44 hozzászólás a “50 éves a 2001” bejegyzéshez

  1. Filmtörténeti jelentősége vitathatatlan.
    Ugyanakkor egy rossz film: a könyv nélkül nem érthető meg teljesen.
    Amikor először láttam, a “mi a sz@ar ez” felkiáltással jöttem ki a moziból, majd a könyv elolvasása után újból megnézve, összeállt a kép.

    Mindenesetre az idő elmúlt felette, lassú, unalmas és valójában mára már érdektelen.

    Többre értékelném, ha lejárt szavatosságú film leporolása helyett új ÉS jó sci-fiket készítene az álomgyár.

  2. olyan fura, hogy mintha büszkén jelentenétek ki, hogy egyszer sem néztétek végig. pedig például az egyik legnépszerűbb modern rendező egyik kedvenc filmje, avagy nolannak folyamatos inspiráció arra, hogy mit és hogyan alkosson. ja erre mindjárt jön, hogy nolan is szart gyárt, tudom, nem kell beírni. néha kicsit lelombozó a komment szekció.

  3. Én pár éve néztem meg először, és azóta az egyik kedvenc filmem. Szívesen megnézném moziban is.

  4. @human: én láttam 2x is.
    Attól még mára elavult.
    Ahogy hiába a GitS anime az egyik forrása a Mátrixnak, a GitS mára már dögunalom.

    Nolan meg nem sz@rt gyárt, hanem csak egy túlértékelt iparos, aki jó filmeket csinál, de hiányzik belőle a zsenikre jellemző spiritusz.

  5. Azért változatta meg mert rengeteg filmet és filmest inspirált. És mert lefektette a filozófikus gondolkodós Scif-ik alapját. A trükkök és a diszlet akkoriban(68) és most is lenyűgöző illeve pl a vágás operatőri munka (felrepülő csont az elején amiből átvált űrhajóvá például) a Zenéje máig ott van a köztudatban reklámok előszeretettel hasznáják stb…
    Mestermű. Kár hogy manapság nem próbálkoznak ilyen témájú scifivel csak kb Nolan meg Villeneuve.

    50 éves évfordulon moziba küldhetnék nálunk is én szivesen mennék rá.

  6. Én pár éve néztem meg, tény hogy lassú a film, épp ezért én szívesen megnéznék egy újravágott verziót (szerintem 30 perccel simán lehetne rövidíteni, akár többel is), bár gondolom, sok rajongó épp ezen háborodna fel.

  7. A könyvet olvastam először, amit nagyon szerettem, utána láttam a filmet, így teljesen élvezhető volt, leszámítva néhány vontatott részt. Viszont aki nem olvasta a könyvet és úgy nézi meg, hogy a történetről nincs semmi előzetes infója, szerintem nem fogja megérteni elsőre, gyakorlatilag lehetetlen, mert csak ködös utalások vannak olyan alapvetően fontos gondolatokra, amik a könyvben részletesen ki lettek fejtve.
    Az viszont tény, hogy ettől függetlenül filmtörténeti alapmű.

  8. Pár éve hogy visszakerült a moziban, úgy néztem meg először. Eszméletlen, hogy 68-ban mire volt Kubrick képes ezzel a technikával. A négy szekcióból kettő nagyon szerettem, kettő nem. Valószínűleg újra kéne nézni majd egyszer, de kell hozzá a hangulat.
    Annak ellenére, hogy nincs a kedvenceim között a film, a hatása vitathatatlan, ahogy fentebb is említitek. Filmtörténeti mérföldkő, sok-sok alkotó inspirációja.

  9. Én láttam, és úgy mondom, hogy technikailag lenyűgöző a kor színvonalához képest, de egyébként öncélú és valóban unalmas film ez mára már. Sajnálom.

  10. Felkészül: Holdraszállás, 1969. Mondogatják, hogy azt is Kubrick rendezte egy évvel később. :-)

  11. Elsőre nekem se tetszett. Viszont napokig nem tudtam másra gondolni a megnézése után, de lassan összeállt a kép. Azóta a kedvenc filmem. Főleg ezért is, mert akaratlanul is gondolkodásra késztet. Nem sok ilyen film van.

    Barátommal is ugyanez történt. Annak tanúja lehettem, mivel moziba néztük (én akkor már láttam). Film után mondta ez a legszarabb film amit látott. Pár nappal később felhívott és akkor már azt mondta, hogy a világ legjobb filmje, másra se tud gondolni.

    Nehéz megemészteni, még jó hogy ennyire megosztó, az ilyen egyedi filmek legyenek is ilyenek.

