A legjobb John Carter-előzetes

Még egy percnyi anyaggal jöttek, és talán ez áll össze a legjobban eddig. Nagy marsi kaland lesz ebből, elég látványos jelenetekkel.

human
írta
2012. 02. 09. 13:38
megjelenés
24
hozzászolás


24 hozzászólás a “A legjobb John Carter-előzetes” bejegyzéshez

  1. Hát ez elég laposnak tűnik a sztori ezek alapján. Gyenge színészet, hatásvadász rendezés, és persze a Pátosz! Pátosz!

  2. Hát ja én is hiányolom, hogy a főszereplő nem skizofrén vagy valami hasonló hatalmas csavar ami alapján nem egy lapos sztori lenne…..mondjuk megpörgethetne egy búgócsigát, hogy most tényleg a Marson van vagy csak álmodta.
    Ez egy mesekalandfilm jó és rossz harcáról, kb. ennyi. El is várom ,hogy lapos legyen ez a minimum, sőt remélem felsorakoztaja az összes klisét, mert már szeretnék egy jót mozizni, gyerekkorom emlékére és ne kelljen újra elővenni a régi SW részeket, Indiana Jonest stb. Halivúd igazán gyárthatna már egy hangulatos kalandfilmet, mint régen. Remélem ez lesz az.

  3. Nem tetszik túlzottan, gyerekes gagyinak tűnik az egész. Ha jobb nem lessz épp, akkor lehet hogy betévedek rá, de nincs a várnivalók közt.A szőrnyeg elégé elcseszett alapötlet képviselnek, a pali meg ugyanúgy 8 métereseket ugnik helyből mint a béna Selene az Underworldben, és a hasonló inkább nevetséges fantasy hősök. Még egy Supermannél elfér, de már mindenki ekkorákat ugrabugrál, kész vicc.

  4. Nem kellene skizofrénnek lennie, hogy legyen mélysége, ne egy egyoldalú hős legyen, vagy ha már Indiana Jones, akkor legyen valami kis egyénisége, ne csak a százszor eljátszott hős legyen.

    Most még gyengébb filmeket is elő lehetne venni mint a Thor, amiben elnézhető a karakter viszonylagos gyengesége, merthát egy franchise-t készít elő.

    Erről inkább az új Star Wars jut az eszembe: “keep shovin’ sh*t to my face, so the audiance don’t have to have an actual story”

    Persze még nem láttam a filmet, csak a trailert, ugyanezt minden évben kétszer…

  5. azért ugrik olyan nagyot, mert a Marson – ahol a film játszódik, nagyrészt – alacsonyabb a gravitáció, így hát hősünk az erősebb izomzatával és csontozatával szinte szupermennek számít ottan. amit ki is használ és nem rest hatalmasakat ugrani a csatába, meg mázsás sziklákat vágni gonosz hatlábú jegesmarsimedve szörnyek buta képibe. így megy ez, szóval ne terrorizálj. tájékozódj.

  6. Jah, csak hogy a regényt ha van ebből egyáltalán
    – gonodom abban vannak így leírva ezek a blődliségek – nem olvastam, viszont az előzetesből annyi jött le,hogy egy közönséges jó kondiban lévő homo sapiens mászkál a marson a szörnyek közt. Ezért volt érthetetlen ez a pattogása. Akárhogy is,van meg nincs, egyéni vélemény, ezek a kilométeres ugrások nagyon mosolykeltően néznek ki a filmekben.

  7. hát ezek a sci-fi mesék már csak ilyenek. ezt éppen egy Edgar Rice Burroughs nevű, amúgy nagyon híres bácsi írta, tudod ő volt az, aki a Tarzan regényeket is kiötlötte lassan 100 éve. az is tökre mosolykeltő, képzeld, egy csupasz fickó parancsol benne a dzsungel állatainak, meg beszélget velük, tök röhej.

    még jó, hogy léteznek az ilyen röhejes sztorik mellett olyan szépirodalmi művek, mint a Transformers meg a Pókember képregények.

    ne fárasszál tovább, kérlek.

