Az új Scorsese film, méghozzá korrekt alapanyagból. A képek után végre megérkezett a trailer is. Bár nem olvastam a könyvet, de remélem nem Leo a 67-es beteg.
Tovább is van →
Ugye először orosz nyelvű 9-posztert toltak a net képébe, erre most angolul erőltetik a visionary director szöveget, ami akkor is fáj mostanra a túlhasználtság miatt, ha ez tényleg különleges cuccnak néz ki.
Hiába na, jól néz ki ez a kézzel rajzolt cucc, nincs mese, vagyis izé, csak mese van. Pár kép a Disney 2d-s cuccából.
Tovább is van →
Legelk*rtabb kapcsolódó termék? Mellesleg itt jegyezném meg, hogy kérjük a többi M&M-et Magyarországra! Felháborító, hogy csak a csokis meg a mogyorós (plusz pár helyen a crips) kapható még mindig csak itthon, kinn meg eheti mindenki a finomabbnál-finomabb másízű cukorkákat is.
Álmodozó fiú és Zooey, round 3. Ez már a harmadik trailer a filmhez, a címkét követve láthatjátok az előzőeket. Nem szerelmes film, vagy nem úgy, a többit meglátjuk (na nem moziban valszeg és sajnos).
Tovább is van →
A rendező a twitterén emlegette, hogy Rourke is csatlakozott a forgatáshoz végre, és most tessék, itt az első kép, amin Whiplashként izé, csinál valamit. Még vége sincs az idei blockbuster szezonnak, de már a jövő évet nézegetjük.
Mivel itthon kimaradunk belőle őszig (az Up-ból, meg ebből is), így aki nem akar várni, az legalább a Partly Cloudy kisfilmet megnézheti már most. Tudjátok, a Pixar szokás szerint készült a nagyfilmje elé egy kicsivel, szóval lássuk hogy vezették fel az Up-ot.
Tovább is van →
Haha, menne a newmoon és megjelenne Snipes, leborulnék a székből.
Nehéz, tudom, én is túl komolyan vettem az első részt, ha emlékeztek, lepontozva meg minden, remélem most majd jobban ki tudom kapcsolni a fejem a második résznél. Meg remélem nem veszi 2 centiről majd a motorokat Bay. Az óra ketyeg!
Zooey Deschanel és Joseph Gordon-Levitt dumál kicsit a zene erejéről, meg hogy Zooey albuma mennyire jó, mert a lány amellett, hogy színészkedik, még énekelget is (She & Him zenekar). Bírom az ilyet, amikor nem teljesen a filmet tolják, hogy "blabla milyen jó számokat választott a zenei rendező a filmbe nyali", hanem máshogy fogalmazzák meg ezt.
Tovább is van →
Három hónapja az első képeket láthattuk Clint Eastwood új rendezéséből, rajtuk Matt Damonnal, most viszont Morgan Freeman is feltűnik a jelmezében, aki ugye Nelson Mandelat fogja alakítani.

Damonról is van amúgy újabb kép.
Amikor pár hónapja először belefutottam a One Week trailerébe, azonnal tudtam, hogy ez kötelező adag lesz. Nem nézett ki extrának, de hát akkor is, Kanadában játszódó roadmovie kinek nem kell? Erre még rá is licitáltak a főszereplővel, Joshua Jacksonnel, akit a Dawson óta kedvelek.