  12. Én végignéztem,de nem túlzottan fogott meg egyébként Nolan filmje ezerszer jobb volt érthetöbb és átláthatóbb…

  13. Ahhoz, hogy a teljes történetet megértse valaki, szerintem nélkülözhetetlen a könyv elolvasása. És nem, hogy nem járt el felette az idő, hanem aktuálisabb mint az valaha volt.

  14. Bobojsza és mások: ha nem érted ezt a filmet, az teljesen rendben van, mert ez szándékos. A Ghost in the Shell pedig nem unalmas, csak ne tekintsd akciófilmnek. Inkább filozófiai alkotás mindkét film.

  15. bobajka, roverto és a többi 15 éves: a film minőségét mióta határozza meg, hogy mennire érthető? Főleg, ha pont a megérthetetlen, irracionálisaal való találkozás a témája…
    Amúgy azon kevés film egyike ami nem az irodalmi, narratívát ülteti át mozgóképre, hanem minden egyes rezdülésében nagybetűs FILMként működik, maximálisan kihasználva a filmnyelvi audiovizuális eszközöket. Ha tényleg filmként néznétek nem pedig egy filmre vett történetként egyből feleannyira lenne érthetetlen, plusz a “lassúsága” is indokoltá válna.

  16. Sose láttam. De a GitS-et (az összes animét) bármikor újranézem ha kell.

  17. Hmm, én még nem láttam (kicsit eltántorítottak a fenti hsz-okhoz hasonló vélemények), de nekem kicsit fáj, ha tényleg az a helyzet, hogy a könyv nélkül nem lehet megérteni (vagy csak nagyon ködös). Ha már valamiből készül film, akkor azért örömmel venném, ha önmagában is érthető lenne (még ha sekélyesebb/egyszerűbb tartalommal is, nyilván).
    Akik olvasták és látták is: ezek szerint érdemesebb a könyvvel kezdeni, úgy lesz teljes az élmény? Előre is köszi!

    Btw ha moziban lesz megint itt is, akkor agyalok rajta, hogy csak meg kéne nézni nagy képernyőn…

  18. @Sparrow: szándékosan nem érthető egy film?
    Érdekes koncepció (az alkotó részéről).

    De.
    Számomra a GitS anime is dögunalom.
    A kérdések lehetnek érdekesek, de a megvalósítás már poros.
    Ahogy a Keresztapa is nézhetetlen ma már.

    Ahogy egy ókori eposzt nem olvas már senki, és egy marék valódi műértő és egy halom sznobon kívül senki nem ül végig egy Bach Passiot.

    A Bibliát is időnként újrafordítják, mert avittá válik a szövege, ezért nevetséges egyes papok ragaszkodása a Károli-féle fordításhoz.
    (Ezzel is csak azt hangsúlyozzák ki, hogy a vallás egy múltbéli dolog.)

    @Lord Lisander: MINDENKÉPPEN olvasd el a könyvet!

  19. Nem az érthetetlenségével van baj (az annyira nem vészes) hanem azzal, hogy bazi unalmas. Egy három órás film másfél óra tartalommal. Az amerikai filmművészet Sátántangója. Nagyon durván művészfilmes felfogással kell nézni ahhoz, hogy valaki szeresse.

  20. Szerintem érthető a könyv nélkül is. Nem rág mindent a szájba viszont utánna lehet rajta gondolkodni akár másokkal eszmét cserélni róla. Szerintem a végét is többféle módon lehet értelmezni és ez a jó benne direkt ilyen és nem írja annyira körül mint a könyv.

  21. Lehet nem szeretni, de azt ne mondjuk már rá hogy “elavult”. Nem igazán sok film van ami hasonló stílussal és hangulattal bír.

  22. @seven: “Nem igazán sok film van ami hasonló stílussal és hangulattal bír.”

    Hál’ Istennek…

  23. Olvastam a könyvet, de a filmet előbb láttam. Pár nap gondolkodás után összeállt, szóval nem szükséges elolvasni, de persze emberfüggő. Szerintem tudni kell egy kis elméleti fizikát, ismerni az űr természetét meg szeretni a filozófiát és nem lesz probléma.

    Szerintem pont, hogy időtálló a film, mivel olyan dolgokat vet fel, ami sokáig kérdéses lesz.