  8. Malachi: Jaja, ez kb olyan, mintha a Gyűrűk Ura filmek kapcsán valaki azon fanyalogna, h “na, megint ezek az ezerszer lerágott fantasy klisék, törpök, orkok, tündék, miért nem találnak már ki valami újat?”

    Már úgy várom, hogy végre valamelyik stúdió feldolgozzon egy klasszikus űroperát a 20-as/30-as évekből, és figyelhessem, ahogy a sok jóízlésű amatőr filmkritikus Csillagok Háborúja-koppintásnak kiáltja ki.

  9. Malachi: nem vonom kétségbe Mr. Burroughs művét, de ez egy film. Ez nem az írón, hanem a rendezőn (talán a forgatókönyvírón) múlik.

    Mondjuk felhozom Mr. Asimov remek rövidének I, Robot című szerencsétlenségét, melynek előnyei a könyv ötleteinek olcsó kihasználásában rejlenek.
    Vagy éppen ott van Richard Matheson: Button, Button című novelláját, amelyből a szánalmas Cameron Diaz-os Box született. (Nem mellesleg ugyanezen novellából csinált egy jó részt a Twilight Zone csapat.)
    Másik oldalon meg Chuck Palahniuk irodalmilag felettébb középszerű Fight Club-ja pl., amiből mind tudjuk, hogy David Fincher mit csinált.

    És bár Mr. Stanton(a rendező) letett már egyet s mást(nem is keveset) az animációkból az asztalra, ezt megnézve mindösszesen a lapos szögek, a túlhasznált CGI és a felettébb gyenge színészi játék jön ki az egészből.

  10. nekem inkább azzal van bajom, hogy látványilag nyúlják az avatart, főleg a repülők vonhatók párhuzamba az ottani szárnyas lényekkel, de maga az egész kinézete is arra hajaz. mellesleg várom nagyon, mert attól még hatalmas eyecandy:D

  11. A könyvekkel is a szórakoztatás, nem a realitás, komolyság volt a cél, olyan műből pedig a film sem válhat magasröptűvé. A látványra elpufogtatják a lényeget és eszem ágában sincs filozófiai mélységeket várni tőle.

  12. wice: Mi?
    Tolkien az angol, kelta, norvég, germán mitológiai világ teremtményeit és mondavilágát bővítve, újra értelmezve és formálva talált ki egy fantáziavilágot, HOGY ELMONDJON EGY TÖRTÉNETET.

    Harry Potterhez hasonló lényeket használva találtak ki egy remek gyerekmesét, majd ifjúsági regényt.

    Senki nem panaszkodik, hogy mindkettőben van Troll és Ork.

    Mindkettőben van egy fiatal legény, aki előtt nagy feladat áll, de teljesen mások.
    (pl: Harry a kezdetektől érzi, hogy valami nagy célra hivatott, küzd a félelmével, majd végül megtanulja legyőzni ezt, ezzel beteljesítve sorsát.
    Emelett Frodóra “ráosztották” a szerepet, de már az elején ő maga akarja beteljesíteni ezt és ezzel megmutatja a világnak, hogy kis emberekben is nagy bátorság rejlik.

    A sidekick Samu egy gyáva karakter, de végtelenül jólelkű és végül ő kerekedik felül gyávaságán és ő segíti Frodót végig útján, a barátság erejét bizonyítva.
    Weasly is gyáva, de inkább a szemtelensége….. ah fuckit)

    szóval nem az a baj, hogy mégegy űr film, hanem hogy rossz a trailer, és ennyi alapján a film is.

    Persze gyenge feltételezés ez így, de ha eddig 9 ilyen trailerből 9 szar film lett, akkor azért már nem olyan légből kapott a mondandóm.

    De ne legyen igazam, szeretném, hogy egy irodalmi műből egy jó film legyen. De ez mindless actionnek tűnik, amibe belelapátolták a könyvben lévő cselekményt.

    Nem a sztorit! A cselekményt!

    De mondom Andrew Stanton, némó, toystory,stb…

  13. barna: azért a Fight Club a maga módján remek könyv, megragadta egy generáció hangulatát, és még stílusa is van az írónak. A film után viszont nehéz olvasni, az is tény.

