Demolition Man: A pusztító

Spartan szerepében Stallone látható a képen, katonai sapkában
A Pusztító az a film amit már leglább háromszor láttam odáig, hogy Spartan (Stallone) lemegy Phoenix (Snipes) után a csatornába, mert mindig közbejött valami. Még kissrác voltam és átugrottam videózni, de abba kellett hagynunk és sosem pótoltuk, aztán amikor adta a tv akkor is közbejött valami meg ilyenek. A kilencvenes évek elején készült, szóval még hullhattak az ártatlanok rendesen, manapság Phoenix, az antiszociális pszihopata bűnöző, biztos csak kiütné vagy elkábítaná és lassan a földre fektetné az áldozatait, mert annyira törődik velük haha.

A film persze jó, jobb mint a pár napja nézett Menekülő Ember. A sztori röviden annyi, hogy Spartan a szuperzsaru elkapja Phoenixet a nagyon bűnözőt, de közben úgy tűnik kinyírja a 30 valahány túszát, így ő is a szuperbörtönbe kerül, ahol hibernálják, és közben átnevelik a bőnözőket. Aztán a jövőben kiolvasztják Phoenixet meghallgatásra, és megszökik. Persze csak Spartan tudja elkapni, így őt is kiolvasztják.

Amitől jó a film, azok a beszólások. Leírva nem fog jól mutatni most, de amikor “benneleszel a tévében” és hozzávág egy tv-t azon nagyot tudtam nevetni, vagy a másik “A francba, ebbe a századba mindenkit beengednek?”. Majdnem kihagytam, hogy a jövőben már nagy béke van, meg utópia (megfigyelős fasiszta szar, mondja a főszereplő), ja és Denis Leary is szerepel a lázadó undergrounder szerepében, le is vág egy blődli dumát. Meg még van Schwarzenegger elnöki könyvtár is (mekkora rulez már, hogy közben kormányzó lett Swarci).
Oké ennyi, most jó pár évig tuti nem akarom újranézni és egy 6/10 legyen mondjuk az értékelés.

human
írta
2005. 12. 19. 16:33
megjelenés
2
hozzászolás


2 hozzászólás a “Demolition Man: A pusztító” bejegyzéshez

  1. na hát én a leary-poszttól csöppentem ide, mert h kíváncsi voltam, vajh írtál-e már erről? és írtál. mert h arra voltam kíváncsi, mitől olyan jó ez a film?
    reméltem, h választ kapok rá, és választ is kaptam – mert h engem baromira untatott az egész, és nem tetszett, pedig engem is a gyerekkorban talált meg, még végig is láttam, de tulképp semmilyen hatást nem gyakorolt rám.

    na most a feltevésem, amelyet mindig is hittem, h miért is tetszhet másoknak, nagyjából beigazolódott: egyrészt “a beszólások miatt”, amit azonban így elsőre én a szinkronra kennék, másrészt a szituációk miatt. nos sztem akkoriban elég sok jó szinkron született, amiért lehetett egy filmet megszeretni, sok esetben meg könnyebben emészteni – a filmbeli szitukat tekintve meg én azt mondom, unalmasak voltak.

    ebből csak azt akarom kihozni, h mára amolyan klasszikussá vált a film, de az biztos, ha ma születne meg – talán hasonló értékelést kapna – de nem tudna akkorát robbanni. ahogy elnézem, imdb-n pölö 6,2-n áll, ami télleg közepes, tehát nem lehet azt mondani, h másutt (külföldön) is óriási siker volt: nálunk viszont a videókorszakban hatalmas durranás.. na hát ennyi.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.