  24. “Egy három órás film másfél óra tartalommal”

    2 óra 29 perc, mint az Avengers Infinity War :)

  25. “ha tényleg az a helyzet, hogy a könyv nélkül nem lehet megérteni”

    de meg lehet, nem értem minek szajkózzák lentebb, hogy nem. vagy lehet neked más értelme lesz, mint amit az író kifejt a könyvben. ez művészet, nem csak 100% egy fajta értelmezés lehetséges.

  26. human, akkor 2:29, a lényegen mit sem változtat, az első harminc percében annyi történik, hogy a majmok megtanulnak eszközt használni, megtalálják a monolitot, aztán tíz percig nézzük, hogy egy komp hogy közelíti meg az űrállomást. Konkrétan Sátántangó szint. Lehet egyeseknek jó ez a lassúság arra, hogy elgondolkozzanak a mondandón (ami mondjuk a film első negyven percében rohadtul nem jelenik még meg) de aki arra vágyna, hogy VALAMILYEN módon történjen is valami a vásznon, az eddigre rég elvesztett már minden érdeklődést a továbbnézésre.

  27. Láttam moziban tizenévesen, nem tetszett. Láttam 25 évesen, untam. Megnéztem negyven felett is, semmi… Az vitathatatlan, hogy sok művészt, filmest inspirált, de mint film szerintem egyszerűen nem jó. Kubrick annyira túldolgozza, túlgondolja a regény adaptációkat (vagy el sem olvassa a regényt), hogy a végére semmi nem marad a könyvből.( Lásd még a Ragyogást!)

  28. Olyan sötétség van itt, hogy le vagyok döbbenve. Ilyenkor látszik, hogy mennyire buta itt (is) sok ember. A “nem értem, ezért rossz” hozzáállást sem veszik észre magukon. A film minden pillanata zseniális. Főleg amikor (látszólag) nem történik semmi. Sajnálom azokat, akik nem látják benne a minőséget, de a normálisak legalább nem egymás hátát veregetik, hogy ki értette kevésbé.

  29. JKJ Köszönjük emese! :DDD Oszd még felénk a bölcsességedet, miben vagyunk még sötétek? Bocs, hogy elfelejtettük előzetesen kikérni a véleményed, hogy mi lehet unalmas nekünk és mi előtt boruljunk térdre. :D

  30. 28: +1111111 :D

    Elhiszem, hogy szeretitek itt többen, de ennyi erővel a Jurassic Parkról is beszélgethetnénk: nem mai darab és tegnap nyomták a Pólusban x évtized után. (Megjegyzem ott a könyv emészthetetlenebb a filmnél.)

    Sznobizmusnak tartom, ha valaki azért szeret egy filmet, mert érthetetlen. Nem azt mondtam, hogy itt ilyen bárki is, csak általában.

    Ez egy rétegfilm, a látványon kívül (ami egy ostoba Transformersben is fejlődik a korral) nem érzem nagyon mit tett volna olyan durván hozzá úgy általában a filmművészethez. Rendezés? Vágás? A zene más tészta, mert yzt kilóra megveszik egy zeneszerzőtől. Azóta se szól MINDEN filmben klasszikus szimfonikus zenekar.

    Még azt is megkockáztatom, hogy ez egy művészfilm, ilyen erővel meg a cirkó gejzírből is lehetne hetente vetítés ajánló. OK, ez nyilván híresebb, mint az ottani indie-k, de tartalmat tekintve az átlag néző (aki attól még nem segghülye) számára ugyanúgy emészthetetlen.

    Ha már érthetetlen sci-fi akkor sokkal inkább a független filmes LOVE-ot ajánlom.

  31. Becsi kirandulassal megoldhato a Gartenbaukino-ban. meg nincsenek kinnt a datumok, de a fb oldaluk ajanlotta.reklamozza

  32. Engem érdekelt a poszteren lévő mondat, ezért utána jártam. Az igazság valahol a sorok között van:
    – 100-120x vett fel egy jelenetet. Ma ilyen rendezővel nem állnak szóba – nem hogy itthon, sehol a világon. Lehet, hogy nem véletlenül mondták erre a “pénzéhes” stúdiók, hogy te megteheted?
    – Ő is tanult valahonnan (oroszok pl) viszont tőle is rengetegen tanultak, talán innen ered, hogyan változtatta meg az utána jött filmeket. Beírta egyáltalán valaki a Google-be hogy honnan ered ez a mondás? Ajánlom a cikkeket, interjúkat, mert szerintem baromi érdekesek.
    – Kísérletező rendező volt (pl. steadicam használata), ezzel is másokat inspirált.
    – Ő a legtöbbet hivatkozott rendező. (Nem csak Amerika)
    – 50 napig kihagyta az iskolát, mert moziban volt.
    – Ajánlom rákeresésre a Kubrick archívumot, mely egy élet kutatómunkája. Több száz karton doboz tele adatokkal. Még dokumentumfilm is készült róla.
    – Utóbbiak csak érdekességek voltak.

