Podcast: Nyilvános vetítés 020: A felhőhálózat akció rejtélyes gyilkosa

Nem árulok zsákbamacskát, ez nem a legjobb adásunk. Sajnos annyi technikai gondunk volt, hogy őszintén szólva ez egy kicsit letört minket. A Bélát, mert előre tudta, hogy rossz lesz megvágni, engem meg konkrétan az, hogy bárki beszélt abban zajokat hallottam. Meg ők is felőlem, így hiába mondtam fel az Argo tartalmát folyékonyabban, az használhatatlan lett. Azért vannak jó részei is, és a jövő hétre a Warriort nézzétek.

Hunger Games 2 IMAX kamerával
Premier: Red Lights
Premier: Rise of the Guardians
Premier: Magic of Belle Isle
Megtekintve: Argo
Megtekintve: Cloud Atlas
IMDb250: Network<

Le is tölthető.

26 hozzászólás a “Podcast: Nyilvános vetítés 020: A felhőhálózat akció rejtélyes gyilkosa” bejegyzéshez

  1. Az Argo tipikusan az a film, amelyet megnézünk, majd 3 nap múlva nem is emlékszünk rá, pedig igazából semmi gond nem volt vele.

    Szolid rendezés, lineáris történetmesélés, realizmus, jó karakterek, de talán pont ezért sótlan lett, a végére pedig nagyon erősen fogott a színes ceruza, amivel át is húzta Affleck az eddig elépített nihilista hangulatot.

    A filmben igazából semmi sem történik, mégis halad a cselekmény, talán egy hasonló semmilyen lezárás hitelesebbé tette volna a dolgot, de Ben fiú bek@rvult, és engedett a producereknek, hogy bizony ide pörgés kellene… Így hát az utolsó 20 perc egy kiliséhalmaz, a cseleményszál nélkülöz minden realitást, kiszámítható cliffhangerek vezetik fel a feloldásokat, amikor a gép elemelkedik a földről, már csak legyint az ember. (azt már ne is említsünk hogy ha ez így lett volna, akkor az iráni légvédelem simán földre kényszeríti a gépet, csak hát a valóságban nem így történt..)

    Kár ezért a filmért, bár nem okozott csalódást, valahogy nem vártam sokat egy ilyen történettől. Ben bizonyított, nem hülyegyerek, csak ez most elcsúszott.. az eleje nagyon semmilyen, de mégis nézhető, sőt azt kell mondjam a nihil ellenére abszolut gyors, a vége meg agyoncsapja az egészet.

    5/10 egyszer láttam, mégegyszer biztosan nem fogom megnézni..

  2. Miközben hallgattam a kritikát a Cloud Atlasról, azon gondolkoztam hogy írok valamilyen nagyon megfogalmazott kommentet hogy miért olyan jó, de azzal pont azt bizonyítanám hogy csak akkor jó valami ha az levezethető, és ez a film tényleg nem ezért tetszik. Egyszerűen jó. A bevétel azért nem pörög mert nem a nagyközönség igényeire van szabva, és ez igaz a kritikusokra is. Torontóban valószínű igényesebb emberek voltak, az átlagos netes értékelések viszont átlag embereknek készültek, akiknek én sem ajánlanám.
    Nekem abszolút ez az év filmje a hibái ellenére is.
    Ja és a “komikus” maszkírozások hozhatják meg neki az Oszkárt, csak mondom.

  3. Cloud Atlast lehet magyarázni, hogy mekkora intellektüel film, de akkor mutassák be limited – művészmozikban, nem beharangozva. Mert akárhogy is nézzük, nagyon zakózott a pénztáraknál. (Ettől még lehet jó film, nem egy példa volt már erre, csak kizárt, hogy a készítők ekkora bukást vártak volna. Egy két ember oké fikázhatja, na de tudjuk, egymillió légy nem tévedhet…Ezzel a filmmel komoly gondok vannak, összecsapott, a rendező nem igazán tudta kézben tartani az eseményeket, sok volt az idősík.) Egy (megrendelt, vagy “befizetett”) éremeső, kommerszebb helyeken, mint Akadémiai Díj persze felhozhatja a dvd eladásokat, meg rerun-ok is lehetnek belőle a mozikban, szóval még nem süllyedt el a film, csak hatalmasat bukott egyelőre. A bukott filmek tipikus hivatkozása, hogy “jajj mert szűk rétegnek készült, sokan nem értik” Bullshit.

