképp kellett a sorozat eddigi legjobb gonosza, akit Philip Seymour Hoffman alakít. Zseniális a pasas. És még Tom Cruise is összekapta magát.

Nem mellesleg ebben a legerősebb a csapat többi részének a szerepe, ezzel kicsit jobban visszanyúl a sorozat gyökereihez, de közben mégis friss marad. Az külön tetszik, hogy a Rabbit Foot lopását nem mutatják, és a gonosz elég fura halált hal.

A kisérletezésről

Lehet, hogy csak az aktuális divatot lovagolták meg mindig, de azért dicséretes, hogy milyen eltérő filmeket mertek csinálni. A Cruise / Wagner production bevállalt olyan váltásokat, ami által a három eddigi film teljesen különböző lett. Nem igazi folytatások, hanem Mission Impossible filmek. Persze a sorozat rajongói kicsit vakarhatták néhol a fejük, főleg az első rész "nyírjunk ki mindenkit és legyen Ethan simán egyszemélyes hadsereg" húzásán, de úgy tűnik idővel meglett az egyensúly.

Hogy mit hoz a negyedik rész, azt majd meglátjuk.

Atyaég. Ha valakit büntetnem kéne, akkor ezt a filmet nézetném meg vele háromszor. Áh, valójában a Transformers 2-3-at, hiszen azok még hosszúak is, de a Priest sem marad el butaságban tőlük. Ami miatt ez zavaró, hogy közben látni: lett volna benne lehetőség. Minap Joe-ker a sorozatok kapcsán megjegyezte, hogy nem az alapból szarok zavarják, hanem amikben ott a potenciál; hát ez a Priestre is illik teljesen.



A komor világkép pedig rendesen bejött itt. A hatalmas, atombombás vámpír vs. ember csaták után az utóbbiak a nagyvárosokban a vallás nyomása alatt "aki az egyház ellensége az Isten ellensége" dekkolnak, miközben a megmaradt vérszívók börtönökbe vannak zárva. A gond az, hogy a külterületeken kb. vadnyugati körülmények között élő emberek között újra feltűnik a vámpírveszély, az egyház pedig tagadja, hogy bármi ilyesmi fennállna. A vámpírok itt követik el a az egyetlen hibát a visszatérésük kapcsán született tervükben: a Pap testvérének lányát rabolják el, ő pedig utánuk ered.

A pozitívumokkal kezdeném: az akció egész jó. Vannak gagyi jelenetek, meg hát aki nézte a trailereket az mindent látott, de a wuxia harccal sem volt bajom. Amikor aprítanak, azzal nincs probléma. Ami még tetszett, hogy a vámpírok ilyen csúf lények voltak, nem pedig emberszabásúak.

A gond csak az, hogy egy 2 oldalas vázlattal ültek le forgatni. És akkor már lehet, hogy sokat mondtam. A cselekményt atomsivatagban tett random motorozások szakítják meg, amik elsőre jól néznek ki, tizedszerre már nem annyira. Néha random be van dobva pár karakterépítő, információadagoló jelenet, minden felvezetés és levezetés nélkül, és hasonló.

Lehet az a baj inkább, hogy hatalmas forgatókönyvvel ültek le, amit erőteljesen meg kellett nyirbálni a 80 perc körüli játékidőhöz? Áh, nem hiszem. Egyszerűen volt egy cool ötletük, amit senki sem tudott rendesen kibontani. Ez lehetett volna az új Pitch Black, most nem stílusra értem, de inkább vaktölténnyel lőttek.

Priest értékelés

Egyszerűen olyan volt, mintha egy Syfy sorozat másfél órás pilotja lenne. Vagy legalább egy trilógiájé, de hát abból semmi nem lesz. Kihagyott ziccer 1-2 jobb pillanattal, 4/10-nél nem ér többet.

Még egy dokumentumfilmnek hazudott áldokumentumfilm. Ha nem ez a végén az első gondolatod, akkor téged még át tudnak verni. A filmkészítők váltig állítják, hogy ez tényleg így történt, de hatalmas lyukak vannak a történet időrendjében. Ahogy az is biztos, hogy nem lehetett mindent elsőre felvenni.



A legfőbb bajom az, amit el sem mondhatok, mert hatalmas spoiler lenne. Az biztos, hogy a szereplők részéről egy website ismerete kb. lenullázná az összes filmbeli történést.

Zavar, hogy a Catfish egy kihagyott ziccer végül, mert a facebookozás-online élet egy érdekes részével foglalkozna, jó lenne egy normális kibontása a témának, az itt látható hatalmas hatásvadászat nélkül. Nem is értem, minek ragaszkodnak a dokumentumfilm formához. Vagyis értem, de baromság a részükről. Már nem a Blair Witch időket éljük, sokkal nehezebb "megtörtént, igaz" témákat hozni olyan területen, amire inkább a mozifilmes megvalósítás illene. Mondjuk az is igaz, hogy sokan máig meg vannak győződve a Paranormal Activity valóságosságáról, amikor a filmnek 3 vége van fenn a neten.

They used to tank cod from Alaska all the way to China. They'd keep them in vats in the ship. By the time the codfish reached China, the flesh was mush and tasteless. So this guy came up with the idea that if you put these cods in these big vats, put some catfish in with them and the catfish will keep the cod agile. And there are those people who are catfish in life. And they keep you on your toes. They keep you guessing, they keep you thinking, they keep you fresh. And I thank god for the catfish because we would be droll, boring and dull if we didn't have somebody nipping at our fin.

Catfishing each other. Az is magyarázat lehet a stílusra, hogy végig kételkedjünk, bizonyos szinten tényleg catfish maga a film, de a hatásossághoz nem voltak elég ügyesek.

Bitches be crazy.

A fentebbi szleng mindent leír. A legfőbb figyelmeztetés férfitársaimnak szól: ez egy nagy csajfilm. Vannak benne szórakoztató részek, és egy olyan táncos jelenet aminél mi lehettünk a célpont, ennek ellenére a You Again nagy részén csak unatkozni lehet. A női olvasók majd leteszik a voksukat, hogy nekik mit nyújtott, de az imdb pontszám alapján őket sem kaphatta el.