    Amúgy meg tényleg az a baj, hogy nem ez készült el a star wars helyett anno ;) szerintem amúgy lesz benne a kalandorból is, nem tudom miért nem azt mutogatják. a Super Bowlos előzetesben van Taylornak fasza beszólása, “Han Solos”, és htá igen, a rendező tudott már karakterekkel játszani. Gondolom a beleölt pénz miatt mutogatják inkább a látványt, vagy mert olyan üres mint a Tron. Egyelőre még mindkettő benne van szerintem, lesz idén más látványfilm amit már most le lehet írni, ebben még van esély többre az alap/rendező/egész normális főszereplő miatt.

  14. human: ellenvélemény:

    megvan a lehetőség (jó irodalmi alap, kompetens rendező)
    hogy:

    a marketing ügyosztály ment félre(szándékosan). ű

    lehet, hogy egy szellemes, ügyesen elkészített film lesz, jó történettel, laza, pörgős és valami “üzenettel” — nem transformers szájízzel jön ki az ember a moziból, hanem azt mondja, hogy megérte az a mozijegy.

    a példaként már felhozott Fight Club-ot is stilizált noir helyett egy BOXOLÓS FILMNEK (WTF?) adták el először. (hát hol lát az ember piaci rést egy modern szatírának)

    Itt, ebben az esetben, fogták a nem is olyan súlyosnak rendezett jeleneteket és ólmot öntve rájuk (vágással és requiem for a dream zenével) próbálják becsalogatni az amerikai Skorpiókirály(…) kedvelő tömegeket.

  15. human: késtem, de az utolsó hsz.-szel erre gondoltam.

    a Fight Club pedig tényleg egy generációt fogott meg tartalmával, de sok hiba van a könyvben, sok rész csak azért van, mert az írónak volt egy jó ötlete és bele akarta írni.
    Stílusa pedig valóban van, bár az csak a Fight Club után tisztult le annyira, hogy annak lehessen nevezni, előtte elég sok “lopkodás” (értsd: már csinálták, finomabban, néha szellemesebben), és túlzás volt a hangjában, amiket a tartalom támasz nélkül hagyott.

    Irodalmi értelemben a Choke például egy jobb könyv.
    Összeszedettebb, magabiztosabb, jobban kiegyensúlyozott, nyugodtabb.
    (de persze lehetne vitatkozni, hogy ez a nyugodtság mit tett volna a Fight Club regény esetében, De azt se felejtsük el, hogy a könyv nem fogyott jól és nem volt népszerű a film előtt. Ráadásul Fincher úr egy nagyon nyugodt és összeszedett rendező…)

  16. barna, jókat írsz, a film szerintem sem lesz igazán nagy durranás. de nem azért, mert 8 méterest ugrik benne a főszereplő – szóval nem azért, mert az alapokat átvették a könyvből. szóval én csak ezért álltam le Terrorelhárítani, mert láthatóan fogalma se volt róla, hogy miről beszél.

    ahogy írtam korábban, szerintem dizni mese lesz ez a javából, súlytalan, vattacukor. de ne legyen igazam. komolyan.

  17. barna: Szerintem félreértettél, arra céloztam, h az orkos, törpös, elfes fantasy klisét a Gyűrűk Ura alkotta meg. Ha valaki monnyuk olvasott egy nagy rakás fantasyt az utóbbi ötven évből, de valami fatális véletlen folytán sosem hallott a Gyűrűk Uráról, akkor úgy reagálna a filmre, ahogy írtam.

  18. „gyerekes gagyinak tűnik az egész”
    -megnyugtatlak, a könyvekhez képest ez egészen komolynak és modernnek tűnik. Bár a könyvekben lévő blődségek legnagyobb része a kor tudományos fejlettségéből adódik, meg a maitól eltérő értékrendjéből adódik.
    Ugyanakkor egyáltalán nem evidens, hogy a főhős átlagember. Sajna csak az első három könyvhöz sikerült hozzájutnom, de már ott is vannak utalások rá, hogy valami „nem stimmel” vele, hogy ti. nem öregszik, amellett képes „teleportálni” a bolygók között, ha nagyon akar.
    Kíváncsi leszek, az bekerül e a filmbe, amikor Dejah lerakja a tojását. Na jó, csak viccelek. Annyira nem vagyok rá kíváncsi. :)

  19. na, az előzőt egy kicsit túlszerkesztettem, mindegy. Még valamit. A regényt olvasva nem egyértelmű, hogy az egésznek muszáj úgy kinézni, mint a Geonosisnak. De mindegy. Gondolom egy teljesen újszerű látványvilágot sokkal bonylultabb összecsiszolni, mint egy meglevőt a történethez igazítani. Vagy lehet, hogy első körben megpróbálkoztak a betű szerinti leképezéssel, és az még nevetségesebb volt.

