A Hot Summer Nights posztere

Avagy Timothee Chalamet már megint felnövéstörténetben. Ezúttal egy Cape Codi nyár alatt teszi majd az idén nyáron érkező filmben.

22 hozzászólás a “A Hot Summer Nights posztere” bejegyzéshez

  1. Ez a 80-as évek fétise már hosszabb ideje tart mint a 80-as évek.

  2. Nem tudom miért kell állandóan olyan filmeket gyártani, amiben megpróbálják elkapni a 80s évek esszenciáját. Akkor éppen elég ilyen film készült, próbáljanak meg olyan filmet csinálni, amiben a mai korszellemet foglalják össze, és ami emlékezetes, 10, 20 vagy x év múlva hivatkozási alap a 2010-es évekre.

  3. @raamwerk
    a ’80as éveket könnyű megfogni, mert akkor még azt nézték az emberek, amit tv-n kaptak az arcukba, nem a blockbusterek formálták a stílust, hanem a videotékák, tv műsorok, reklámok, kevés ismeret a technológiáról, környezetről, nem volt on demand vagy internet.
    már a ’90-es évektől arra tendál minden, hogy bármilyen információt elérj, ami érdekel, és semmit ami nem így nincs irányított stílus, amit ki lehetne figurázni.
    manapság meg ott tart, hogy már zenét is érinti, nem kell rádiót hallgatnod a reklámokkal stb. összedobod a playlisted és kész.

    nem lesz olyan, hogy 2000-es/2010-es retro. zenében is szerintem a 2000-es évek az utolsó, amikor még a zenecsatornáknak valamennyire volt létjogosultsága és nem volt még ennyi ondemand szolgáltatás.

  4. @tükör Majd az idő eldönti kinek van igaza. Ez majdnem olyan “régen minden jobb volt” szemlélet. Szerintem igen is van/lesz ezeknek az időknek jellegzetessége, még ha most nem is igazán veszed észre.

  5. @tükör: mondok egy bugyuta példát, de talán találó: én valszeg úgy (is) fogok emlékezni ezekre az időkre, mint mondjuk a képregényfilmek évtizede, vagy amikor ezek a mozik folytak a csapból is, és már is fejen van találva az a bizonyos szög.

  6. OFF
    @raamwerk
    én nem vagyok jós, csak a véleményem írtam le. szerintem nem egy évtizedet fognak jellemezni, ha visszaemlékeznek és biztos valami olyasmi lesz megragadva, ami nekünk annyira hétköznapi, hogy fel se tűnik. nem feltétlen értek egyet azzal, hogy a képregényfilmeket összekötik valaha a 2010-es évekkel.
    olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy egyszerűen nem tud valami megmaradni elég sokáig, hogy rálehessen mondani, hogy ez ugyanaz a dolog, ami 10 éve volt, lsd. okostelefonok, social media, internet, még 5 év távlatban is hatalmas a különbség. ma már mindenki azt néz, azt hallgat, azt visel, azt használ amit akar és/vagy megengedhet magának, régen ez nem volt így (nem csak a magyaroknál).
    eléd raknak egy 3 képet, egyiken egy ember 80as évekbeli ruhát visel, a másodikon egy 90es évekbeli arc van, a harmadikon egy napokban készült kép van egy emberről. a 80as-t egyből kiszúrod akármiben van, de lehet nehezedre esne eldönteni melyik képen van a 90es évekbeli ruhát viselő fazon, max a fotó minősége alapján tudnád belőni.

  7. tükör:
    A 80-as években is ugyanúgy voltak blockbusterek, az másik dolog, hogy nálunk sok filmet max csak narrárotoros vhs-en értél el, mert ünnep volt, ha egy film legalább a tékákba eljutott, ott is hosszú ideig csak felirattal. A tiltott filmekről nem is beszélve, de még amit beengedtek, annak is néha finomították a szinkronját, lásd Minden lében két kanál, amikor a szu-ról volt szó.

    De az, hogy minket elnyomtak, nem jelenti azt, hogy máshol ne nézhetted, hallgathattad, viselhetted, használhattad, amit csak akartál. Max. csak lassabban szereztél tudomást róluk.

    De abban igazad van, hogy felgyorsult a világ minden szinten, és minden szinte karnyújtásnyira van már, sőt, már most azokat a filmeket várjuk (és tényként, nem reményként), melyeket majd csak 5 év múlva forgatnak le. Így tényleg jogos feltevés, hogy kevesebb klasszikust termel ki ez az időszak, mert kevesebb idő jut az új filmeknek gyökeret verni. De szerintem minden relatív. A mai fiatal generációk valószínűleg ugyanannyi mai klasszikusra emlékeznek majd vissza pár évtized múlva, mint mi a 80-as évekből.

    A divat már megint egy másik tál tészta, hiszen a netnek köszönhetően sok ember ki se mozdul a házból, így nem teremt divatot úgy, mint a net előtt. De ugyanúgy lesz mai retró, amikor majd a ma retrónak számít majd, ez tuti. :)

  8. Szerintebb inkább legyünk büszkék erre a plakátra, mert egy magyar grafukus készítette. 😊
    Éljenek a 80-as évek!

  9. Először is szeretném megköszönni a pozitív kritikákat és az egyéb finomságokat is. A plakátot én készítettem. 4 karakterplakátot csináltam hozzá egyébként.

    Tisztában voltam vele, hogy lesz olyan, aki leszarozza, elfogadom. A 80-as évek stílusát egy ideje imádom, azon dolgozom, hogy mindent kihozzak belőle. Volt szerencsém többször megnézni a filmet. Abban az időszakban játszódik, és erősen illik az akkori B kategóriás világhoz. Ez direkt így készült, ahogy Tarantino Kaszkadőr Mikee-ja is. A kor szellemét próbálták átültetni a mostani világba, mint az aktuális filmek legtöbbször. Ez a divat most. Ez van. Én ennek örülök, mert imádtam azt az időt. Lehet amúgy jobb lenne minden filmet narrátorosan nézni mozikban, tuti végig röhögnék.
    Nem gondoltam, hogy ez a film eljut a mozikig, nálam boldogság van.

    Sokáig dolgoztam a posztereken, és büszke vagyok rájuk. Nehéz volt gyenge alapanyagból tervezni. Ha ez valakinek nem tetszik, így jártam.

    Erről ennyit szerettem volna mondani.
    Köszi mindenféle észrevételt.
    Sanya

  10. @tükör:

    Ezek szerint benne vagy a synthcore műfajban. :) Van valami jó mostanában? A Timecop1983, FM84 – Atlas és a The Midnight albumain kívül nem sok jót találtam, csak 1-1 számot. Pedig átnyálaztam Com Truise-t, Mitch Murdert, Carpenter Brutot, Lazerhawk, meg Gunship albumokat, de egyik se volt igazán jó az elejétől a végéig… Ja, igen, a Turbo Kid zenéje még 10 pontos.

  11. lost years, dance with the dead szerintem mind jó, barretso, scattle, aeon rings között is vannak jók.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.