Bár most sok átlagos dolog fog elhangzani róla, de mégis imádtam a filmet, mert olyan szomorkás hangulata volt a néha túlzó giccs mellett, mint amit most is érzek éppen. A történet szerint a főszereplő megtudja, hogy kiterjedt rákja van, kezeléssel 1:10-hez az esélye a túlélésre, de még egészségesnek érzi magát. Erre fel motorra pattan, otthagyja a menyasszonyát (azért szól neki, hogy mi a helyzet) és átvág Kanadán, mert egy kávéscsészén azt olvasta, hogy tartson nyugatnak. Innentől, igazából eddig is, tipikus roadmovie, hiszen sok érdekes emberrel találkozik, megváltoztatja az életüket, miközben a saját létezésének értelmét kutatja és pokoli fáradt.
Olyasmi volt, mint egy Cameron Crowe-film, csak hígítva, de a sok popdal között néha sikerült megtalálniuk az olyasfajta hangulatot, akármennyire is banális a nyitógondolat, hogy "mit tennél ha tudnád, hogy csak egy napod, heted, hónapod van hátra?". Az említett higítás mellett azért még közepes lenne a film, de akkor jön a mesélő. Általában a narráció amolyan kibújás szokott lenni, "ezt nem tudjuk megjeleníteni jól és érhetően képben, vagy a színész nem tudná eljátszani az érzelmet, akkor mondjuk el 3 mondatban", mert olyasmi volt, mint a Pushing Daisiesben. Tudom, sorozatos példa, kevesen értik így hirtelen, de ott kicsit bájossá teszi az egészet a nagy mesélő, és itt is ilyesmi történt szerencsére, ha nem is a bájos jelzőt használnám ide. Bár volt olyan, hogy a szereplő motivációit magyarázta, de volt olyan is, hogy apróságokat tett hozzá a történethez. Mondok egy példát: Ben, a főszereplőnk, a kezelés megkezdése helyett ugye motorra pattan, erre a hang magyarázza, hogy "mivel Ben nem jelent meg a megbeszélt időpontban, így az Forrester nővér előbb szabadult a munkából, rövid séta után elérte az 5:45-ös vonatot, ha nem így történik, és a 6:10-sel megy haza ahogy szokott, akkor ő is az áldozatok között lett volna ez utóbbi kisiklásakor." Kész, engem itt megvettek végleg.

A kidolgozás meg gyönyörű volt. Arra gondolok, hogy szinte indulni akarnék Kanadába, megnézni pár olyan helyszínt amerre Ben járt. Hatalmas pusztaságok, hatalmas fura szobrok, esők meg naplementék, meg még lehetne sorolni. Tipikus roadmovie, de erről a környékről még nem készült annyi. Mindezek mellé egy egész jó soundtrack és meg is vagyunk.
Ez egy pofonegyszerű film, amivel nem is lenne annyira nagy baj, ha nem 200 milliót lapátoltak volna bele és nem a Terminátor-mítoszt kéne kiegészítse. Mindig is a jövőbeli háborúra vágytunk, Kyle első "meséi" óta, hát most megkaptuk, de néha csak egy ehh, amit kivált. És hát ez baj.

Az egész filmre amúgy az a kérdés illik leginkább, hogy minek? Nem arra gondolok, hogy minek készítették el, mert hát arra lehetne sorolni az indokokat a pénztől kezdve a rajongó rendező meg akármiken át a végtelenségig; a minek a főszereplők motivációira vonatkozik, mert egy pillanatra sem lehet átérezni igazán a küzdelmet és a reménytelenséget és hogy most miért is csinálják pont azt. Olyan, mint egy töltelékrész valami sorozatban, vagy urambocsá, mint egy B-film, egyenesen dvd-re, legalábbis ha a borzasztó forgatókönyvet nézzük. Nem annyira mozis minőség, nincs igazán katarzis, tényleg csak a minek villog a vörös kijelzőn.
De mindezek mellett igazából nem tudom a sárga földig lehúzni a filmet, mert látványban többnyire odavág, és hát a kiborgok aprítása remek dolog — ahogy ezt tartja a 21. századi népi rigmusok többsége. Ami durva, hogy szinte minden fasza cuccot lelőttek a trailerben, de tényleg, semmi nem maradt, csak azoknak a részletesebb kibontása, pedig a tv-spotok többségét és a 4 perces bemutatót is kihagytam, mégis ez a helyzet. Ezen túltéve magam visszatérnék a film első feléhez, amikor nem a beszéd dominált, így mind Marcus vándorlása, mind pedig a Connor által vezetett akció után örültem a fejemnek, mert hát remek volt. Onnan meg jött a lejtmenet. Például az olyanokon ki tudok akadni, amikor sima CB rádiókon dumálják meg a tervet, semmi kódolás vagy ilyesmi, mert a Skynet nem hallgat le ilyesmiket. Meg hát amit már említettem, a motiváció általában nevetséges, itt leginkább az ember-gép szerelemre gondolok, amin csak vigyorogni lehet, persze kínunkban.