    Továbbá soha(!) nem mehetünk el a film készítésének időpontja mellett, ami mindig az adott kor emberéhez szólt.(2018-50=… hm, közel a művészeti ág korának a fele) Persze, hogy unalmas sokaknak. Attól még moziba hozzák.

    Nem olvastam a könyvet, de Kubrick mindig eltért az eredeti műtől. Én nem bánom, hogy ha beleteszi az ember magát. Lehet, hogy majd készül egy másik adaptáció, amely hű lesz könyvhöz. Ez egy ilyen változat.

    Én személy szerint rég láttam – nem voltam oda ezért a filmért, de mivel kapott egy új, felújított köntöst szívesen megnézném újra. Pláne, ha Nolan mond előtte néhány szót.

    u.i. human kérlek, évek óta olvaslak, ne lombozzon le a komment szekció. Üdv, egy Lelkes Olvasód

  33. Attól még értheti és ezért szeretheti valaki, hogy te nem érted. Nincs szükség általánosításra.
    Ez a film pedig kőkemény sci-fi. A film vége az elméleti fizika egy részét mutatja be (David átlép a 4-5. dimenzióba: tér és idő), Kubrick így képzelte el vásznon, ennél szebben és jobban nem is lehet bemutatni. Egy olyan korban készült film, amikor az űrtudomány aranykorát élte, elméletek sokasága és beigazolódása, Holdra szállás, stb. Plusz a film a végtelen űr misztikumát és az ismeretlen feltárását jól tükrözi még a mai tudományt is: minél többet akarunk tudni az űrről, annál több kérdés merül fel.
    Nagyon szeretem ezt a témát, főleg az elméleti fizikát a misztikuma miatt, ezért is a film közel áll hozzám. Ezt le akartam írni kicsit részletesen, esetleg ha valakinek van plusz véleménye, nagyon kíváncsi lennék rá. De aki meg nem érti vagy nem tetszik neki, akkor pont az a hülye aki esetleg érti és szereti? Fuck logic.

  34. “De aki meg nem érti vagy nem tetszik neki, akkor pont az a hülye aki esetleg érti és szereti?”

    Azért ez a ki érti ki nem keménykedés erősen a South Park fingszagolós sznobizmusára emlékeztet, hogy ezt a filmet érteni konkrétan alap és az elméleti fizikáról a Big Bang Theory óta olyan rohadt természetes beszélgetni mintha legalábbis a Horváth Teri receptekről diskurálnánk. Hol írtak ilyet, hogy hülye aki érti? Az úgy érdekelne…

  35. “Nem mondom ki, hogy hülye vagy csak célzok rá”…ezt vettem ki a szavaidból, BOCS ha félreértem, mint itt is jössz South Park-al meg BBT-val, nincs rá szükség. Jól hangzó dumák, de csak téves és értelmetlen célozgatások. Aki BBT miatt szereti a fizikát az olyan, mint aki Super Mario Racing miatt szereti az F1-et. Meg ez sznobság? Most már tényleg nem értem. Ha neked tetszik egy film nekem meg nem, attól még nem minősítelek akármilyen negatív véleménnyel. Hagyjuk ezt a témát, lehet félreértjük egymást, szóval bocsesz.
    Human akár ezeket törölheted is, semmi értelme.

  36. @sum-blink: Lesznobozol valakit egy South Park-os poénnal fűszerezve?
    Ahogy boi mondta, Fuck logic :)

  37. A zseniális a legjobb szó erre a filmre.
    Minden egyes perce vagy filozófiai mondanivalót tartalmaz vagy épp megteremti a sci-fi ( igazi scifi, nem star wars-ami fantasy- vagy transformers), mint műfaj alapjait.

    És igen, 2 óra és 29 perc, vontatott 2 óra 29 perc. Ráadásul ahhoz, hogy a néző megértse vagy értékelni tudja, az ő közreműködése is kell.
    Evolúció, darwinizmus, jelképek, isten, születés és halál..mi is az értelem és mi is az ember?

    Bónuszként a film minden másodperce egy vizuális csoda 1968-ban!

    Nem egyszerű mű, nehéz befogadni, hogy egy Herberti metával éljek, olyan, mint egy intellektuális gom jabbar:
    “Can tell humans and animals apart”?

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.