Meglógtam a Ferrarival (Ferris Bueller’s Day Off)

Úgy gondoltam írok egy külön bejegyzést az én kedvenc filmemnek. Igen, ez a válaszom a “Mi a kedvenc filmed?”-re. Kíváncsi voltam beírja-e valaki, és Fletó meg is tette, sajnos csak egyedül. Nyilván mindenkinek sok 10/10-es imádottja akad, nekem is kicsit nehéz volt a döntés (sorozatoknál nem annyira: Rescue Me), de végül Ferris kerekedett ki győztesen. Egy régebbi írás már van róla, de azóta eltelt 4 év, és ha esetleg nem is jobbat írok most, de mást.

Főszereplőink épp meglógnak a Ferrárival

Kicsit furcsa belegondolni, hogy én is pont iskolából lógva “betegen” (már elmúlt a lázam, de még maradtam pár napot) láttam először a filmet – persze valamikor a 90-es években. Mivel videónk nem volt (ne is mondjátok), ezért állandóan a tévén lógtam és így futottam először Ferrisbe. Az a helyzet, hogy nem lett rögtön a legnagyobb kedvencem, hiszen akkor még az akciófilmeken lógtam leginkább, de persze a Star Wars ugratás már akkor is beleégette magát a fejembe. Aztán pár évre rá láttam, a többi meg humantörténelem.

Bevallom azért is az egyik legkedvencebb filmem, mert nincs benne szerelmi történet. Ha belegondoltok, ez viszonylag ritka. Tudom, hogy nem egyedülálló, nem is azt mondtam, de tetszetős, hogy a kapcsolat egy pillanatra sem inog meg a film során, hanem csak van, teljesen természetesen. Tehát a szerelmi bonyodalom kiesett, akkor miről szól a film? Egy nap lazításról. Ez az angol címből látszik is rögtön. Ferris betegnek tetteti magát, és a barátait is kiszabadítva a középiskola fogságából ellógnak egy napot New YorkChicagoban. Bejárják a fő jellegzetességeket, kajálnak egy sznob étteremben, ilyesmi. Azért van bonyodalom, de alig kell szembesülnie a triónak vele. Az egyik, hogy az igazgató próbálja elkapni Ferrist és ezzel évismétlésre kényszerítse a sok igazolatlan óra miatt, a másik pedig, hogy a húga utálja, mert neki semmi nem sikerül, míg a bátyusnak igen.

Nem kertelek: leginkább Ferris figurája miatt hatalmas a Meglógtam a Ferrarival. Neki minden sikerül, ami nem, az sem rázza meg túlzottan. És amikor az életigenléséről van szó, akkor nem az utcai felvonuláson bemutatott alakítására gondolok, bár az egy hatalmas hangulatbomba, hanem arra, amikor a végén menekül. Van egy jelenet, amikor a lebukás fenyegeti, ami azzal járna, hogy évet kell ismételnie, és ezért a szülei előtt kell hazaérnie, akik már hazafelé hajtanak kocsival a kisvárosban. Ferris a kerteken és házakon átvágva próbálja megelőzni őket úgy, hogy az ősök ne szúrják ki, és ott van a kedvenc jelenetem. Szóval menekül ezerrel, és az egyik kertben két gyönyörű napozó lány mellett fut el, kapcsol, és nyugisan visszasétál bemutatkozni. Kicsit jelentőségteljesen vezettem fel egy ilyen apróságot, de szerintem abban szinte az egész film lényege benne van. A másik ilyen, ez korábban van a filmben, amikor a csaját kihazudja a suliból, és az igazgató előtt megcsókolja, miközben a lány atyjának adja ki magát. Fura család.

Végszónak mondhatnám – a pontot már tudjátok -, hogy vegyétek meg, de a legutóbbi ígéret az volt, hogy 2007 januárjában jelenik meg… nyilván most sem kapni. Azért gondolom a beszerzése nem lesz problémás. Felkerült az mindenhova, HD is van belőle, vagy pedig ott az Amazon. Soraimat azzal zárnám, hogy ha minden igaz isoldét és Mammutot is befűztem egy írásra, így a héten elvileg ők is jelentkeznek pár szóval a legnagyobb kedvencükről. Ezen poszt közben benéztem a Ferris idézetek részre, és itt röhögök megint, ahogy peregnek a jelenetek a fejemben. Szégyen, hogy az író rendező John Hughes nem említettem külön, hiszen rengeteg jó filmet köszönhetünk neki, de ez most nem arról szól.