  4. Cloud Atlastól félek, a nagyköltségvetésű “művészfilmek” általában nem szoktak jól sikerülni. ja nem, a Life of Pi-t kifejezetten várom, az még lehet jó.

    a Warrior kapcsán kíváncsi leszek, felmerül-e, mekkora parasztvakítás az, melyben ordas kliséket és papírmasé karaktereket sikerül csont nélkül eladnia a remek színészeknek… ilyen szempontból nagyon figyelemre méltó, de amúgy, pffffssh!

  5. Én eredeti nyelven néztem a Felhőatlaszt és angolul is épp olyan furcsán beszéltek (kicsit nehéz volt követni:). Érdekes volt viszont hallani ezt az kritikát a szálak összefűzéséről, én személy szerint nem értek egyet, hogy csupán a tárgyak fűznék össze ezeket az történetek, illetve még inkább az embereket (mert ez a film sokkal inkább szól az emberekről, és szerintem épp ez az indoka is annak, hogy a színészek ismétlődnek különböző szerepekben). Én inkább a Szirmai Gergő féle (Hollywood Hírügynökség) értelmezést érzem közelebb magamhoz, de valószínűleg ez erősen szemlélő függvénye is (ki mennyire fogékony az emberi aspektusra). Bár, ha ennyire nyersen a sztorikra fókuszáltál rá, akkor érthető is, mert valóban 6 viszonylag egyszerű történetről van szó (azért ez sem igaz teljesen). Ennek a filmnek a legnagyobb érdeme épp ezeknek a teljesen eltérő hangulatú és töltetű szálaknak az összekötése. Számomra legalább is abszolút sikerrel járt, a 3 óra alatt egyszer se néztem az órámra, sőt fel sem tűnt, hogy 3 óra eltelt volna.

    Elnézést ha esetleg ismétlem magam, de úgy gépelem ezt miközben hallgatom :). Szerintem nincs erről szó, hogy nem értetted a 6 kis sztorit, hanem nem nézted a filmet egy egészként. Úgy éreztem ki a szavaidból, hogy teljesen ráfókuszáltál a hat történetre és semmi mást nem néztél; mintha tényleg azt vártad volna, hogy ez a hat szál egy kerek egész történetté álljon össze. Csakhogy ezúttal a kapcsolatot nem a történet jelenti hanem egy ideál, illetve az emberi kapcsolatok szövevénye. Nekem épp ez tette igazán szimpatikussá a filmet. Ezzel kicsit vissza is kanyarodtam a korábban említett kritikára, tényleg ajánlom megtekintésre, ő jobban elmagyarázza, mint én tudnám :).

    PS. Még ami megfogalmazódott bennem: furcsálltam, hogy ennyire a sztorira hegyeztétek ki a kritikát, pontosabban inkább, hogy elszigetelten kezelitek. Pedig a mozinak épp az a lényege, hogy egy olyan médium ami ennél többet tud adni, és nem csak a részek egészét. Épp ezért működhet egy Transformers, egy Battlefield vagy éppen akár egy Avatar is. Egyik sem a történet írás csúcspontja, ennek ellenére úgy ahogy, de működnek. Ennek az éremnek a másik oldala a Felhőatlasz, ahol (szerintem) igen is kiegészít egy (valóban) lazább szerkezetű történetszálat azáltal, hogy segít különféle módon összekapcsolni ezeket a különálló részeket. De megint csak ismétlem magamat, úgyhogy inkább abba is hagyom :).

  6. mázlid van, mert a warrior kritikámat már elolvashatod a siteon. Szerintem minden hibája ellenére is hatalmas film lett.

