Doug Stanhope: Deadbeat Hero

Azt hiszem ez volt a legjobb és leghangulatosabb stand-up comedy amit idén láttam. Öregem, egy ilyen előadáson ott lenni élőben valami fantasztikus lehet. Már maga a helyszín nagyon eltalált. Pedig nem volt nagy a terem, egy kis pinceklub aminek a befogadóképessége 30-40 ember lehet, és pont ez dobta meg az egészet. Teljesen emberközelivé tette a műsort. Talán a legjobban a képen is látható dolog adja át mi mehetett ott, mivel épp a közönségből ad valaki tüzet a stand-up komikusnak. Családias. Pedig..

Szóval az van, hogy akinek nem bírja a gyomra a durva témák politikailag teljesen inkorrekten, de szatirikusan való megközelítését, az semmiképp ne nézze meg ezt. Van itt pro-abortusz érvelés, méghozzá nagyon keményen. Van itt transzvesztitákkal való szexről szó, papokról akik kisfiúkat rontanak meg, de mégsem ők a hibásak, hanem a család. Van itt dildó tiltó törvény poén, és akkor még csak párat említettem. Persze, látszólag ignoráns faszként adja elő ezeket a témákat Doug, de ez olyan lehet mint atomrobbanást nézni felvételről. Nem az, hogy full energikus az egész, meg nyilván a felét ő sem gondolja komolyan, de annyira elbaszott az élet, hogy ezen a durvuláson mégis röhögünk.

Úgy tűnik, hogy van egy láthatatlan határvonal, amit a kommerzebb kábeltelevíziókon bemutatott előadások tutira nem lépnek át. Itt most a Comedy Central specialokra gondolok. Félre ne értsétek, azok is marhajók, de van amivel ők láthatóan nem viccelhetnek, vagy a “jó” oldalon kell lenniük amikor elsütik a poént. Talán pont ezért csap ez oda, mert itt semmilyen határ nincs. Simán a fél közönség megutálhatja a végére, és mégis, aki ott van az röhög. Még mindig van underground? Lehet meghökkenteni, sokkolni, nemirtott ki mindent a média meg a rákosgyerek nagyplakát?

A legjobban az lepett meg amúgy, amikor az abortusszal viccelt nagyon durván, erre a közönségből női nevetés is hallatszott. Közben megvágókép, amint a szép pincérnő álldogál a raktár előtti részen és dumál valakivel. Nem lehet jól érzékeltetni, nem is pont így volt, de a képbevágások is hangulatosak voltak. Na jó, valójában az is meglepett, hogy egyáltalán maradt a végére bárki.

I go onstage, and it’s like I’m leading you into battle — you’re not all gonna be here at the end. Just try not to take it too seriously. Eventually, I’m gonna hit a subject that you’re gonna be queer about. Just wait for the next joke, or go take a piss or whatever you have to do. Don’t get all upset. I’m probably wrong about half the shit I say.

Amúgy Bill Hickshez hasonlítják, de annyira nem gondolkoztat el, viszont az tény, hogy kilógott a valamennyire már megszokott, populárisabb (már amennyire)dühöskomédiások nem is olyan nagy tömegéből, főleg hogy ő leginkább szatirikus. Mellesleg ő sem szereti ha Billhez hasonlítják. Ezt csak úgy hozzáteszem, ide a végére.