Blade Runner őszintén

Bár lehet sokan egyetértenek a Honest Traileresekkel abban, hogy unalmas a Blade Runner, de ilyen siralmas videót rég láttam tőlük. Nem a film oltása a baj, sok kedvencem kóstolgatásán nevettem már, de ez most nagyon lélektelen lett. Persze erre mindjárt jön valaki, hogy eddig is az volt, de nem, ez alulmúlja az átlagos videóikat.

human
írta
2017. 10. 04. 03:26
megjelenés
18
hozzászolás


18 hozzászólás a “Blade Runner őszintén” bejegyzéshez

  1. Látszik hogy nem sok fogást találnak ezen a tökéletesen mesterműn azon kívül, hogy “unalmas”….

  2. Én 10 éve “láttam”,akkor nem bírtam végignézni,mert vontatottnak találtam. Szerencsére tettem még egy próbát(2049 miatt,Villeneuve) és hát izé,ekkorát véleményfordulásom(tévedésem) még nem volt filmes téren. Szenzációs alkotás,hangulat,zene 10/10,ami meglepő volt,hogy látvány is teljesen korrekt még mindig. Szerintem honest trailernek alapvetően a rossz,vagy könnyen kifigurázható filmeket kellene erőltetnie,mert látszik,hogy a picit jobb és mélyebb dolgokba beletörik a bicskájuk,ahogy itt is

  3. Én most néztem meg negyedszerre a második rész miatt. (Első két alkalommal elaludtam rajta, harmadik alkalommal sikerült végig nézni de semmi eget rengető.) Mondom mivel jön a második rész adok neki még egy esélyt, szóval előkapartam a rendezői verziót.

    Érdekes alapsztori, pazar látvány, noir hangulat, fantasztikus zene, Ford az Ford, Rutger Hauer egész szimpatikus a szerepben és szerintem egész jól hozza. Ennyi. Nem bűn rossz film és most már azt sem állítanám,hogy rohadt unalmas, mert annyira nem éreztem a 2 óra alatt,hogy “jajjj mikor lesz vége” de nekem valami nagyon hiányzik belőle. Először azt hittem,hogy az akció. De nem. Felvázolnak nekünk egy alaptörténetet de én úgy érzem ezzel ki is fújt. Mindenki úgy van ebben az egészben. Elmegy A-ból B-be de úgy…semmi. Én azt mondom ebből a történetből talán sokkal többet ki lehetett volna hozni. Több párbeszéddel vagy több olyan jelenettel,(vagy hasonló) mint amilyen a tetőn volt a végén.

    10/6

  4. Igen, inkább a hangulat és a színészi játék a lényeg, és nem a sztori, az valóban nem túl erős. De micsoda hangulata van… A neonfények, a sötétség, az állandóan zuhogó eső, és Vangelis zenéje. Rutger Hauer pedig elképesztően jó a szerepben, nálam egyik all time kedvenc főgonosz.

  5. Anno sokszor láttam, a sima és a rendezői változatot is, majd pár éve újráztam, tényleg kicsit lassabb volt a mai filmekhez képest, mint emlékeztem, de ahogy előttem is írták, megvolt még mindig a hangulata.

    Én a fent említett Ford és Hauer mellett – akik szerintem itt már a kedvenceim között voltak anno is, mikor először láttam a filmet, mert jó pár filmjüket előbb láttam -, Daryl Hannah-t is szerettem benne.

  6. Ha már itt ez a téma lenne egy kérdésem hozzátok.

    Pont tegnap néztem újra a filmet nagyon hosszú idő után a folytatás miatt, viszont nem a rendezői változatot néztem. Érdemes megnéznem a rendezőit is vagy semmi különös nincs benne?

  7. pitypangmester:
    Ha valamennyire érdeklődsz a filmezés technikai oldala iránt akkor én a kommentárral ajánlom végignézni, plusz az extrákat hozzá, nagyon megéri rászánni az időt szerintem.

  8. Egyáltalán: melyiket érdemes megnézni? Melyik a kultabb kult és a második rész melyiket tekinti elődjének? Én a rendezőit láttam másfélszer. (Egyszer régen feladtam, aztán évekkel később megnéztem mégis.)

  9. Én tegnap néztem újra a narrálós verziót az elején furcsa volt nagyon annak ajánlom aki nem szeretne következtetni vagy szeretné pontossan tudni éppen mire is gondol a szereplő egy-két jelenetnél de akkora pluszt szerintem nem tesz hozzá. Most jobban figyeltem a zenére és a vársoképekre eggyütt az esővel valami hihetetlen hangulatot áraszt én is kb ezt látom erősnek ezen a filmen a zene a képek meg a noir.

  10. Régen szerettem a Honest trailereket, volt pár tényleg vicces, de jó ideje érzem ezt a lejtmenetet. Ahogy már máshol is volt szó róla, tényleg lélektelenek lettek.

    A Blade Runnert tizenévesként láttam először, fogalmam sem volt, miről szól. Akkor unatkoztam is rajta. Aztán huszonévesként újranéztem, akkor már rengeteg olvasmány élménnyel a hátam mögött (William Gibson például), és teljesen lenyűgözött. Azóta is bármikor újra tudom nézni. Sokat fikázom Scottot a későbbi ténykedései miatt, de ez azért is van, mert ha szar filmeket csinált volna mindig, akkor nem érdekelne (ahogy soha nem fikáznám Uwe Bollt, mert minek). A Blade Runner számomra egy percig sem unalmas, minden részlete a helyén van. És bár kb. 50%-ban a zene a felelős a hangulatért, ahogy annyi más film esetében, ez így, Vangelis-szel kerek egész (aki egyébként öreg korára Scotthoz hasonlóan szintén megbolondult).

  11. Ha valamihez ért az öreg Ridley papa az a hangulatteremtés és a vizualitás, itt kapott mellé zseniális színészi játékot és egy felejthetetlen soundtracket. Örök klasszikus, nagyon közel a 10/10-hez.

    Az Honest Trailer meg nem lett bűn rossz, csak annyira közepes az egész mostanában ami még rosszabb annál mintha szar lenne.

  12. Én bevallom, hogy többszöri nekifutásra sem tudtam végig nézni. Egyszeűen nem áll össze a kép. Hangulati elemekre épül, de közben zagyvaság a történet. Nincs átgondolva a techológia, de úgy akar látszani, mintha nagyon mélyen átgondolták volna a “jövő” részét. Pedig se füle, se farka.

  13. Az első rész a kedvenc sci-fi-m. Sokszor próbáltam igazán kritikus szemmel nézni és nyilván ha az ember keres, akkor talál is hibákat, de valahogy sosem tudtam igazán haragudni rá. A látvány, a zene és persze a hangulat amit áraszt, az valami eszméletlen. Egyszerűen hihető a film világa és ez az amin sok más sci-fi próbálkozás elcsúszik.
    Itt ilyen nincs. Érdemes például megfigyelni a klubban a videofon-t, azt a részletességet amivel megalkották, ahogy tele van matricázva, rágózva az egész. Többek között, számomra ez a fajta részletesség teszi örök klasszikussá.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.