  7. Sti: amúgy én is ezt tippelem, de még nem láttam. Így a többesszám sem áll, hiszen csak Béla hegyezte ki a kritikát ám :D

  8. ja igen, látom. szerintem amúgy olyasmi lehet benne amit STi is ír, hogy egy film képes jobb lenni mint a részletek összessége, mert amúgy engem is beszippantott a Warrior, pedig nagyon szerettem volna utálni az olcsóságai miatt. (utólag aztán könnyebb is emiatt utálni, mint miközben néztem.)
    hovatovább a Fighter sztem épp azért jobb, mert az is hozza ezt, és még csak nem is olcsó közben.

  9. Podcast utáni coment: te nem értetted a Cloud Atlast.
    Ez megint annyira a The Night of the Hunter esete. A film nem csak dramaturgia, az ég szerelmére.
    Kifejezetten imádom, hogy körülbelül mindenki elfelejti Tom Tykver szerepét a filmben. Ha eszünkbe jutna, hogy ő rendezte a film felét, talán nem mindenki a Mátrixra asszociálna.
    Ez egy elég kísérleti jellegű film abból a szempontból, hogy mennyire ambíciózus a történetmesélési technikája. Sok évszázadokon átívelő események esgítségével szeretne valami magasabb dologról beszélni, amivel talán sikerül valami egyedit létrehozni. Ehhez viszont sok pénz kell, és nem azért, mint mondjuk egy nyomorult Transformershez, ahol a látvány egy teljesen pocsék történet elvonszolásához kell. A látvány és a történet a Cloud Atlasznál fordított viszonyban van. Ezt a filmet nem lehetett olcsón megcsinálni.
    Viszont ha már ennyibe került a film, valahogy el kell adni. Amíg Tom Hanks nem szállt be a projektbe, nem is kaptak pénzt a filmhez. Így viszont a befektetők már láttak rá esélyt, hogy az ő neve és a látvány eladja. Vágtak a filmhez egy baromi hosszú trailert, van benne látvány és színészek, de azért ott van benne, hogy marhára ambíciózus és rizikós, kísérletező kedvű rendezőktől.
    Ezek után Y százalék ember, aki a látványért meg “izgalmas” törnétetért jár moziba és olyan borzalmakra dobtak össze milliókat, mint az Avatar, csalódik, mert a nulla kihívású filmekhez szokott és kísérletet sem tesz rá, hogy legalább megpróbálja értelmezni, amit lát.
    Persze nem hibáztatok én senkit. Az ilyen filmhez benne kell lenni a témában, sokat filmezni, utána olvasni, stb, az átlagember csak szórakozni akar. De hogy sajnálom-e őket? Nem. Ha az átlagközönségnek nem tetszett, akkor legalább tudom, hogy valami szoktalanról van szó, amire érdemes ránézni. Én annyi nagyköltségvetésű filmben csalódtam az utóbbi években, hogy igazán csalódhat más is a kedvemért, hogy ilyen filmet láthassak.
    Nem kell aggódni, nem fogom megpróbálni elmagyarázni a filmet, mert nem lehet. Megnézed, nem jön át, kész. Üdvözöllek a művészfilmek filmek világában.
    Szirmai Gergő kritikája volt a legjobb a filmről.

  10. Még nem láttam a Felhőatlaszt :D
    Szóval cinkeléssel nem szálhatok be, pedig ennél is annyira egyoldalú könnyű célpontot nyújt a felvétel, hogy öröm hallgatni. Mivel azonban még nem láttam akár még igazat is adhatok neki.

    Ugyanis van olyan nagy reményekkel várt művészfilm is, ami egyszerűen rossz, nem csupán félreértett és persze előfordulhat, hogy a kritizáló fogékonyságával van baj ismét. Majd meglátom, van itt aki érvel rendesen addig is, a filmre meg kiváncsi vagyok továbbra is :)

    Bélának – William Holden kötelezők:

    17-es fogolytábor (Stalag 17, 1953)
    – Oscart kapott az alakításáért, egy egész egyszerű szerkezetű, de azért korrekt II. világháborús fogolytáborfilm, amolyan előtanulmány a nagyszabású Szökéshez.