A történet annyi, hogy főszereplő kislányt (Kristen Bell) a középiskola női bullyja szanaszét szivatja. Itt előre ugrunk jó pár évet, látjuk ahogy a bátyja esküvőjére tart hazafelé, amikor is telefonon megtudja, hogy a tesó pont a sérelmeket okozó nőhöz akar hozzámenni. Az utóbbit a brutálisan szép Odette Yustman alakítja. Természetesen ez nem volt elég az írónak, így rátett egy lapáttal, mert Odette karakterének a családjában is van olyan nőszemély, akinek régi sérelme van a kislány édesanyjával. Természetesen nem az a megoldás, hogy megbeszélik a dolgokat.

Nem volt túl érdekes a két-négy nő egymás elleni áskálódása. Bár klasszikus szarkavarás is van benne, de legalább a pletyka rész nem annyira erős. Ehelyett fújnak egymásra, magukban pörögnek a régi sértéseken, akár a végtelenbe és tovább. A film által ábrázolt nőknek mindegy, hogy 10 vagy 40 évig izzott bennük a düh, nem tudtak túllépni rajta. És sajnos a forgatókönyv sem lett túl érdekes. Meg lehetett volna ezt érdekesen is csinálni, szellemes dumákkal és hasonlókkal, ehelyett centire kiszámítottak mindent, hogy állóvíz legyen elmés ugratások helyett.



Azon szoktam csodálkozni néha, hogy a feminista szervezetek az ilyen filmekre miért nem csapnak le? Elég negatív fényben festi le a nőket.

Már megint te?! értékelés

Ünnepekre szánt tipikus vígjáték. Öreg sztárok (Sigourney Weaver, Jamie Lee Curtis, Betty White) beseprik a sok zsét, fiatal sztárok (Odette Yustman, Kristen Bell) a picit kevesebbet, a forgatókönyvvel igyekeznek senkit sem megsérteni, és 4/10-nél több nem adható. Ebből egy pont a tánc.

A film, amiben mindenki Angelina Joliet bámulja. Komolyan, mire keservesen eljutottam a játékidő végéig, már csak vigyorogni tudtam azon, hogy belép valahova, és mindenki utána fordul. Mintha olyan szép lenne. Minden pasi húzná le a cipzárt, minden nő.. fogalmam sincs mit akartak csinálni vele, irigyen nézték biztos. Nem azt mondom, hogy csúnya, a csont és bőr kritikát sem kedvelem általában, de basszus, a hangtechnikusnak komoly meló lehetett, hogy a csontzörgést kiszűrje a végén. Nem és nem, nevetséges volt a szépségének ilyen módszerrel történő eltúlzása.


Ülünk a vonaton.

Nem mintha a film csak a Joliera fordulásokon hasalna el. A feltűnő markáns férfialakokból 679 másodperc alatt kitalálható a film vége, így legalább azon sem kell izgulni. Sőt, semmi sem kell, hiszen ez valójában nem thriller, akármit is sugalltak előzetesen.

Érdekes amúgy, hogy Jolie idénre milyen filmeket választott. Az utazó ugyanúgy a regebbi időkből került ide, ahogy a Salt, de sajnos még kevésbé állja meg a helyét.

Ha Depp és Jolie járna, akkor azt mondanám, hogy el akartak tölteni Velencében pár hónapot, aminek az volt a legolcsóbb módja, hogy közben nappal filmet forgattak. Kár, hogy a végeredménye egy nagyon felesleges darab lett.

Még egyszer hangsúlyoznám: ez nem thriller. Ez egy európai szerelmes film, CIA-val és gengszterekkel, mindenféle izgalom nélkül. Annak sem az igazi, mert a két főszereplő között a vonzalom szinte nem is létezik. Talán a végén van pár jobb pillanatuk, de addigra már rég késő.

Az utazó értékelés

Bár a magyar cím tényleg értelmet nyer, a főszereplő 3 éve utazgat elvileg, de akkor sem értem, hogy miért nem volt jó a turista. Főleg, hogy csomószor vétlen/buta turistaként kezelik, joggal. Azt hiszem 4/10. Velence szép volt benne, ezt tudom hozzá tenni, de kerülendő darab ez a Tourist, nem érdemes vele utazni.

Hát emberek, ez iszonyat gyenge volt. Mondom ezt úgy, hogy az előző részt még egész szórakoztatónak tartottam. Itt mindent forintot sajnálok, amit beleöltem, ahogy minden percet is, bár azt el kell ismernem, hogy legalább rövid volt a Resident Evil 3D-s felvonása.



A történet? Scofieldnek ismét meg kell szökni egy börtönből. Na jó, ezen vigyorogtam. Mindjárt mondom a tényleges sztorit, gondolom nagyon érdekel mindenkit, de előbb Wentworth Miller castingolása az, ami mellett nem lehet elmenni. Tényleg azért rakták a filmbe, hogy főhősnőnk egy börtönben akadjon rá, ahonnan ki kell törni, mert zombik veszik körül az épületet.

Az Afterlife tényleges főszálja az, hogy ismét Arcadia-t akarják elérni hőseink. Alice aprít a film elején egy picit, amolyan gagyi mátrix módon – az előtéri jelenet és a bullett time, még olyan hullámokat is húznak a levegőben a golyók, teljesen át van véve, nem csak a lövöldözve zuhanás, de persze bénán – aztán pedig elindul Alaszkába. Természetesen semmiféle menedéket nem talál ott, ez már a trailerből kiderült, ahogy az előző rész végén oda induló barátait sem. Innen közvetve Los Angelesbe vezet az útja, ahol mint már említettem, egy börtönben cuccol össze pár túlélővel, aztán jönnek a zombik. Vagyis hát ez utóbbi kijelentés eléggé nem állja meg a helyét, hiszen magával a tömeggel elég kevés a konfrontációjuk, bár azért szerencsére akad pár harc.

