Tomorrow, When The War Began

Itt kallódott már néhány hónapja ez a film, de csak most jutottam el odáig, hogy megnézzem, mindig közbejött valami, vagy épp más filmhez volt hangulatom. De ma eljött az idő, nekiveselkedtem, és egyáltalán nem bántam meg.

Minden azzal kezdődik, hogy pár tinédzser elmegy kempingezni a hegyekbe egy hétre, és élvezik az együttlétet, távol az ausztrál kisvárostól, ahol élnek. Azonban mire visszatérnek, azt tapasztalják, hogy kitört a háború, és az otthonukat megszállták az ellenséges erők. El kell dönteniük, hogy meghúzzák magukat, vagy tesznek valamit a szabadságukért.

“- Good book?
– Better than the movie.
– Yeah, books usually are.”

Nagyjából dióhéjban erről szól az első része a történetnek, melyet John Marsden odakint nagysikerű könyvsorozatából adaptáltak. Én sajnos kihagytam ezt a könyvet, ami ha jól látom, eddig hét kötetből áll (és ahogy látom, Euba ezt sem vehetem meg kindle-re, fene), de ahogy olvastam a véleményeket, nagyszerűen sikerült a feldolgozás. Jól visszaadja, hogyan élték meg mindezt a barátok, és hogyan alakultak a kapcsolataik egymással.

A színészek pedig remekül előadták mindezt, bár szinte egyiküket sem ismertem ezelőtt, csak Phoebe Tonkint a H2O, szintén ausztrál sellős sorozatból, bár így szőkén elsőre nem esett le. A főszerepet – a könyvben az elbeszélőt – játszó Caitlin Staseyre remekül illett a helyzettől néha kissé bekattant lány szerepe. Tény, egyikükről sem a középiskola jutna az eszembe, viszont így hihetőbb a hirtelen felnőtté kell válni motívum.

A rendező Stuart Beattie, akinek ez az első munkája a dirigálós székből, de már került filmközelbe korábban is, íróként többek között az Ausztráliánál.

Sokszor az ausztrál táj szépségeiben gyönyörködhetünk, amikor kell, akkor pedig a harctól romokban álló főutcát tekinthetjük meg. Ha jól láttam, pirotechnikus dolgozott a robbantásokon, nem feltétlenül cgi-t kell várni. Persze, annyira sok harcra senki ne számítson, de ami volt, azt jól megcsinálták. Talán néha volt némi sci-fi a golyózáporok közepette, semmi komolyabb, de azért mégis csak kissé logikátlan dolgok.

Ez még csak a kezdet, többnyire drámát kapunk, a folytatásokban majd szemtanúi lehetünk annak is, hogyan alakul a csapat további élete, hány csatát sikerül megnyerniük. Én már alig várom, de azt hiszem, inkább kiolvasom a könyveket, mert a második részt majd csak jövőre láthatjuk mozgóképen, az meg még iszonyúan messze van így év elején.

Természetesen sokszor visszaköszönt a Vörös hajnal, de az sok mindenben inkább az akcióra helyezte a hangsúlyt, ebben mindenképpen különböznek, talán majd a teljes trilógiával lehetne rendesen összehasonlítani pár év múlva, mikor majd kerek egész lesz, így szerintem felesleges. Arra mérget vennék, hogy az író abból a történetből is merített, azonban jobban el is mélyült benne. Persze, a több részre vágott sztorik előnye, hogy kidolgozottabbak lehetnek, de ugyanakkor idővel unalmasabbak is, meglátjuk majd. Egyelőre ez az első rész nálam egy 7/10 lett.

18 hozzászólás a “Tomorrow, When The War Began” bejegyzéshez

  1. azóta sikerült a könyveket is beszereznem, bele is kezdtem már az elsőbe, tényleg sok tekintetben elég könyvhű lett a film

  2. na erről jut eszembe, hogy valamikor láttam itt a trailert, hát ha régóta kint van maga a film akkor ideje lesz megtekinteni ;)

  3. Nekem viszont elég nagy csalódás volt a film. Főleg, amikor a legnagyobb partizánakciójuk közepette is előadtak egy tinidrámás nyafogást, hogy “jaaaj, te most vele jársz”.

    A Vörös hajnalt idéző alapsztori a szappanízű jelenetek miatt, nagyon, de nagyon messze kerül az eredeti mozi jelentőségétől. A film maga pedig tobzódik ezektől a rosszul elhelyezett nyálas részektől, mintha az elszigetelt fiatalok nem is egy háború viszontagságait kezdenék átélni, hanem csupán egy rosszul sikerült kirándulás részesei lennének. Márpedig itt nem “tüske ment a talpamba, de azért mond, hogy szeretsz” – vigasztalgatást kellene látnunk, hanem komor élethalál harcot. Ehelyett kapunk szendergő tiniket, akiknek teljesen hiteltelen a túlélése, pláne partizánképességeiket illetően.