    Vad vándorok/ Vad csavargók (Wild Rovers, 1971)
    – Holden egyik legjobb westernje, ha nem számítjuk A vad bandát, ami neked amúgy sem tetszet. Ez egyébként is egy sokkal hagyományosabb stílusú, bár drámai hangvételű film, szóval lehet, hogy ez viszont bejönne.

    Szerelem korhatár nélkül (Breezy, 1973)
    – Holden jutalomjátéka, talán sehol máshol nem alakított még ekkorát. A film egyébként pontosan arról szól, mint amit a címben is olvasni. Egy középkorú férfi és egy fiatal lány kapcsolatáról, akik a környezetük és a maguk gátlásait is próbálják feloldani a korkülönbség ellenére. Mindezt Clint Eastwood egyik legjobb korai rendezésében.

    A völgylakó (The Earthling, 1980)
    – Holden egyik utolsó filmje, egyben egy megható mozi a természetben való túlélésről, amiben egy idős férfi a fiatal Ricky Schroeder-t igyekszik megmenteni szülei balesetei után az amerikai vadonból.

    Ha ezekre szánsz egy kis időt hamar rájössz, hogy William Holden miért is volt olyan népszerű színész a kor legnagyobb filmesei körében.

    Köszönöm az újabb podcast-ot!
    Human nem volt ez olyan gáz, ebben a műfajban a zűrök sajnos ilyenek, de csak így tovább!

  11. symor:
    Lol nézd meg a Felhőatlaszt és nagyot fogsz röhögni hogy épp A völgylakót ajánlottad utolsónak. Csak a címe miatt. :)

  12. Gurdjieff:

    Hallani azért már hallottam róla, gondolom Tom Hanks szcénájára gondolsz a távoli jövőben, amiben olyan mintha a Számkivetett-kosztümöt újra magára öltötte volna.

    Egyébként én is elég vegyesen hallottam a filmről. Engem az egész filingje a 2001 Űrodüsszeiát idézi, mert az is amolyan művészmozi a történetét tekintve és állítólag a Majmok bolygója mellett a legnagyobb gandzsamozi a filmtörténetben.

    Lehet, hogy a Felhőatlasz is egy ilyen, sodorni kell hozzá, hogy meglásd a lényeget :D

  13. Űrodüsszeia azért tart valahova, fel tud épülni a végére egy (belemagyarázott, vagy sem) irány, és lezárás, amely a Cloud Atlasból hiányzik. Egyszerűen erősebb, még ha sok tekintetben ködösebb, zavarosabb és ellentmondásosabb is. Ha csak a Cloud Atlasnak nem az volt a célja, a semmibe vezessen, miközben a nihilum nullus határát súrolja a cselekményszálak egymáshoz való viszonya (holott úgy hírdették, hogy “everything is connected”). Tervezem amúgy, hogy még egyszer megnézem, lehet, hogy ma délután beülök, hátha megértek valami mögöttes dolgot ami felett elsiklottam…Értem én, hogy mit akartak, hogy hogyan ha életekre a múltban talált dolog, legyen az levél, könyv, de ez valahogy elveszik a film alatt számomra.

  14. kameraman:
    Az összehasonlítás nem a filmek minőségében történt, hanem a megtekintésük módjában :D

  15. Szórol szóról ugyanezt gondoltam mint Béla, miközben néztem a Cloud Atlast.

    Vártam a film végi, sztorikon, történelmi korokon átívelő nagy magvilágosodást mint a Lost-ban és s-e-m-m-i nem volt.

    Nem láttam még olyan filmet ami ennyire nem szólt volna semmiről. Ill. van mondanivalója, de az annyira banális és súlytalan a történet(ek) grandiózus felfestése alatt, hogy a szempillám sem rebbent. Öt perccel a vége előtt esett le, hogy nagyon csúnyán át lettem ejtve a palánkon.

    Egy dramaturgiai baklövés.