Maga a film amúgy leginkább olyan, hogy volt pár jobb jelenetre ötlete Paul W.S. Andersonnak, agyon is lassította ezeket ahogy kell, aztán "valamivel össze is kéne kötni? Na akkor idehányok pár mondatot közéjük". Nem a kezdő aprításra gondolok, hanem később akadt pár olyan mozzanat, ami elment, de köztük tényleg ott volt a borzasztóan nulla forgatókönyvírói tudás.

Sajnos a színészi játék sem tudja megmenteni a filmet, mert nincs benne. A főgonosz konkrétan nevetséges, ő volt a mélypont. Várjatok, tudom már hogy lehet jól érzékeltetni: Wentworth Miller alakítása kiemelkedett a többieké közül, ő számított jónak a filmben. Az a Miller, aki kb. azt a simlis arcot tudja csak vágni színészet címén. Most akkor képzeljétek el a többieket. Ide vagyok kénytelen sajnos sorolni Millát is, bár alapban vele sem volt baj, csak amint érzelmet kellett volna kimutatnia.



Maga a 3D amúgy nem a gagyi konvertált fajta, ezt az egyet el kell ismernem. Bár jó párszor játszottak azzal, hogy valami az arcunkba repül, de közben mindennek mélysége volt, bár szerintem nem adott sokat a filmhez. A Clash of The Titans-szal és a Last Airbenderrel szemben viszont mindenképp profibb a térhatásban. Ez sajnos a CGI-ra már nem érthető, ott azért látszik, hogy olcsóbb volt. Mondjuk akadtak jobb pillanatok, hiszen a lepusztult Los Angeles mindig remek, és ha valami normális ember írta volna a filmet, akkor technikailag simán elment volna mellette. Na nem filmes mérföldkőként, de azt senki sem várja el, hanem szórakoztató anyagként.

Resident Evil: Afterlife értékelés

Ez a film nagyon semmi. Benne lettem volna valami jó kis zombis 3D aprításban, de a színészi játék, vagyis annak hiánya, a borzasztó történet és a béna főellenség is szépen fokozatosan letört. Ez 4/10. A technika megvan, hogy viszonylag olcsó remek horrort csináljanak 3D-ben, de a Resident Evil 4 nem lett az, ahogy akciófilmnek is kevés. B-mozi, nem akart más lenni, de azok között a rosszabb fajtába sikerült besorolódnia.

A legrövidebben lehet így lehetne összefoglalni: Katherine Heigl karrierjének a vége. Végre? Sajnos a csaj jelentősen lehúzza a magában sem a túl erős filmet.



A történet a CIA egyik bérgyilkosáról szól, aki kiszáll a buliból. Itt szerintem poén, hogy Aston Kutcher alakítja a megfásult gyilkost, hiszen annyira kölyökképe van ehhez, hogy teljesen hihetetlen a szerepben. Ilyen komolytalan amúgy az egész film, kivéve amikor gyilkolásról van szó. Kitaláltátok, nyilván egy nő miatt hagyja ott a szakmát, itt jön be a képbe Heigl. Aztán eltelik 3 év, boldogan élnek, a csaj nem tud semmit, amikor is úgy alakul, hogy vérdíjat fűznek ki Aston fejére, mert a régi főnöke felkeresi.

Abban csavarják meg, hogy a környezetéből az ismerősei azok, akik az életére törnek, mivel alvó ügynökök voltak addig. Mondtam, hogy teljesen komolytalan, viszont így jó pár "te is fiam, Brutus?" kaliberű jelenet kavarodhat a dologból. Meglepetés nincs egyikben sem, de pár poén azért akad így.

A Killers akciójeleneti meglepően jól kidolgozottak, pláne ha azt nézzük, hogy a rendező pár éve a 21-et hozta nekünk, amivel bőven voltak gondok az ő részéről is. Kellemes kisvárosi hangulatba rejtve megy egymás aprítása, főleg, hogy a gyilkosok egymást is le akarják nyomni, mivel csakis maguknak akarják a vérdíjat. Külön kiemelném közülök a Daily Show-ból érkezet Rob Riggle-t, akit hatalmas poén volt komolyan vett akciójelenetben látni.

Sajnos a hatpontos akciókomédiát brutálisan lehúzza a végén levő "megoldás", mint ahogy Heigl katasztrofális játéka is. Kutcherrel amúgy nem volt bajom, a Dude, where is my butterfly duó óta bírom, Punk'd-et meg sosem néztem, hogy ez változon. De az biztos, hogy ő sem A-listás sztár, ahogy Tom Selleck sem, aki az apósát alakítja itt és akad pár jó jelenete. Szóval végül csak 4/10-et tudok adni a Killers-nek, volt 1-2 jobb jelenet, de elvesztek az átlagos és átlagnál rosszabb megoldásokban, amiről az író is tehet.

Amikor az egyetemi professzor tanítja ősszel, hogy miért rossz egy 90 perces büfit elhúzni két órára, akkor a Bounty Hunter tökéletes szemléltető példa lesz majd. Valószínűleg ezért készült, más célja nem nagyon lehetett.



Megmondom mi a baj ezzel a filmmel: majdnem minden. Méghozzá úgy, hogy basszus, minden kliséje ellenére volt benne lehetőség. A történet röviden annyi, hogy van ez a fejvadász, aki az óvadék ellenében megpattanókat vadássza le, aztán úgy alakul, hogy a volt felesége után kell erednie. Ez az ami valamennyire működik, ahogy civakodnak és szivatják egymást, hiszen az asszony nem vonul önként a börtönbe. Minden más el van baszarintva.

Kezdjük ott, hogy Jennifer Aniston kisasszony vagy 3 pontot elszipkázik a ponszámból, annyira nem illik a szerepbe, nincs összhangban a másik főszereplővel. Most majdnem azt írtam, hogy általában nincs a hölggyel gondom, de a múltkor abban sem bírtam amiben a seggét fogdossa Zahn. Ehhez vegyük hozzá, hogy a filmzene mennyire nem passzol az egészhez. Néha csak unalmas, az még elmenne, de amikor egyenesen rombolja a jelenetet a fölött már nem lehet szemet hunyni. Aztán van a már említett felesleges 30 perc. Nem a romantika a gáz, hiszen az kell egy könnyed limonádéba, hanem a cukorszirup érzésú túlzások.