Ha viszont ott tartunk, hogy mit szóltok Sam Worthingtonhoz? Ő alakította Marcust, és mintha új akciósztár születne tényleg. A forgatókönyv alávágott a dumás jeleneteknél, meg talán nem is instruktálták a legjobban, de amikor gyakni kellett, akkor egész jól virított a srác. Ellenben Bale-en a rutint lehetett érezni, azt hiszem nem John Connor életre keltése ez élete szerepe. Kiemelendő még Anton Yelchin, akit nagyon megtaláltak idén, hiszen legutóbb a Star Trekben kapott szerepet, erre pár hétre rá jött a következő blockbuster villantásával, méghozzá nem is gyengén. A többiek meg szürke katonatömeg, annyira nem vettek el az élményből, de tökmindegy volt a sorsuk.
A viszonylag jó kezdés utáni erőlteljes buktaszagnak a film vége adja meg a kegyelemdöfést, a szívről elejtett monológgal, amit egy jelképes cselekedettel meg is pecsételnek és kiárad a giccsfolyó. A film rossz szereplését látva a pénztáraknál, azt hiszem komolyabb összeggel mernék arra fogadni, hogy McG terveiből, miszerint a Salvation az új trilógia kezdete, semmi nem lesz. Legalábbis nem McG-vel. Remélem. Bár ritkán vagyok a reboot mellett, de annyi jó dolgot lehetne csinálni a jövőbeli háborúban, adja az ég, hogy kapjanak a kiborgok még esélyt és valami rendes forgatókönyv írót, meg rendezőt, bízzanak meg vele legközelebb.
Mivel a lassított felvételekért odavagyok, így az albbi videót nézve körülbelül két másodperc alatt eldőlt, hogy ez a filmet látni akarom. A történetből nem sokat fednek fel (a fiú okozza a tekintetével? nem akarom jobban tudni), mégis olyan hangulatos az anyag, hogy az ember megjegyzi magának. Hiába na, lassítás, gyönyörű színek, jöhet.
Tovább is van →
Ők pedig a poszterrel indítottak, felkaptuk a fejünket, úgyhogy jöhet a tömegbaleset egy Nascar versenyen. Már a bemutatóban is látszik a sok 3D cucc, mármint a kamera felé repülnek a darabok, moziban meg a vászonból kifelé majd. A bónusz meg a lánypopó zöld bugyiban.
Tovább is van →
Most, hogy a Goods 16+ besorolású trailerével felfokozták az izgalmat, kitolták az alábbi posztert is a pórnép elé.
Csak pénteken nézem a Terminátort, lesz róla írás, addig kibírni meg ilyesmi. Este jön.
Az Applehez felkerült az év egyik legjobban várt scifijéből, a Moon-ból egy részlet. (a trailer gondolom mindenkinek megvolt.)
Aztán itt van ez a rövidhír, hogy úgy néz ki Kurt Wimmer viszi laptopra a Total Recall-remake forgatókönyvét. Többek között a Gömb, az Ultraviola és a Street Kings került ki a kezei alól. Swee-- not.
Aztán meg itt egy ígykészült, színfalak mögötti videó a Public Enemiesből. Depp dumál a karakteréről, meg ilyesmi, Mann is megszólal. Bár tudjátok a viszonyom a filmhez, de ez senkit ne tántorítson el, komolyan.
Tovább is van →
Már volt ugye egy teasere a beszaratós spanyol horrornak, most sem a történetbe merülnek el nagyon, hanem gyilkolás ezerrel. Egy osztagot követhetünk, akik megnézik mi történt a házban ragadtakkal, aztán ráfáznak. Sokkal több akció, fps nézet, apírtás. Ennyi.
Tovább is van →
Míg amerika azt a vérgagyi sz*rt kapta végleges poszternek, addig Európában, Angliában így van a mozikban, ami helyes. Mellesleg ha valaki akarja rombolni még az élményt kicsit, akkor az MTV Movie Awards alatt volt egy részlet a filmből, itt meg lehet nézni.