  16. Nagy rajongója vagyok az adásoknak, csak ezt a Sorkin/másodperc átlagot kellene lentebb tornázni. Méltánytalanul túl hypeolt főleg amerikanisztika szakos bölcsészhallgatók számára messianisztikus szerzője ő a semmitmondásnak.

  17. Kaoka: bár szerintem is kicsit sokat emlegetjük, de ha egyszer a kedvencünk? Ha tényleg az elnök emberei óta szeretjük, az miért a túlhype hatása ránk? Ezt a logikát sosem értettem. Miért úgy kell leoltani bármit, hogy “csak a hype miatt”? Ezzel azt mondod, hogy rád hatással vannak ezek, akár hype vagy ellenhype módon hiszen azt feltételezed másokról is, hogy ilyesmi befolyásolta őket.

  18. Nem ti hypeoljátok túl, ha így lenne nem írtam volna le ha csak a ti műsorotokban szembesülnék ezzel, akkor úgy venném azért van mert a ti kedvencetek. Nagy általánosságban vélekedek így a szerzőről. Mellesleg a véleményem nagy általánosságban megegyezik a tiétekkel. Gyakran, mivel akkor hallgatom mikor csinálok éppen valami mást önkéntelenül közbeszólok vagy válaszolok a költői kérdésekre mert kihagy az agyam hogy ez nem egy skype konferenciabeszélgetés. De ez nagyban a műsor számlájára írható. Nagyon díjaznám ha valamikor lenne élő, korhatáros, spoileres, chaten a hallgatóra reagálós verzió is. Visszatérve, nem a hype miatt oltom Sorkint, hanem mert szerintem korántsem olyan különleges. Kicsit olyan ez mint a Speed Racer téma nálatok.

  19. Nos muszáj volt visszatérnem ide egy rövid reagálás erejéig, mivel most néztem meg a Felhőatlaszt.

    Valami csalódáskeltőre készültem, amolyan ez meg mi volt, mi értelme volt véleményalkotásra, mint az a podcast-ben hallható volt. Aztán megnéztem a mozit és ez maradt:

    Ti szegény mesügék. Ez egy jó film volt.

    :)

  20. Alig várom, hogy időt szakíthassak a következő podcastra, a többes szám meg néhány kommentelőre is vonatkozott :P

    A Béla, hát az meg csak a Béla, azt kész :D

  21. 2x néztem meg moziban a Felhőatlaszt (1x feliratosan és 1x szinkronosan) Szinkronosan nézve sokkal élvezhetőbb, mivel a feliratot nehezen olvashatóvá teszi a furcsa jövőbeli nyelvezet. Egyébként kiváló lett a magyar szinkron! Spoiler: A különböző szerepeket azért játszották a különböző korokban azonos színészek, mert ugyan azon lelkek különböző leszületéseit láthattuk! Gyakorlatilag az egész film a karmáról és a lèlekvándorlásról szól! Végülis pont a film lényegét nem sikerült megértened, felismerned! Sajnálom, hogy így mondtál a filmről kritikát. A legdurvább kijelentés, hogy a film nem szólt semmiről! Valakinek biztosan nem szólt, nekem viszont annál inkább!

  22. A Felhőatlasz végre egy olyan film, aminek komoly tartalma és mondanivalója van. Már vártam egy ilyenre, és minden elismerésem a filmeseké, jól sikerült. A maszkolások, a képek, hangok, korszakok keverése kitűnően sikeredett, kihozva az összefüggéseket. Igaz emiatt egyeseknek ezoterikusnak tűnik, de hát… ez egy olyan terület, amit nem ismerünk. Részemről ajánlom azoknak, akik nem akciófilmre vágynak, hanem valami többre.

  23. Most néztem meg, és rögtön arra gondoltam – erre tényleg vevő lesz a nagyközönség?
    Hát látom nem, még a kommentekből is lejön, hogy mennyi filmszerető embernek se világos mi fűzi össze a történeteket, hogy hatnak egymásra, nem áll nekik össze az egész.
    Nagyon jó volt, na. Bizsergetően, felemelően jó :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.