Ez a film főként egy dologról szólt, az inspirációról és hát a reményről. Természetesen ennek kapcsán rengeteg fontosabb kérdést érintett, ez egy másodpercre sem vitás.
A történet röviden annyi, hogy a frissen megválasztott Nelson Mandela azt szeretné, ha Dél-Afrika rögbi csapata nyerne a náluk rendezett világbajnokságon. Ehhez azt az utat választja, hogy sugallja a csapatkapitánynak a győzelem fontosságát az ország feketék és fehérek közötti ellentétjének csökkentésében. Ne legyenek illúzióink, a gyógyulás hosszú folyamat, de valahol el kell kezdeni.
Mindezt ne úgy képzeljük el, mint egy tipikus sportfilmet, mert itt egyáltalán nem arról van szó. Nem arra megy el a játékidő nagy része, hogy meccseket izgulunk át és a mikromenedzselés lépéseit látjuk, hanem arra, ahogy összeszedik magukat az emberek (ország) és a játékosok . Természetesen azért a végére akadt egy nagy összecsapás, nem csak azért mert ilyen egy film, hanem mert a valóságban is így volt, bár itt pont eltértek tőle kicsit, amikor kihagytak egy információt az ellenséges csapatról.
Valahol jó, hogy Clint Eastwood rendezésre adta a fejét, mesélje csak a történeteit nyugodtan, amíg ilyen minőséget produkál. Ahogy természetesen Matt Damonnel sem volt semmi gond a szerepben, azt pedig, hogy Morgan Freeman jó mondanom sem kell.
Invictus
Simán lekötött végig, de nekem a témához tipikus hatásvadász zene meg még pár apróság elrabolt pár pontot a végére, azt viszont nem tagadom, hogy egy pillanatra sem eresztett el közben. Egy 7/10 jár.
borzalmasan egy semmilyen film
nekem simán 8 pont….morgen óriási benne
Clint nagyot akart markolni és keveset fogott!
Tökéletesen közepes film és Morgan nélkül talán még a 7/10 sem lenne meg.
Matt meg szerintem nagyon átlagos és ezért Oscarra jelölni nagyon túlértékeltnek tűnik.
Maradjunk annyiban,hogy erről a témáról csináltak már jobb filmrt is.
Még annyit,hogy a Apartheid utáni nemzeti fellendülésből nem csak az 1995-ös rugby szenzáció profitált hanem akkor rögtön megkapták 1996-ban az Afrika Nemzetek Kupáját és csodák csodájára telt házas meccsekkel(Az emberek “a rendszerváltás utáni jobb remények” érzésével [ISMERŐS])megnyerték azt is.
Most meg visszacsúsztak a valóságba és most annyi a különbség,hogy színes bőrű ember is tud kizsákmányolni!!!!
Ez a film kb. egy (gyengébb)hétköznap délutáni TV film szintjén van, ez is csak azért mondható el mert Freeman azért alakít benne valamit, nélküle 0 lenne a film így olyan 10ből 2.
maximum szerinted…
“hanem mert a valóságban is így volt, bár itt pont eltértek tőle kicsit, amikor kihagytak egy információt az ellenséges csapatról.”
Itt konkrétan mire gondolsz?
Nem értem: legelőször Invictusként hallottam erről a filmről, aztán Human Factor lett a címe, most megint Invictus. Mi ez a Human Factor dolog? Készítés közben változtattak a címen?
clint eastwood, szerintem zseniális rendező, igazi történet mesélő. minden filmje pontenciális oszkáresélyes lehet és ez nagyon kevés rendezőről mondható el…
ez speciel egy gyengébb darab, legalább is a saját munkásságához képest, de a történetből kihozta a meximumot szerintem. 8/10
Imádom Clint minden filmjét. Hatalmas és dühöngő csalódást jelentett. Szép történet Mandeláé, szívbemarkoló és igaz mondatai remekül festenek egy idézetgyűjtemény keretei között. Filmnek viszont gyenge volt. Szép máz mögé bújtatott üresség. Egy cseppnyi izgalom, cseppnyi érzékenység és cseppnyi borzongás sem fogott el egy pillanatra sem. Nem azt mondom hogy minden filmnek hatásvadásznak kell lennie, de több történt Dél-Afrikában mint amennyit ez a film átadott. Eastwood azt mondta, hogy a könyv elolvasása után rögtön bele szeretett a sztoryba. Nagy mester ő, de ezt az érzést ezúttal nem sikerült átültetnie. Nagyon nagyon nagyon elfogult és csalódott 6/10. Ennél te jobb vagy Szőke!
Sajnos Eastwood filmjei egyre gyengébbek nálam, mostani szériában az első próbálkozásai zseniálisak, de egyre lejjebb adja és sajnos ez a díjakon is meglátszik. Ez sajna épphogy 6/10, nem nagyon szólt semmiről, üres volt és egy filmnél (nem látványfilmnél) ez kevés.
Tisztelem Eastwoodban, hogy évről évre percre pontosan képes leszállítani a sziruposabbnál sziruposabb, giccsesebbnél giccsesebb filmjeit a reményről, az önfeláldozásról, és így szívbemarkoló történeteivel, egy világot megsiratva díjakat szed.
Az Ivo Dzsimán kívül sajnos nincs olyan filmje, amit komolyan tudnék venni, az Invictus sem az, ami megszakítja a sormintát.
az Invictus hol szed díjakat? Nem jelölték sok mindenre, szerintem sem Oscaros, de jó film volt.
Nem is az Invictusra írta, hanem az elmúl évek terméseire. Mind a kritikák terén, mind a jelölések tekintetében nem tapasztalható, hogy Clint munkái évről évre egyre kevésbé lennének elismertek.
ez egy tok jo inspiralo film, a del-afrikaiaknak. olyan mint a max manus. tenyleg azoknak szol akik abban az orszagban nottek fel es elnek.
kar, hogy nekunk nincs ilyen es igazabol nem is lehet csinalni…
tényleg nem rossz, csak hát Eastwood-nál máshol kezdődik a mérce. a 7/10 tök reális, sztem is leginkább Freeman miatt. unalmasnak nem unalmas, de nem ez lett valóban CE koronája. kicsit olyan érzésem volt, mintha a Hallmarkra csinálta volna – egy közepesebb rendezőt meg lehet h még meg is dicsérnénk ezért a munkáért.
csatlakozom almához, ne hagy félmondatokat a kritikában…
mit kéne tudni az all blacks-ről?
JHU: azért nem írtam le mert spoiler szerű. Na mindegy, SPOILER akkor: elvileg ételmérgezést kaptak, így gyengébbek voltak a nagy csatán, de ebből semmi nem látszott. Nem a kormány intézte, de akkor is
Én is kb. ennyire pontoztam ezt a filmet. Nem igazán szeretem a sportfilmeket, de ez egészen jó volt.
Sajna tényleg gyengére sikeredett, szórakoztatónak nem lehet nevezni, a téma számomra érdektelen, ugyanakkor vontatott is egyben. Kár érte.
Valóban nem ez a film lett Eastwood legjobb rendezése, ugyanakkor az általam eddig Mandeláról látott “Good Bye Bafana” után nem volt csalódás. Ugyanolyan lassan, kimérten hömpölyög, ugyanakkor közben érdekes is. Érdemes megnézni, nem mondanám haszontalan időtöltésnek. 10/7