Első kép a Silence-ből, Scorsese új filmje

Scorsese 25 éve akarja filmre vinni Shusako Endo könyvét, most végre sikerült neki. A történet a 17. századi Japánban játszódik, ahol két jezsuita pap kénytelen titokban gyakorolni hitét, mert a vallásuk nem elfogadott odakinn. Balra az ott Andrew Garfield amúgy.

human
írta
2015. 06. 01. 03:28
megjelenés
15
hozzászolás


15 hozzászólás a “Első kép a Silence-ből, Scorsese új filmje” bejegyzéshez

  1. Nem elfogadott, így is fogalmazhatunk…Konrétan keresztre feszítették a keresztényeket a japánok, mikor megunták, hogy lázítanak a sógunátus ellen, és az idegenek (amerikaiak, hollandok, stb..) érdekeit képviselik. Vagyis ezsközei a gyarmatosítani próbálkozóknak..
    Persze, nyilván ők lesznek az ártatlan, hősies áldozatok :)

  2. Scorpion82: vicces ez, hogy velős kommented után sem tudom megmondani, hogy akkor most szerinted melyik félnek volt igaza, dehát ilyenek ezek a bonyolult történelmi helyzetek

  3. Cleagane: ezt én én, én tudom a választ, ez könnyű. A sógunátus fennál, létezik, neeem…. és a kereszténység… nalátod :)
    Valamint már a Rettenthetetlen óta minden óvodás tudja, hogy ” a történelmet a hősök hóhérai írják.”

  4. Olvassátok el a Sógunt aztán megtudjátok a választ, melyik félnek volt igaza :)

  5. Azt hittem hogy Scorsese a Frank Sinatra filmen dolgozik(azt is már emlegetí egy pár éve)! Ez tök új nekem!

  6. ja nemtom, az az “ők” Scorpion kommentjének utolsó mondatában akár a japánokra is vonatkozhatna, akkor is ugyanolyan kerek lenne a méltatlankodása :mittudomén:

  7. No, akkor egy kis töri, akit érdekel a téma, fussa át…szerintem jól látszik, miért verték ki a keresztények a biztosítékot a japánoknál. És az is látszik, hogy ennek nem feltétlen kellett volna így lennie:

    ” 1549-től Xavéri Szent Ferenc és két társa megkezdte a hittérítést. A kereskedelem és a missziós munka részben összekapcsolódott: jezsuiták tolmácsoltak a kereskedelmi ügyleteknél, próbálták befolyásolni azokat, illetve maguk is részt vettek bennük. Japán urai sokáig azt hitték, hogy ha a misszionáriusokat elűzik, a kereskedők is távoznak. Több déli daimyō azonban megengedte a keresztény hittérítést birtokán, annak reményében, hogy nagyobb haszonra tehet szert a kereskedelemben. Néhányan keresztény hitre is tértek közülük. Különállásuk hangsúlyozására is szolgált a kereszténység: más ideológia volt ez, mint a hivatalos buddhizmus, konfucianizmus, sintoizmus. Ahogy előrehaladt az ország egyesítése, úgy vált a déli urak külön hatalomra törekvése (a kereszténységgel és így az európaiakkal összekapcsolódva) veszélyforrássá. Nobunaga pártolta a kereszténységet, s eleinte Hideyoshi is ezt a politikát folytatta. Ám 1587-ben váratlanul kitiltotta a misszionáriusokat Japánból. Döntésének okai között bizonyára szerepelt a félelem a gyarmatosítóktól, illetve félelem az európai segítségre támaszkodó, uralma elleni keresztény lázadástól. Ám ezt a rendeletet nem tartották be, a misszionáriusok nagy része nem hagyta el Japánt, és maga Hideyoshi is megtűrte őket a kereskedelem érdekében. A nagy haszonnal járó kereskedelem és az ugyanannyira lelkesítő missziós terület vonzotta a spanyolokat, valamint a ferenceseket, dominikánusokat, augusztiniánusokat is, akik az 1590-es évektől jelentek meg Japánban. A jezsuiták és ferencesek kölcsönös rágalomhadjárata és a spanyol hódító törekvések miatt azonban ismét erősödött a belső rendet megbontó kereszténységtől való félelem, és 1597-ben Hideyoshi 6 ferencest és húsz japán tanítványukat kivégeztetett. De a következő évben ő maga is meghalt, s a kereszténységet toleráló Ieyasu került hatalomra, így a missziós munka folytatódhatott….

    …A kereszténység már régóta potenciális veszélyt jelentett: a gyarmatosítások kora volt ez és a japánok tudták, hogy a keresztény papok gyakran szolgálták az európai gyarmatosítók érdekeit, azok „előfutárai” voltak. Egy spanyol hajó kapitánya 1596-ban meg is fenyegette a vele rosszul bánó japánokat, királya hatalmas birodalmára és erős hadseregére hivatkozva. A japánok úgy látták, hogy a papok és a megtérítettek fontosabbnak tartják a hűséget a keresztény istenhez, mint saját földesurukhoz, és attól féltek, hogy a keresztény földesurak vezetésével, spanyol katonai segítséggel fellázadnak majd a kormány ellen. Valós volt-e a veszély? Japánban soha nem terjedt el igazán a kereszténység. Becslések szerint maximum 300-350 ezer keresztény élt Japánban az üldözések előtt. (Az összlakosság kb. 20 millió volt ekkor.) Ők nyilván nem tudták volna „elfoglalni” az országot. Ami viszont valóban reális fenyegetés volt, az az önálló hatalomra vágyó nagybirtokosok elszakadási törekvése. Őket általában nem a vallás maga vonzotta, hanem az európaiakkal való kapcsolat haszna: ennek érdekében vették fel (vagy engedték terjeszteni) a kereszténységet. Ieyasu ezért megtiltotta, hogy a földesurak keresztény hitre térjenek. 1611–1614 között egymást követték a keresztényellenes rendeletek….”

  8. öhö, és akkor ennek fényében jófejség volt-e keresztre feszíteni a papokat vagy sem?

  9. Nem feltétlenül. De nem csak keresztre feszítés volt, azt csak Hidejoshi játszotta el egyszer, egy rosszabb napján. Volt, aki megúszta lefejezéssel.
    De amúgy ez sem volt akkora tömegmészárlás, mint ahogy az egyház felnagyítja.

  10. Akkoriban még nem csatlakozott Japán a Genfi egyezményhez…mondjuk, más sem—

  11. hát jó, de attól függetlenül hogy a földesurak mire használták fel őket, még az egyes hittérítők lehettek őszinte jámbor emberek, akik komolyan gondolták a helyiek segítését meg lelki üdvét, így pl egy ilyen személyről szóló film nem feltétlen demagóg, na meg persze még az is simán lehet hogy Scorsese az ellenérveket is tisztességgel bemutatja majd.

  12. @Scorpion82: Az ugye megvan, hogy a könyv írója is egy mélyen vallásos keresztény ember volt?
    Ez alapján kb. be lehet lőni, hogy milyen lesz a sztori, bár végső soron még így is Scorsesen múlik majd a dolog, hogy mennyire akar majd részlehajló lenni…

    Egyúttal talán, esetleg Clegane utolsó hsz-ében is lehet valamicske ráció…

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.