Aki jó volt az Butler. Basszus, olyan természetes a pisztollyal, hogy a francért nem hajlandó több akciófilmben szerepelni. Szóval olyan bunkó volt, ahogy azt kell, hogy szórakoztató legyen. És most nem is lett olyan a végére mint az Ugly Truth-ban, ahol ugye a macsó máz alatt nagyon érző lélek lapult. Itt is vannak érzései, de azért a végén is durván ugratja az asszonyt, nem lesz rögtön palotapincsi. Egyáltalán a palotapincsik békések és nyájasak, vagy megsértődtek most ezen a hasonlításon? Valami kaparja az ajtót, pill.

Exférj újratöltve értékelés

Nem tudok 4/10-nél többet kiadni. Láttuk már ezt a filmet, talán Mel Gibsonnal, más címmel, de ez még nem lett volna baj. Akadt pár poén is, szintén jó pont – bár jó részét ellőtte a trailer. Ellenben a középszer rendezés és a borzasztó zene és Aniston és az a plusz harminc perc kinyírja. Durván.

És akkor most képzeljétek el, hogy ez még egy pozitív írás a filmről, hiszen olyan mennyiségű agykikapcsolás kell, nos a TF2 kettő óta nem álltunk ilyen közel a flatlinehoz.

Chris Columbus most bemutatta, hogy a Harry Potter marhára nem miatta lett siker. Komolyan ez volt az első gondolatom, fene. Ugye a Potter első két részét rendezte, amik sikerességük mellett azért eléggé gyerekesek voltak, ha emlékeztek. A stúdió ezért szúrta ki Colombust, hiszen a Percy Jackson már vagy 5 kötetnél tart, ha ebből is akkora hiszti lett volna mint a varázslótanoncból, akkor vagy egy évtizedig számolhatták volna a befolyt pénzt. De nincs így, hazájában megbukott, csak a nemzetközi vetítés húzta ki a sz*arból.



A filmről? Szerintem lehetett volna jó. De tényleg, nem viccelek, ellenben a marhahosszúcímű Percy Jackson sajnos inkább ezt tette ahelyett, hogy izgalmas lett volna. Mert hát a görög mitológiával kevert roadmovie, amiben szerepel valaki aki ellopta Zeusz villámját, amiben leugranak a pokolba, amiben Uma Thurman csúnya medúzát alakít, nos az lehetne jó. Ehelyett inkább nevetni fogunk a gagyi fordulatokon, na és Pierce Brosnanon, aki önkéntelenül, de a legviccesebb karakter lett a filmben. Majd meglátjátok, vagyis nem, hiszen jó szívvel senkinek nem ajánlom a megtekintést.

Most még lehetne oltani a vizuált is, de nincs értelme. Családi filmhez képest marhajól nézett ki néhol. Na nem amikor Poseidon kisétált a tengerből, hanem amikor például lementek a pokolba. Vagy amikor Thurmannal összecsaptak. Nos igen, szóval 3 dolgot kell megszerezniük a modern Amerikában, ez a roadmovie rész, így jó pár mitikus lénnyel összecsapnak közben.

Amúgy ez a 3 megszerzendő dolog volt a legviccesebb. Kicsit spoiler, de hát izé, ezt muszáj. Tehát van a három főszereplő, aki le akar ereszkedni a pokolba, kiszabadítani Percy anyját. Magával a bejutással amúgy nincs gond, de kifelé kell ez a 3 gyöngy. Vagyis 4 kéne, hiszen arra nem gondolnak, hogy ha kiszabadítják anyucit, akkor négyen lesznek, akik ki akarnak jönni. Ilyen már tényleg nincs!

Aztán pedig elélvez az Empire State Building.

Pontszámilag, komoly filmként, nem kevés az a 4/10, ellenben vannak benne olyan klisés meg túlzott részek, amik annyira rosszak hogy már jók, lehet rajtuk nevetni.

Igazából engem érdekelne amúgy a folytatás, de mindenképp másik rendezővel, aki talán nem random egymásradobált hülyeségekkel lendíti előrébb a cselekményt.

A VDay a legjobb példája a középszernek, oda is csak az utómunka során jutott el. Természetesen nehéz dolog 10 pár történetét elmesélni 2 órában, jut vagy 12 perc mindenkire, de ez még annyira sem sikerült, mint amennyire az ember egy kommersz komédiától számít. Hogy születet ez? Összeült 10 író, aztán a sablonos rövid történeteket szépen összekeverték két órás filmmé? Persze nem, de az erőlködés szagát azt érezni, jó büdös, nem nyomja el a képernyőre rakott rengeteg világ.

Volt benne 3 poén? Sokat mondtam? A New Moonos utaláson borultam, na meg Bradley Cooper is hozzátett fél percben valamit a végén, de akkor így szinte ennyi. Pedig basszus, rengeteg „fiatal” tehetséges és/vagy képernyőszép színészt rántottak össze a feladatra, ebből születhetett volna valami szórakoztató középszer is a gagyi helyett.

Azt nem rovom fel, hogy egy tündérmese az egész, cukormázas édesség, mert hát mi más lenne, csak épp kimaradt a töltelék. A valósághoz semmi köze (pl. 18 éves szüzek, rögtön két pár is vár még az első alkalomra), ami vicces valahol, hiszen láthatóan próbálták modernebb időkbe költeni, hibákkal és nehézségekkel.

Tökéletes leképzése úgy általában a Valentin napoknak ez a film, már 63 milliót kaszált odakinn (52-be került), itthon is sikeres lett, miközben jó érzéssel maximum 4 pont adható rá, az is nagyon felfelé kerekítve a csajok miatt. Durva, hogy a két Taylor (az énekes és a New Moon csávó) párosa a maga módján a legmókásabb a filmben, young dumb love.