    Két akciórészt emelnék ki csupán, amikor a helikopter megjelöli a házukat és az a némi Mad Maxes beütésű autós üldözés, habár az utóbbinál is lehet nézni néha nagyokat, de legalább jól kivitelezték.

    A párbeszédek néha elviselhetetlenül hülyén jönnek le egy-egy szituációban és ez nem kevéssé ássa alá a szereplők iránti szimpátiám.

    Caitlin Stasey az egyetlen, akiből próbálnak azért valamit kihozni, de leginkább csak az derül ki róla, hogy nevetségesen erőlködik a keménnyé váló főszereplőnő szerepében. Ripley-t várunk a helyzetből adódóan és a játékában ehelyett kapunk egy gombszemű, Kalasnyikovos Barbie-t, langyos erőfitogtatással. A többi karakter pedig csak még szánalomra méltóbb skiccfigura a történetben.

    Az rendben van, hogy ez csupán egy kezdet (első rész), de aggasztónak tartom, ha már az akcióműfajba (itt ráadásul egy háborús túlélőtörténetbe) is elkezd leszivárogni a Twilightos csöpögés. Nem igazán passzol a kettő, talán könyvsorozatban még elmegy, filmen viszont lelepleződik az történet blődsége és hamissága.

    Szerettem volna komolyan venni a filmet, mely inkább hasonlít egy hosszabb pilotra, mégsem ment egy ennyire fals forgatókönyvvel. Legfeljebb 4/10 értéket ér el nálam ezért az egész, és az akcióműfaj szerelmeseinek egyáltalán nem ajánlom jó szívvel.

  4. Oh kár :/
    angolul már megvan a film.. :D
    ..csak nincs hozzá jó felirat :|
    addig is szorgalmasan tanulom az angolt :D

  5. Nem volt rossz, bár tényleg sok volt a tini dráma. Viszont az utolsó jelentért minimum két pontot levontam…

  6. Nekem tetszett, symor-nak persze részben igaza van, de. Itt jön be a de! :) A mai fiatalok nagy része valóban így viselkedne. Meg jött a világ vége, fight! A másik véglet a csendes, alig megszólaló Phoebe. (Érsd: árkád-cicák.) Azt vannak a hősök, akiket egyből lelőnek. A Vörös hajnalt nem láttam, viszont igaz, hogy ide is kezd beszivárogni az Alkonyatos életérzés. Bár, ha kinézek az utcán már ömlik rám.

    A szereplők… Én is erőlködést láttam benne, nálunk még mindig jobbak. (S ezért becsülök őket! :) ) A karaktereket én sem láttam elég árnyékoltan, de talán a következő részben.

    Összességében, visszaadta azt amit a mai fiatalok tennének egy ilyen helyzetben. Kicsit felturbózva filmvászonra!

    Ez viszont nem akciófilm, hanem filmdráma! Részemről: 7/10! :D

  7. A sok tininyafogást leszámítva (ami tényleg kiábrándító), nekem tetszett. Lehetne komorabbra venni, végül is háborúznak, de ezzel együtt is nézhető.
    6/10

  8. StarWish: Nézd meg a Vörös hajnalt, alapmű!

    A “mai” fiatalokról sugallt lesújtó véleményeden meg inkább sajnálkozom, mint megbántódom rajta, pedig valószínűleg a tárgyalt korosztályba tartozom :)

  9. A könyvsorozat 2-3. kötete letehetetlen, akinek bejött az alapsztori valamennyire és tud rendesen angolul mindenképpen szerezze be.

  10. Egynek elment. Voltak sci-fi elemek a harci részekben (főleg az utolsó 20 percben), de nem tartom kidobott időnek amit eltöltöttem. A könyvek sajnos nem férnek bele a táncrendembe, de a folytatásnál ott leszek.
    Párbeszéd, twilight effektus: ennyire nem láttam vészesnek. Oké, a tartálykamionos párbeszéd sok volt, de ezt leszámítva a helyzethez képest relatíve realisztikus..:) Ebben a korban, világban ez simán hihető.

  11. symorral értek egyet! Kritikán aluli film rendkívül nevetséges párbeszédekkel és gyenge színészi játékokkal…

  12. A mostanság készülő filmek színvonalához képest szerintem jó lett a film. Nincs semmi gond a színészi játékkal, kicsit szappanos a film néhol, de még így is kellően fenntartja a figyelmet (annak ellenére hogy inkább mese mintsem hihető, hogy hirtelen így “felnőnek a feladathoz”). A film téméja viszont eléggé aktuális, és ez az ami egy kicsit ijesztő.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.