Gyávák és hősök (Lions for Lambs)

Engem itt megetettek kérem szépen. A kritika többnyire lehúzta, az IMDB-n sem áll magasan, de ez a beszélős-háborús film (szinte nulla harccal) nekem bizony tetszett. Nyilván van benne üres propaganda is, de nem sok. Szerintem az író ügyesen manőverezett körülötte.

Leginkább az jött be, hogy nem százezerrel tolják az Amerikát, meg a válaszokat, hogy mit kéne csinálni, hanem csak kérdéseket kapunk. Miért van ott a terror elleni háború helyzet ahol, hogy van elfojtva a sajtó. A szokásosok (kérdőjel), de mégis, mondhatni elgondolkozni valók. Viszont itt akkor kapok a fejemre, főleg mert ezeken az amcsiknak kéne gondolkozni, nem az apró magyaroknak.

Lions for Lambs kritika

Ami meglepett, hogy bár elismerem Meryl Streep képességeit, de nem kedvelem a hölgyet. Viszont itt még ő sem hozott ki a sodromból. Attól meg ne tartsatok, hogy Tom “őrült” Cruise húzza le a filmet, hiszen akármit csinál az életben, ettől még vannak szerepek, amikkel könnyedén elbír, rá öntenek. Itt egy törtető republikánus szenátort játszik, és nem meglepően, hanem megszokottan jól. Azt meg mondanom sem kell, hogy Robert Redford elbír a magára osztott feladatokkal. Egyrészt rendezte, másrészt pedig, szerepileg, a legoktatóbb hangú szálat ragadta magához, a magyarázót.

A film cselekménye 4 szálon folyik, amiket szépen lassan összefűznek a másfél óra során. Az egyikben látjuk amint a Cruise által játszott szenátor 1 órás (ez soknak számít) interjút ad Janine Roth-nak (Meryl Streep), amiben győzködi, hogy a legújabb hadművelet lesz az igazi – miközben az eddigi 6 év során, a kormány által a háborúban elkövetett hibákat beismeri.

A másik szálon látjuk is ezt a hadműveletet, ahol két katona kerül az előtérbe. A harmadik szál egy egyetemi professzor és diákja közötti párbeszéd arról, hogy a hátradőlés és a “ne zargassanak” helyett cselekedni kell, lépni. Na nem a háborúban, hanem az egyéneknek, apránként jobbá tenni a dolgokat. A negyedik szál pedig a professzor két régebbi diákjára egy flashback. Persze csak érintőlegesen ismertettem a dolgokat. Na, ezeket keverik össze ügyesen úgy, hogy az egész szinte realtime. A film első órája tényleg egy órát ölel fel mindegyik történeti síkon.

Az összefűzése a szálaknak például, hogy az egyik szereplő a professzorával való beszélgetés közben mondja, hogy elege van az összes mostani elnökjelölt képmutatásából. Abból, hogy azzal a kijelentéssel kezdik a kampányukat, miszerint “nem jelöltetem magam az elnökségre”. Így vezetik a politikaistratégisták a dolgokat.

Erre nem sokkal később a Cruise által játszott szenátor, amikor szóba kerül, kihangsúlyozza, hogy nem jelölteti magát majd. Közben meg egy olyan őrült katonai tervet erőltet, ami ha bejön, akkor pont az esélyeit növelné a fehérházba kerülésre. Az áttörést hozná a terror elleni háborúban. Ha pedig megbukik, akkor “oroszlánok” (bátor katonák) hagyják ott a fogukat egy bárány keze alatt, annak hibás haditerve nyomán.

Gyávák és hősök értékelés

Nem nézném újra, de bejött. Itt egy 7/10 után zárhatnám azzal, hogy a film vége felé van egy jelenet, nem spoiler ha leírom: a srác tévézik a kollégiumi társával, és a komoly hírek között simán ott van a bulvár, valamirepper válik vagy ilyesmi, és a lakótárs csak akkor hangosítja fel a tévét, mert arra kíváncsi. Más nem érdekli, csak a cirkusz. A legújabb hadmozdulat meg csak egy alul elfutós sávot ér meg a médiának, külön hírt már nem is.

18 hozzászólás a “Gyávák és hősök (Lions for Lambs)” bejegyzéshez

  1. Hát igen aki háborús filmre számit a trailer alapján az csalódni fog.
    Megnéztem, mert szeretem a háborus filmeket amiben szerepet kap Irak, Afgánok. Sejtettem én hogy a trailerben lelőttek minden akció részt, de hogy ennyire..
    Na mindegy számomra ez csak 1x nézős volt..

  2. Te akkor már rutinos róka vagy :)
    Amúgy én is sejtettem csak bíztam benne, hogy tévedek.

  3. mondjuk még dec. végén láttam, de úgy maradt meg, h iszonyú didaktikus volt. még a nemrég látott témába vágó csi-miami is jobb volt.