(Amúgy Jessica Alba castingolását eleinte nem értettem egy főleg nőkre célzott filmben, hiszen a gyengébbik nem többsége kifejezetten utálja, okéé te nem, de a film végére leesik mit keresett ott.)

Ez az az eset amikor csak az film alapötlete ér valamit, de az ember beszívja. Tinifilm ezerrel, de a gyerekműsorba való, szóval óvatosan közelítsetek. Amiért érdekelt az röviden annyi, hogy a főszereplő srác talál egy órát amivel felgyorsítja a molekuláit és hiperidőbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a világ booorzasztóan lelassul körülötte.



Vicces régi tinifilmeket nézni, hiszen annyira gyorsan el tud évülni a zenéjük, itt is sok mosolygásra ad okot a soundtrack. Amúgy a főszereplőakinekmárelfelejtettemanevét az időlelassítást arra használja, hogy csínyeket kövessen el a kisvárosban és hogy a haverjának segítsen a DJ-bajnokságon. Ez utóbbi végül tánccal nyer, a lemezpörgetés kategóriában, ennyire következetes a film. Természetesen a főszereplő amúgy laza, mert biciklivel csomó trükköt tud. Meg van valami gonosz banda is közben, akiknek kéne az óra, mielőtt Bob Kelso bezárja a titkos bázist ahol ezeket az órákat gyártják.

Pontilag mondjuk 4/10, de valami miatt végignéztem. Ja és, a női főszereplő a forgatáskor 28 éves volt (a Harld and Kumarban Maria amúgy), szóval ne ostorozzátok magatokat ha elgyönyörködtetek abban a hátsóban.

Ez most mi a fene volt? Megmondjam? Egy popcorn-akciófilmes szinten egész normális ötlet elkótyavetyélése. Nem véletlen, hogy annyit lapult készen a fiókban, meg az sem, hogy Gerard Butler nem igazán tudott beszélni a filmről különböző talkshowkban, hiszen a 2 éve lezajlott forgatás óta egyszerűen elfelejtette a nagyját. De komolyan, és tökre érthető ez tőle.



A történet kicsit Death Race-es, kicsit Sims-es. Az egész úgy kezdődött, hogy Dexter Ken Castle (Michael C. Hall) létrehozta a Society című Sims klónt, csak épp élő emberekkel. Úgy kell elképzelni, hogy aki elkeseredetten akart pénzt keresni az szereplőnek jelentkezett, aki irányítani akart élő embereket az pedig befizetett a játékra. Természetesen a jövőben járunk, és főleg szexbe fordult az egész Society játék. Ami biztos, hogy Castle marhasok pénz keresett vele, így a következő projektjében magasabb szintre emelte az egészet: halálraítéltek küzdhetnek egymással a csatamezőn, ahol aki eljut a harmincadik mentési pontig az kegyelmet kap. Mindezt természetesen azzal csavarva, hogy itt is pénzes ficsúrok terelgetik bábúként a résztvevőket, szóval XY túlélése csak az irányítójának az ügyességén, meg a lagon múlik. Természetesen ebből valami társadalomkritikát, meg ide tartunk tanulságot akartak kihozni, de nagyon bénán sikerült csak nekik. Az a kár, hogy a Running Man ezt már elmondta nagyon sok éve a jövőről? És jobban?

Na nem baj, gondolnánk, akkor legalább egy korrekt akciófilmet láthatunk a tanmese mellé, és ha erre gondoltatok, akkor sajnos rossz hírrel kell most szolgálnom, miszerint még az akciórészeket is elk*úrták. Valahol persze furcsa, hogy zavar amiért szart sem látunk az akcióból, meg marha rövidek maguk a lövöldözős részek, hiszen a sztorinak kellett a játékidő (kac-kac), de azzal nyugatom magam, hogy még nem illek a film által felvázolt jövőbe, mert a random vérengzés sem hozott lázba. Igen, a vér az tonnaszám folyik. Na szóval, az a fő baj, hogy az akciók rövidek és annyira rángatják a kamerát, hogy szart sem látni. Ezt úgy mondom ám, hogy a Crank 2 nekem tetszett (ugyanez a banda készítette), de itt valahogy nem sikerült megtalálniuk azt az őrült, de még látható határt.

Képileg szerintem sikerült hozniuk azt a videójátékos feelinget, Killzone meg Gears of War meg Halo meg ezek felrémlettek a design alapján. Viszont ezekben a játékokban azért lehet követni mi történik, így ha ők esetleg hasonló látványt akartak, akkor bizony jobban észnél kellett volna lenniük az akcióknál. Azt kell mondanom, hogy még mindig a Doom FPS jelenete az etalon ebből a szempontból, akkor is ha azon film többi része gyenge is volt.



Ami pozitív volt számomra, az a sok sorozatsztár hülye szerepekben. Peter a Heroesból, a Psych egy része, az a borzasztó hangú nyomozós csaj, na meg Michael C. Hall, aki túljátszotta magát, de szerintem ez is volt az utasítás ehhez a túlpörgetni próbált filmhez. Konkrétan egy zseniálisan szürreális jelenet van, ahol a Broadwayes múltját hozza a csávó. Na meg G-Butt (ahogy a barátai becézik:), azaz Gerard Butler bazira jó akciósztár, akármennyi romantikus komérdiában tűnik fel.

Gamer értékelés

A filmre úgy 4/10-et tudok csak adni nyugodtan, sajnos mellélőtt a Mark Neveldine-Brian Taylor páros. Lehetett volna komolytalan akciófilm, csak ahhoz nem kellett volna ennyire akarni azt, hogy több legyen, okos scifi-akció, mert annak nem fért el.

Pár éve, a Zathuránál feltűnhetett, hogy 1-2 családi mozi néha beficcen, csak hogy — fogalmam sincs miért, nincs idok, csak a teljesen kikapcsolt agy a nézés közben. Az Aliens in the Attic trailere pedig ezt ígérte. We come in pieces. Ami mindenképp tetszik, hogy végre teljesen normális CGI jut egy ilyen kis családi filmbe is. Na jó, nem is kicsit, hiszen a nyár main eventjének szánták. Állj, most röhögtem ezen egy kicsit.



