Na a Hosszú Jegyesség egy olyan film, amit en tenyleg szeretni akartam, egyreszt mert Jean-Pierre Jenuet a rendező (Amélie, Elveszett Gyerekek Városa (a multkor nem hitte el egy lany, hogy szeretem az Amélie-t pedig igen)) és az egyik forgatókönyv író, masreszt mert bunteto latvanyvilaggal rendelkezik. Szoval szeretni akartam, de sajnos nem jott ossze.
Pedig hat minden megvolt hozza, bajos foszereplo leany, akit ezzel a minden sarga szurovel meg aranyosabba tettek es meg meztelenul is megmutattak hatulrol. Volt meg sok morcona katona, elso vilaghaboru, sok szerelem es sok aprosag ami tetszett (ha elobb jon a kalauz vagy er be a vonat az alagutba mint ahogy hetig szamolok akkor eletben van), de vegeredmenyben sajnos nem, es ez esetben valojaban nem is tudom meghatarozni miert. Ket reszletben lattam, 40 percet ejjel, akkor azthittem azert nem jon be, mert tul faradt vagyok, de aztan masnap delutan sem tetszett.
A tortenet roviden annyi, hogy az elso vilaghaboruban harcol a leanyzo volegenye, es oncsonkitast kovet el, hogy hazajuthasson, de a hadbirosag halalra iteli emiatt es kihajtjak oket a senkifoldjere, az ellenseges vonalak koze, hogy ott haljanak meg. A leanyzo meg nem hiszi el, hogy tenyleg meghalt a szerelme, igy elkezd nyomozni utana.
Szoval egy 5/10-et adnek ra, mert a latvanyvilag teljesen varazslatos, es a leghajogyar maga a csoda szepsegben, de ezuttal valahogy megsem eleg. Szerintem amugy a filmbuzi olvasok tobbsegenek valojaban tetszeni fog a film.