  4. Az osztályzásod korrekt, bár az én hetesem egy kicsit a nyolcas felé görbülne.
    Én sem értettem miért lett lehuzva pedig nagyon jó kis egyszernézős film. Nekem igenis tetszett, elgondolkoztató volt…

  5. Igen, egyszer nézős film. De nekem mégis nagyon tetszett. Főleg, mivel a Charlie Wilson háborújával egy napon néztem meg. Az is jó film.

    Egyébkén remek bepillantást enged a film a afganisztáni (és iraki) háborút övező amerikai gondolkodásmódba. A sajtó nem mer lehozni tényeket, mellyel aláásná a kormány szavahihetőségét, stb.

    Ja, nekem az jött le viszont, hogy a 2 katona pont abban a hadműveletben vesz részt, amit a szenátor ecsetel az újságírónak…és látjuk, hogy hogyan is funkcionál ez a stratégia.

  6. “Az osztályzásod korrekt,”

    oké, tudom, hogy mire gondolsz, tényleg nem szívózás, de az a korrekt, amivel te is egyetértesz?:) csak olyan furcsa.

    amúgy meg, human. hogy is van ez? miért nézted meg a filmet? ennyire elfogytak vagy volt benne, ami érdekelt? mert a kritika, az ami, a hazai, mind lehúzta, de iszonyatosan.

    (én maradok középen, elviselhető volt.)

  7. winnie :)
    Én is értem, hogy mire gondolsz… hmm… most megfogtál, van valami abban amit mondasz.
    Lehet ha odateszem hogy “számomra” akkor nem igy jött volna ki :)

  8. winnie: simán csak kíváncsi voltam. lesz még számodra itt meglepetés kritika szerintem, olyan amire fogadnál is hogy nem nézem/néztem meg.

  9. nemtom… nehezen vettem rá magam anno a Jerry McGuiere-re, de nem volt rossz, persze soakt dobott rajta Cuba jr. bácsi, asszem kapott is érte egy Oscart. nehezen vettem rá magam az Utolsó szamurájra is, de X év után, egyszer látva, az is jó filmnek rémlik… viszont ez a Tom gyerek az utolsó MI-ben nagyjából le is nullázta.

    viszont redford bácsi pl. ha épp nem lószelidítőt játszik, akkor jó is tud lenni, pl. a kémjátszmában (?) bradpittel nagyot alakított, rafkós CIA ember.

    streep nénit meg nem véletlen hívják a női deniro-nak.

    ettől függetlenül egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy létni akarom a filmet. majd még elválik…

  10. Nekem ez volt az utobbi jopar ev legnagyobb meglepetese. En mar ketszer lattam, nem is tudom mikor hallottam ennyire jol megirt parbeszedeket. Persze csak annyira latok a dolgok moge mint barki mas, de szerintem kibaszott jo korkep a film. Nalam egyertelmu 9es. Meg ilyen beszelgetos filmeket!Meeeeg!

  11. Én is lehúztam anno. Meg nem nézném újra! Ice azt írta fentebb, hogy “iszonyú didaktikus”, hát igen, asszem ez a bajom vele főleg. Ilyen szájbarágós rendszermagyarázó filmeket a szovjetek csináltak annakidején, és hát azok sem voltak jók, azóta meg már csak fejlődtünk valamicskét…

  12. VIGYÁZAT! SPOILER!

    Én az egyszernézős filmekre nem adnék közepesnél jobbat. A jó film ismérve, hogy akárhányszor meg tudom nézni, mindíg találok benne újat. Egyébként tetszett, egészen a végéig. Ott elcseszték, de nagyon. Mi a fészkes fenének kellett ilyen idióta módon meghalni a két katonának? Mert a rendező úgy kívánta? Tiszta baromság, hogy elfogy a lőszer, de nemhogy meghúznák magukat, felállva mennek a biztos halálba. Lótúrót! Egy katona kurva sokba kerül, ezért a túlélésre tanítják őket. Ez a végső momentum annyira felb.szott, hogy egyből töröltem a filmet, pedig Redford mondanivalója sok értékes dolgot rejtett.

  13. Tényleg egyszernézős.Azt nem értem,hogy az Amcsik mindíg felkenik a bélsarat a plafonra és felháborodottan + megrökönyödve veszik tudomásul,hogy az visszaesik rájuk.
    Hát kb. ennyi ja
    TRAILER És miért kell a puszta közepén a hangokra lövöldözni.Várják meg míg az ellen 5 méteren lesz és akkor eggyesével leszedni célzottal.És a végén felállós,hősös borzasztó.Robi bá a végét eltosztad.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.