A történet tényleg annyi lett, amit a cím mond. Az épp nyaraló család padlására érkezik négy, elég kis méretű űrlény. A gyerekek felfedezik őket, aztán igyekeznek megakadályozni az idegenek földet leigázó tervét. Valójában a film legnagyobb baja, túl hosszú. Ezt úgy kell érteni, hogy az első 40-45 percben egész jól tartotta magát a "kis méretű idegenek és kis méretű emberek közötti harc" ötlete magát, de aztán egyszerűen csak elfáradt az egész. A poénok elnyújtottabbak lettek. A végkifejlet meg katasztrófa, amolyan "zavarjuk legyorsan ezt is".

Pontnyilag csak négyet tudok kiosztani, az ugyanennyi félmosolyos jelenetért.

A film, amiben Bruce bácsi megmutatja, hogy a fejfájós-borostás-véres sebhelyes figura még megy neki, csak éppen az igazi kibontakozásra nem adnak neki terepet. Figyelem, a Surrogates olyan messze van az akcióscifitől, hogy nagyon, legalábbis a szó elejében említett akció, mint olyan, alig teszi tiszteletét a vásznon.



A történet az, hogy vannak ezek a hasonmások, amik robotok. Mindenki otthon döglik egy kényelmes fotelágyban a fején érzékelővel, és a gondolataival irányítja a saját kis bábuját. Ez elvileg arra jó, hogy csinálhassanak akármit következmények nélkül. Nem kaphat el semmit éjszaka, nincs gond ha nem nyílik az ejtőernyő, ilyesmi. Ekkor érkezik természetesen a bibi, a bűnügy, miszerint van olyan fegyver, amivel a hasonmás irányítóját is meg lehet ölni egyben, mivel átsüt az agyat védő rendszeren.

Az volt a fő baj, hogy nem tudták eldönteni mit akarnak. Vagy az, hogy alapban a nyomozás egy akármelyiknyomozós sorozat szintjét nem ütötte meg igazából? Kiszámítható fordulatok, és a trailer által még a végkifejlet is ismert. Ez amúgy nevetséges, a film végén van egy elvileg feszült jelenet, a csúcspont lenne elvileg, aminek a következményét simán lelőtték, így izgulni nem tudsz, mert tudod mi fog történni. Sajnos a történetmesélés nem annyira jó, hogy ez megbocsátható legyen. Pedig most meg sem néztem az összes előzetes videót.

Amit elismerek, hogy maguk a hasonmások nagyon durvák lettek, a szónak abban az értelmében, hogy mozognak meg minden, de hiányzik belőlük az élet. Ez a rész teljesen rendben van, Bruce modellje például hajasbaba és minden ránca tovatűnt az 50 fölötti színésznek, de annyira, hogy egyszerűen furcsa volt nézni ahogy "él". Mondjuk itt sem volt teljesen egységes a koncepció, mert volt aki robotosan mozgott (tudjátok, az a darabos természetellenes), volt aki normálisan, de egye fene, elkönyvelhetjük annak, hogy a bénábbak régebbi modellek.



Szóval az a fő gond, hogy nem döntötték el mi legyen. Merthogy a robotokat bárki irányíthatja, így simán lehetett volna akár P.K. Dick-es magasság, ahogy bárki-bárki lehet, helló paranoia-autópálya, vagy a te hasonmásod tehet rossz dolgokat miközben nem te irányítod, de nagyon bénán használták ki ezt a lehetőséget. Meg lehetett volna üldözős akcióscifi is, a végén nagy leleplezéssel, de összesen csak 1 normális akciójelenet volt az egészben. Az előbb említett két dolog között félúton is simán el lehetett volna lavírozni, de ehelyett nagyon buta párbeszédeket meg történéseket sikerült összerántaniuk. Ezeken kívül még sokszor úgy is érződött, mintha utólag dolgoztak volna csomó jeleneten, átforgatva érzelmesebbre, merthogy pont a családi drámánál volt többször ilyen — nyilván gond a feleséggel, hiszen Bruce filmen nem igazán lehet normális párkapcsolatban.

Ez bizony 4/10, de az is csak jóindulattal. Felesleges az egész, és hát csalódás is simán. Áhh, miért hagyták ki ezt a ziccert.

Erre nem számítottatok, mi? Tipikusan az a helyzet, mint az alfabétagamma egyetemi filmeknél, amikor csak az alapok miatt nézi meg az ember a filmet, és hát ez a más kor más testben téma a Big óta nagy kedvencem. Még azt a borzasztó Jennifer Garneres tinilányost is megnéztem, miért pont a Megint 17-et hagytam volna ki?



A történet röviden annyi, hogy Zac Efron kosarazni akar. Tada.wav. Valójában az örök kérdést veszik elő, ami rengeteg embert foglalkoztat: mi lenne, ha akkor máshogy döntök? Hát itt némi segítséggel ki is próbálhatja a főszereplő mi lenne. A kérdéses döntése pedig az, hogy 17 évesen a nőjét és a születendő gyermekét választotta az egyetem helyett, aztán 35 évesen is ezen rágta magát, hogy mi lett volna ha.

Sajnos 1-2 pillanatot kivéve teljesen ilyen szájbarágós oktatófilmbe ment át az egész, olyan kínos humorral, hogy az íróknak a pofája le kéne szakadjon. Mászkál a 17 éves testben a csávó, folyamatosan elszólja magát, aztán elmegyógyintézet helyett egy weirdo felszólalással elintézi mindenki, és ugyanúgy találkozgat vele. Sokszor azt lehetett érezni, hogy "a történetet valahogy x irányba kéne gördíteni, akkor most gyorsan csinálja azt, tökmindegy mennyire hihetetlen baromság." Meg olyanokat, hogy volt egy poénra ötletük, gondolom ennek minden alkalommal örültek, mert ritkán fordulhat elő velük, aztán túlmagyarázták és befulladt. Még így is kínszenvedhettek a film hosszával, hogy a nagy tanulságig összejöjjön az elvárt másfél óra.

