Ez itt amit H.I. írt, de kit érdekel, mert inkább bámulta volna az esőt, mint hogy rosszat szóljon erről a későn bevállalt rajzfilmről. Az elejétől a végéig szakadtam a röhögéstől, és nem igazán emlékszem mikor szórakoztam ilyen jót. Persze Micimackó örök kedvenc, és a Hihetetlen Családot is megtudtam nézni többször, de egyik se volt ilyen rém jó mulattság, mint a Madagaszkár.
Szóval aki valaha is mosolyodott már el a kirakatban látott apró plüssállaton, annak bőven való a film – ha eddig nem látta volna. S azoknak akik most fintorogva húzzák a szájukat, azoknak csúnya ránc marad a helyén öreg korukra.
A történetről is ejtek pár szót, ha már H.I. csak az esőre gondolt a film alatt. A New York-i állatkert lakóinak fogalma sincs a szabad életről, amíg a pingvinek el nem szöknek az Antarktiszra. Amikor a zebra is úgy dönt, hogy visszamegy természetes élőhelyére (Miamiba), a többiek is utánaerednek a vasútállomásra, hogy megállítsák. Az állatvédők közbenjárására azonban elfogásuk után nem térhetnek vissza a megszokott, biztonságot nyújtó és szerett állatkertjükbe, hanem elküldik őket egy hatalmas hajón Afrikába. Hőseink pedig a vízbe pottyannak az út során…
Habár az eredetiben olyanok adták hangjukat mint: Andy Richter (Andry Richter Controls Universe: az egyik legjobb sorozat), Ben Stiller, David Schwimmer, Cedric the Entertainer (Be Cool), Chris Rock, a magyar hangok mégis tökéletesen el lettek találva. Szóval ajánlom azoknak akiknek való!