27 hozzászólás a “Meglógtam a Ferrarival (Ferris Bueller’s Day Off)” bejegyzéshez

  1. Ferris a legjobb, egyértelmű. Nem sok olyan film van, ami ennyire feelgood lenne, minden pillanatát jó nézni.

    Amúgy ha valaki szinkronosan venné, az UK-ban tavaly már megjelent az a kiadás, aminek Mo-on kellett volna…

  2. És tényleg, egy szó, ami jellemzi az egész filmet sztem is: feelgood! Ha nem is ezt jelöltem kedvenc filmemnek, de akár a top10ben is bennvan. És, mivel épp How I Met…-et daráltam, csak azt tudom mondani, h legen…wait for it…dary és awesome! :)

  3. lehet hogy égő, de én ezt egy időben kevertem a tuti dologgal. mentségemre legyen szólva, hogy még nagyon gyerek voltam akkor :)

  4. az hogy nem a szerelmi szál a fö mozgatorugoja a filmnek az tény de hogy ne lenne benne azt azért igy nem mondanám. ferris növére és charlie sheen között pölö a végén vagy cameron sloane felé diktált érzései végig a filmben kimeritik böven. egyébként nagyon nagy film jogos

  5. feelgood film az biztos.
    Sorozatoknal szinte biztos voltam benne, hogy The Shield/Lost lesz, ezzel most megleptel.

  6. Most nemazér, de nekem Charlie Sheen karaktere is annyira megragadt.
    Emlékeztetőül:
    Ferris nővére bent van a rendőrségen, és leül egy tottál fullkész dorog mellé, aki történetesen Charlie Sheen. Hát azet egyszerűen sosem felejtem el.
    De ez igaz az egész filmre. Valahogy remek, és mégsem értem, hogy nem voltak azóta semmi hozzá foghatót alkotni a témában…

  7. Nekem nem jött be anno a film. Talán azért mert nem csípem a főszereplő srácot(hogy is hívják?….). Nem láttam még tőle jó filmet…De megbocsájtok a Red Wings-es poló miatt. :D

  8. dan: mindenre nem térhettem ki :) azért nem egy 5 perces mellékszereplő miatt lesz klasszikus a film

  9. “John Hughes…, hiszen rengeteg jó filmet köszönhetünk neki”

    Melyiket meg ezen kivul? IMDB-n az atlagos komediakon kivul nem talaltam tole jo filmet.

  10. Matthew Broderick. Emiatt a filmje miatt kedveltem meg, és néztem később meg még az olyan borzalmakat is, mint a Kábelbarát. Tényleg nagyon jó film!

  11. Teszkó powa, délután megvettem a filmet most fejeztem be :D Ahoz képest hogy nem egy mai darab elég nagy fun :) Jah és szerelmi szál azért nem marad ki belőle :D

  12. “Melyiket meg ezen kivul? IMDB-n az atlagos komediakon kivul nem talaltam tole jo filmet.”

    ööö, ez most komoly?

    breakfast club az egyik legalapabb film a 80-as években, plusz az akkori tinifilmjei kultklasszikusok lettek (molly wingwald, anthony micahel hall) – annyi filmet nem rendezett, hogy egy sixteen candles-t ne lehessen észrevenni:)

    és a reszkessetek betörők no komment, mint ahogy a chase-es vakáció filmek is ott vannak, báár azoknak nem vagyok rajongójuk.

  13. human:

    “dan: mindenre nem térhettem ki :) azért nem egy 5 perces mellékszereplő miatt lesz klasszikus a film”

    Persze-persze. De akkor is, az a fej… Áhh, hát én ott sírva fetrengtem a röhögéstől Charlie Sheenen… Áhh…
    És a végén hogy bevágja: te ismered Ferris Buellert??? Hallottam, hogy új vesére gyűjtenek neki.
    Vagy mit mond…:D

  14. Egyet értek. Úgy jó ez a film ahogy van. Se több, se kevesebb mint ami akar lenni. Jó volt róla újra olvasni.
    Én is láttam többször is tv-ben. Ha jól emlékszem a TV2-nek volt jó szokása játszani ezt a remek kis filmet… :)

  15. Nem rossz film, de én azért nem tojtam magam alá tőle. Kicsit lapos volt szerintem. Persze lehet, hogy másoknak meg pont ezért tetszik. :)

    Ja és Chicago. Nem New York.

  16. És most, hogy így mondod tényleg. Valószínűleg sokat dob rajta, hogy nincsenek szerelmes civakodások, majd utánik nagy összeborulások. Jobban belegondolva ugyanez elmondható Hughes másik klasszikusáról, a Nulladik óráról is. Amúgy az nekem egy kicsivel még jobban tetszik :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.