Csak olyanoknak érdemes a filmet bevállalni, akik láttak már modern Disney sorozatot. Itt is ugyanolyan tanmese módon szólnak a nézőkhöz sokszor. Ne szexeljenek az igaz szerelemig (17 évesek a szereplők), mindig legyenek kedvesek, meg ezek. Nyilván semmi baj vele, csak a hegyibeszéd felhang miatt ilyen lepattanó módi lesz belőle, a felnőtt nézőknek meg főleg.

Megint 17 értékelés

Nem szaporítom tovább a betűket, 4/10-et tudok csak adni a 17 Againre, talán jóindulattal egy 5 elférne, de most nincs bennem jóindulat. Aki viszon Efron rajongó az rohanjon, mert ő sokat van vásznon, csak a film tűnt el mögüle.

Nos igen, ehhez a filmhez tényleg két rendező kellett, egy ember nem volt elég a gagyi forgatókönyv filmre viteléhez. Mindezt a Ring (amerikai változat) és a Disturbia producereitől, mással nem tudták eladni.

Vegyünk egy fiatal lányt, aki a film legjobb és egyetlen poénját* hallva hazarohan, csak hogy szemtanúja legyen édesanyja halálának. Ez amúgy vicces volt, mert a lány tengerparti otthona egy nagy főházból, meg egy kisebb valamiből állt, és a beteg anyukáját kinn tartották a mellékházban. Ez utóbbi robbant fel. Innen egyenes az út az elmegyógyintézetbe, ahol 10 hónapig kezelik, aztán az orvosa hazaengedi nyugiban, otthon meg szellemek és az új mostohaanyja várja. Na ennyi így hirtelen.

Igazából fura, hogy viszonylag elfogadható nevek miért vállalták ezt az unalmas filmet el. Merthogy ez unalmas. Olyan, mint egy gagyi krimi, csak raktak bele pár ijesztést. Nem mondom, hogy horror elemet, mert ez nem az, egyszerűen csak van 5 olyan rész, ahol 3 kilométerről látod, hogy most valami hirtelen be fog ugrani a kamerába, ami meg is történik, menetrendszerűen. Az író így ülhetett, körmölhette az unalmas sztort, aztán néhol megsimogatta a bajszát, miközben azt a gondolatot ízlelgette, hogy akkor most ide befér-e egy ijesztős jelenet. Aztán hopp, feltűnik egy szellem a papíron, vásznon.

Hívatlan vendég értékelés

Ez max 4/10. Sosem tudjátok meg, hogy miért nem kevesebb, mert megézni nem érdemes, ellenben tényleg nem 2 pontot érdemel.

*a srác, akivel van, így udvarol neki: Szeretlek... és van nálam gumi.

Na ez az a rész, amit igazából csak Saw rajongóknak lehet ajánlani nyugodt szívvel, random nézőknek nem annyira. Vagy csak egyszerűen unalmas volt? Mondhatnám, hogy a film vége után ez volt az első gondolatom, a rajongós, de valójában már közben is végig ez járt a fejemben, mert hát egy kicsit unatkoztam. Amúgy kíváncsi lennék arra, hogy azok között, akiknek a Saw 5 tetszik, hányan gondolják azt, hogy a sorozatok gagyik. Mert ez az egész annyira TV-sorozat szerű, évente rendszeresen új rész, olyan ami teljesen kapcsolódik az előzőkhöz, hogy azt már leírni is felesleges. Kár, hogy ilyen sorozat nincs.



Ha már a sorozatozással jöttem, akkor a történet említéséhez tökéletes lesz. Ha tévében menne, akkor ez lett volna a finálé felvezető rész. Vagy maga a finálé? Rengeteg mindent elővettek az előző részekről, és a háttérbe bezsúfolták a Jigsaw segítőket olyan "játékoknál", ahol eddig azt hittük, hogy csak Jigsaw bácsi tevékenykedett. Egy rendesebb nyomozással mutatták be őket, ez lett volna a thriller szerű rész, közben meg azért megy egy játék, mert Saw film nincs csapdák nélkül. Hát a nyomozás gyenge volt, a játék pedig nem elég a teljes filmre. Mármint fröcsögött a vér, de inkább felvezető lehetne a komolyabb csapdákig, mert olyan gagyi volt az egész "miért vagyunk ott, mit kéne csinálnunk" dolog.

Igazából sokkal többet nincs kedvem írni, láttam már ennél sokkal jobb Saw epizódot is. A thrilleres tortúra pornnak van létjogosultsága, de nem így, hanem ennél sokkal izgalmasabban. Ez volt az eddigi legrosszabb Saw, pedig az első 2-3 még tetszett is, így csak 4/10-et tudok rá adni.

Ellenben a rajongóknak meg ez a rész talán üthetett, főleg ha rendesen emlékeznek az előző részekre, vagy mostanában nézték újra őket, mert akkor nem csak halvány memóriadarabokhoz kapcsolódik a visszautalások, hanem jobban összeáll egy nagyobb filmmé. Azért nekem is akadt pár "aha, szóval ez volt az pillanat", olyanok amikre tisztán emlékeztem.

Amúgy Dexter nője szerepelt benne, de imdbn ellenőriznem kellett, annyira kitömték mellben, hogy alig lehetett felismerni.

Most mondjátok meg, ilyen nehéz autós akciófilmet csinálni? A Transporter 3 forgatókönyvírója ha kap az elkövetkező években munkát, akkor nagyon csalódott leszek, mert olyan gagyit alkotott, hogy a végtelen számú majom simán jobbat csinálna nála. És akkor az alkotott szóval még túl sok kreditet adtam a csávónak.



A történet? Idióta, mert idióta. Lelőném a filmben található csavart, vagyis nem csavart, csak meglepetést, ha elárulnám miért kell furikázni Franknek ("drive my own car"), de olyan kaliber, hogy fogjátok a fejeteket utána, annyira nevetséges az indok. Na mindegy, még akár így is lehetett volna jó a film, ha nem b*sszák el az akciójeleneteket. Bár a kamerát nem rángatták annyit, mint mondjuk a Bondban, ami kivágta a biztosítékot ugye, ellenben a vágás valami katasztrofális volt. Nincs pénz kaszkadőrökre? Vagy nem tudom miért kell a közelharcot ilyen gányra venni.

