És az utolsó percekben még az is kiderül, hogy miért Lion a film címe. Vagy nem így kéne kezdeni? Bár ez az Oscar jelölt is sírós darab, de legalább nem mély depresszióba löki az embert.
A történet középpontjában Saroo áll, aki 5 évesen elkeveredik az otthonától Indiában. De úgy 1600 kilométerre. Ott intézetbe kerül, míg végül örökbe fogadja egy gazdagabb ausztrál házaspár. Aztán felnőttként elkezdi kutatni a tényleges családját. És közben még Rooney Mara is meglesz neki.
Viccelődök itt, pedig a film nagyon megható. Azok a részei a legjobbak, amikor az 5 éves gyerek elsodródik az otthonától, életben próbál maradni egy nagyvárosban, és végül intézetbe kerül. Ezek így játszanak az ember szívével, mivel úgy tűnik, hogy a 80-as években még erősebb volt a gyerekkereskedelem Indiában mint manapság, szóval elég komoly veszély is fenyegeti a srácot.
A probléma inkább ott van, hogy egy időugrás után a felnőtt Saroo-t látjuk, aki a karrierjén dolgozik, és a barátnőjével éldegél. Egészen addig, amíg egy apróság miatt fel nem törnek az emlékei. Mármint ezzel az a baj, hogy a szerelmi szál, és az ehhez köthető dráma elég gyenge lett. Nem a színészek miatt, hanem egyszerűen nincs kellően kidolgozva. Ez mondjuk ahhoz is köthető, hogy az egész film egy megtörtént eseményen alapul, szóval míg történetileg elég erős drámát lehetett volna csinálni akár a mostohaanyával is, akit Nicole Kidman alakít, teljesen kihagyva a barátnő szálat, de sajnos valamennyire ragaszkodni kellett az életben történtekhez.
A lényeg, hogy az erős kezdés utáni hullámvölgyből gyönyörűen kászálódik ki a film, és a végére ismét csak pengeti a néző szívének húrjait. Ahogy a csávó kutat az emlékeiben, ahogy rátalál a kellő információra, és ennek a következményei egyszerűen csodálatosak. Kicsit hatásvadász, főleg a szerintem borzasztó zongorás zenével, de mégis működik, működött nálam.
Van egy hivatásos hazai kritikus – direkt nem írom le, hogy ki – és ő mondta azt, hogy nem akarta, hogy meghatódjon a filmen, de a végén csak sikerült a kis rohadéknak megcsinálnia – értette itt a filmre ugye. És ő aztán ritkán hatódik meg, de itt neki is sikerült.
Nem láttam még, de érdekel, már csak a szereplőgárda miatt is.
Ajánlott videó Dev Patel miatt, meg egy-két ismert arc még befigyel. :D
https://www.youtube.com/watch?v=YyQGKSzYqBg
Még nem láttam, de tudom, nemsoká nagyon fogom szeretni, az alapján, amit írtál. :) <3
(azt olvastam amugy, hogy pont a baratno szalnal nem ragaszkodtak annyira a valo eletben tortentekhez. a foszereplo tobb volt csajabol gyurtak ossze mara sztorijat, ezert is lett ilyen bena szerintem)
abra: akkor viszont érthetetlen.
Sidenote:
Human, egyre többször teszel mostanában megjegyzést a filmek végéről, amiről jó lenne semmit nem tudni. Nem azt mondom, hogy kiírod, meghal A, B átváltozik, C képzelte az egészet, de tényleg jó lenne megadni az esélyt annak hogy NULLA elképzeléssel ülünk le a filmhez. NEM láttam még a Lion-t, szóval lehet hogy nem a legjobb példát hoztam, de pl a Hacksawnál már eleve úgy fogok leülni, hogy várom, miért nem olyanjó az a bizonyos dolog a végén. Szerintem nem teljesen fair, de lehet hogy csak én túlzom el.
Csak olyat írok, ami vagy a trailerből látszik, vagy egyértelmű ezekből a tipikus történetekből. Látom a Hacksaw kommenteket, oda is írhattad volna, és azért volt muszáj írnom a végéről ködösen, mert amiatt pontoztam lejjebb. Eléggé spoilerfób vagyok, csak olyan kritikákat írok, amiket én is elolvasnék előre. A Lionnál például teljesen egyértelmű hova tart a film, és leírtam, hogy az mégis működik, ami pozitívum egy ilyen filmnél, hiszen pont azt szokták elrontani. Ha tovább akarsz erről offolni akkor ne itt, köszi.
off: örülök a kritikáknak, végre van mit olvasni. 1-2 nem érdekel filmből lett is egy “hmm, hmm… talán, talán”. csak így tovább!