  20. Az idei év legvárandósabb mese filmje!!! :D

    Vagy 100-szor kiolvastam puja koromban a könyveket és nagyon imádtam.

    Akinek meg nem tetszik ez a gagyi klisék tömkelegével teli mese film, az jobban jár ha előbb elolvassa a könyveket és utána pattogjon!!!

  21. Mielőtt bárki túlzottan hisztizne!

    Ugorjunk vissza pontosan száz évet az időben, ugyanis ekkor jelent meg először az Under The Moons Of Mars című sorozat az All Story szórakoztató magazin hasábjain. A történetek pontosan azt nyújtották (és nyújtják ma is), amit a hollywoodi blockbusterek: látványos akciót, mesés szerelmet, hihetetlen kalandokat.

    Mai szemmel nézve Edgar Rice Burroughs: A Mars hercegnője olcsó és sablonos ponyvaregény, aminek vajmi kevés köze van a tudományos-fantasztikus irodalomhoz.

    Sosem szabad azonban elfelejteni, hogy mikor született és milyen hatása volt. Edgar Rice művei számos szerzőt és rendezőt inspiráltak, amire jó példa, hogy többek között Heinlein és Kim Stanley Robinson is egyértelmű irodalmi utalásokat tesz rá. Ray Bradbury és Arthur C. Clarke is ezen a könyveken nőtt föl. Sőt, állítólag a Vészhelyzet Carter dokija is a Mars könyvek (Burroughs) főhőse után kapta nevét. És nemcsak a kulturális hatása érezhető mind a mai napig: számos tudóst épp ezek a bugyuta könyvecskék inspiráltak gyerekként arra, hogy a tudománnyal foglalkozzanak.

    A wikipedián külön szócikket találunk csak az úgynevezett Barsoom könyvekről (így hívják a Mars lakói bolygójukat), az első részről pedig magyarul is olvasható egy elég részletes elemzés, érdemes elolvasni a
    http://sfmag.hu/2011/10/20/edgar-rice-burroughs-a-mars-hercegnoje/ oldalon.

    A John Carter film alapját az első Burroughs könyv A Mars Hercegnője szolgálja, amit potom 500Ft-ért meglehet vásárolni bármelyik antikváriumban.

    Először olvasd el a könyvet és utána mindjárt nem lesz annyira gyér mese, klisés és blőd ez a film.

    Aki rest kiadni 500Ft-ot egy antik könyvért, de tud angolul, az ingyen is kiolvashatja az összes Mars könyvet:
    http://joubert.hu/mnudwnldbooks/mnumars

  22. Edgar Rice Burroughs Mars-sorozata John Carter életét meséli el, aki különös körülmények között kerül a vörös bolygóra. Sajnos magyarul csak az első öt kötete jelent meg és csak ezek vásárolhatók meg (kötetenként 500Ft) antikváriumban.

    Mars könyvek:
    Edgar Rice Burroughs: A Mars hercegnője
    Edgar Rice Burroughs: A Mars istenei
    Edgar Rice Burroughs: A Mars ura
    Edgar Rice Burroughs: Thuvia, a Mars leánya
    Edgar Rice Burroughs: A Mars sakkjátékosai
    Edgar Rice Burroughs: The Master Mind of Mars
    Edgar Rice Burroughs: A Fighting Man of Mars
    Edgar Rice Burroughs: Swords of Mars
    Edgar Rice Burroughs: Synthetic Men of Mars
    Edgar Rice Burroughs: Llana of Gathol
    Edgar Rice Burroughs: John Carter of Mars

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.