Fordul vágás, ütéshez kinyújtja a kezét, vágás, betalál majdnem az ütés, vágás, elesik az ellenfél, vágás. Ez még rendben is lehetne, de pont a fizikai erő nem jön át, piheharc lesz, Bud Spencer és Terence Hill szintű, csak itt komolyan gondolták ott meg össznépi mulatozás. A színészek képességeit hagyjuk, bár Statham továbbra is jó akcióhős szerintem, csak jobb alapanyag kellene hozzá, mint amiket mostanában beszerez.

Amit nem értek, hogy a csajra miért mondja mindenki, hogy jó volt, amikor nulla csábítást lehetett érezni szinte végig, főleg mert többnyire hisztis picsa volt, aztán pedig komolyabb csábító, nevetséges váltásokkal. De ilyen 10 perce üldözik őket és még akkor is Franket basztatja valami hülyeséggel, aki épp ezerrel koncentrál a vezetésre, erre rádöbben a csaj, hogy tényleg üldözik őket. Aki viszont ehhez a gagyi forgatókönyvhöz elment, az a PB-ből a zsebes, Robert Knepper. Tényleg gyengus fő-főgonosznak, de ebbe a cémoziban nem annyira.

Szállító 3 értékelés

Szóval, a kérdés adott: tényleg ilyen nehéz autós akciófilmet csinálni? Pedig a első Transporter simán marhajó, a 2. nem annyira, de még az is jobb ennél a szörnyűségnél. Aki csak a trailert látta eddig, az örüljön, mert az tényleg jó, a film már nem annyira. Nincs szívem 4/10-nél kevesebbet adni, mert hát akciófilm amiben pénz is akadt, de azért sajnos kerülendő. Kivéve ha pisztolyt fognak a fejetekhez, hogy namármost ezt megnézitek, ahogy ezt a fenti képen látjátok, mert akkor persze nézzétek az életetekért.

Sajnos rossz hírrel kell elétek járulnom, ez a film így a moziverzióban gyenge lett. Szörnyű ezt mondani, de valamennyire a Hipervándorra hasonlít, ugyanúgy vázlatos az egész. Na jó, ez nem volt sportszerű hasonlítás, mert mint tudjuk, a Babylon AD azért ilyen mert agyonvágták. A kész és egységes film egyharmada a stúdió brutális vágásának hála kikerült a moziváltozatból. Ez végig észrevehető, egyszerűen pörgősebbre, akciósabbra vágták, de ezzel egyben ki is herélték.



Amúgy ha a Hipervándor az sértés volt, akkor inkább a másik filmet hoznám fel, amire hasonlít, ez pedig Az ember gyermeke, de ez is igazságtalan tőlem, főleg mert nem csak koherensebb a Clive Owen eposz, hanem még rendezésileg is tökéletesebb. A Babylon AD-t jegyző Mathieu Kassovitz nem volt a kevés, de kötelező akciójelenet készítésekor a csúcson. Mondhatni. De valójában a hibáknak érződő dolgok legalább fele simán visszavezethető a bevezetőben említett brutális műveletre. Ezzel vissza is kanyarodtam a sok hasonlítástól a lényeghez.

Néha olyan érzésem volt, hogy a látványos jelenetek nagyja is csak azért került be, hogy eladható legyen a film. Mathieu valami teljesen más filmet akart, valami mélyet, vallást és emberiséget szikével metszőt. De hát ehhez ért a rendező, miért raktak akciót mégis a filmbe? Ha kevesebb lett volna a lövöldözés, akkor nem tudták volna hova vágni, mert nem maradt volna semmi belőle és lehet jobban is jártunk volna, ha ezt így nem erőltetik.

Tudom, sokat emlegetem a vágást, lehet az a reakció rá, hogy hiszti, viszont ha megnézitek mennyit metszettek ki, akkor azért lehet koppanni: 161 percből faragtak 90-et! És biztosíthatlak titeket, hogy látványos jelenetek nem vesztek oda a csonkítás során. Nem véletlen Vin Diesel megjegyzése, hogy az alakítása is ott van a vágószoba padlóján. Ami maradt az a tipikus Vin Diesel féle akcióhős, aki néha érthetetlen helyzetekbe kerül, mert... nos tudjátok.

A történet amúgy röviden annyi, hogy a Diesel által játszott Toorop némi pénzért átszöktet a határon amerikába egy különleges lányt, meg annak a kísérőjét. Öö, mostmár érthető az ember gyermeke dolog? Bár itt nem apokalipszis van, csak az emberiség fejlődése. Legalábbis így vettem ki. Az út során teljesen súlytalanul, de kötelék alakul ki közte és a kísérendők között. És ennyi. Amerikában történnek dolgok, de akkora lyukak tátongnak az olló ejtette sebek helyén, hogy érthetetlen mi-miért történik. Egyszer csinálni akarják ezt aztán a következő jelenetben mindenféle átvezetés nélkül már teljesen más véleményen vannak.



Nem tudom érdemes-e még tovább koptatnom itt a billentyűket a Babylon A.D.-ről. Aki teheti várja ki a rendezői, uncut verziót, mert hát ebben valahol egy jó film is lapulhat. Erre a film csonkra nem tudok 4/10 pontnál többet adni. Mindig amikor valami értelmes párbeszéd lett volna ugrás van, amikor filozofálnának az erőszakról, vallásról, emberekről, akármiről, ami értékes vagy amit az orrunk alá akarnának dörgölni, hogy vegyük már észre, változtassunk, akkor azonnal jóéjt. De komolyan, dumálnak egy picit aztán alszanak. A film első fele még csak-csak értelmes, de amint Amerikába érkeznek onnantól még az átlagosnál is jobban széthullik a film.

Ehh, hagyjuk.