Borzasztó gyanakvóan ültem be a filmre, mivel talán az egyik legjobb Neil Gaiman-regényből készült (de a top 3-ban biztosan ott van), és egy klassz regényt olvasás után megnézni filmen, nincs annál félelmetsebb és kockázatosabb élmény. De komolyan. Ehelyett amint kijöttem a moziból, legszívesebben azonnal visszamentem volna megnézni még egyszer.



Coraline egy magányos kislány, szülei ugyan otthon dolgoznak (írók), de egyáltalán semennyire sem foglalkoznak vele. Egy nagy, régi, vidéki ház egyik lakását bérelik ki és a film elején költöznek be, így Coraline felderítő utakra indul a hatalmas kertben. A ház többi emeletén különc alakok laknak, például a kiöregedett revüsztárok, Miss Spink és Miss Forcible, számtalan terrierjükkel, vagy az orosz akcentussal beszélő furcsa öregember a tetőtérben, aki régen tornász volt, de most állítása szerint egércirkuszt próbál létrehozni, csak az egereknek még nem megy igazán jól a zenélés. Aztán sokáig szakad az eső, Coraline nem mehet ki a kertbe, a lakókat már megunta, és nekilát felfedezni a lakást. Talál egy titkos ajtót is, amely egy furcsa és első látásra tökéletesnek tűnő fordított világba vezet: odaát a másik anyukája várja, aki törődik vele, a kedvenceit főzi és azt szeretné, ha örökre vele maradna. Csak annyi, hogy a másik szülőknek gomb van a szemük helyén, és ha maradni akar, akkor Coraline-on is el kell végezni ezt az aprócska beavatkozást.

A film stop-motion technikával készült, és az a Henry Selick rendezte, aki a Karácsonyi lidércnyomást is. A Coraline talán összességében nem annyira újszerű – kislány a párhuzamos világban változatos nehézségekkel küzd meg – de tele van számtalan izgalmas, ijesztő, össze nem illő és bizarr részlettel. Többszáz éves mályvacukor, kosztümös egerek, hatalmas géprovarok, kisgyermek-kísértetek, és persze a dimenziók között a legnagyobb természetességgel közlekedő macska.



A történet a gyermekkor alapvető félelmeire utazik: szüleink gonosszá válnak, vagy csak szó nélkül örökre magunkra hagynak, az ágy alatt kaparászó képzeletbeli szörny pedig tényleg valami létező, ööö, dolog. A könyv időnként egészen horrorisztikus, a film talán egy fokkal kevésbé, de azért ijesztő és bizarr, akárcsak a rémálmok. Végre egy olyan mese, amit felnőttek is legalább ugyanannyira élveznek, vagy jobban, és nem azért, mert popkulturális utalásokkal van telerakva (nincs benne ilyesmi), hanem mert klassz történet, nagyon érdekes karakterekkel és jó párbeszédekkel. (Legalábbis eredeti nyelven jók, nem tudom, a magyar szinkron milyenre sikeredett).

Coraline értékelés

Igen, jól látjátok, kicsit várós Coraline. De lehet mást ilyen előző trailer, ilyen Gaiman bolondozás és ilyen könyvbeli párbeszédek mellett tenni, mint várni? Azt a tanácsot kaptam, hogy már ne olvassam el előtte, ehhez igyekszem is tartani magam, de közben már nem merek gombokra nézni, még jó, hogy feltalálták a zippzárt. És akkor most a legutolsó Coraline trailer következik.



Hazai premier a trailerben kiírt időpont után több mint egy hónappal, persze.

Valmai hivatalos Coraline sitenak tűnik az alábbi, ott láthatók a régebbi videóanyagok is, de a legújabb baromi jó. Neil Gaiman dumál a filmről, vagyis...

Végre megjött a Neil Gaiman könyvéből készült animációs film (bábokkal, mint a flushed away!), a Coraline trailere. Ugye a Nightmare Before Christmas rendezőjétől. Kíváncsi vagyok már a teljes élményre.


A yahoonál HD változatban is.

JÖtt egy poszter is ehhez a Neil Gaiman cucchoz.

Kijött egy ilyen 2 perces Coraline videó, amiben tulajdonképpen egymást éltetik a készítők meg a szereplőknek hangot adó színészek, viszont a filmből is vannak új mozgóképsorok, és hát különlegesnek tűnik még mindig.

Tovább is van →

Na erről van szó. Neil Gaiman neve miatt figyeljük a projectet, és ez még mindig gyönyörű. A 40 másodperces betekintés után most itt van a teaser is. Amúgy arról szól, hogy Coraline a szobájában felfedez egy ajtót egy másik világba.

Tovább is van →

Méghozzá azt ajándékoza Neil, hogy belenézhetünk az egyik gyerekmeséje alapján készülő stop-motion animációs filmjébe, a Coraline-be. Hát meglátjuk. Akit jobb minőségben érdekel az ide kattinthat. A tovább mögé meg beraktam flashbe, mert úgy kényelmesebb és nem quicktime lejátszós megoldás. (kösz a tippet SeSam-nak)

Tovább is van →