A Star Is Born (Csillag születik) – egy másik pedig elhalványul

Érdekes ez a film, mert kijőve nem azt éreztem, hogy modern klasszikust láttam, csak egy régi történet új nézőkek szóló változatát. Meghatott, nem tagadom, de valami mégis hiányzott. Hogy is szokták ezt mondani: rendben volt. Pedig egyik eddigi változatot sem szerettem, a legelső 81 éves, sőt, a téma tipikusan olyan, aminél adja magát a remake gondolata, és nem istenkáromlás kiejteni.

A történet egy öregedő, illúzióktól mentes férfi és egy bárban talált gyöngyszem szerelméről szól. A country énekes Jack karrierje, és mint kiderül, kreatív lendülete már lefelé tart, csillaga halványul, amikor meglátja a La Vie En Rose-t éneklő Ally-t, és benne mindazt, amit már elvesztett.

A nő nem hisz magában, de a férfi felrántja magához, egy pillanatra ugyanott jár a csillaguk, minden szép. Utána jön a távolodás. Viszont ha az éjszakai parkolóban indult szerelmüket eladta nekünk a film, akkor végig érthető marad, hogy a sok borzasztó dolog ellenére miért tartanak ki egymás mellett.

A film legnagyobb ereje talán az, hogy egy kicsit régimódi, nem gyakran látunk hasonlót a mozikban manapság. Tudja miképp játsszon az érzelmeinkkel, a hatásosra kihegyezett jelenetek ütnek. Viszont valahol érdekes, hogy elvileg a mélység megtalálásáról mesél, ami modern, felszínes korunkban tényleg fontos lenne, de valahogy mégsem tudja igazán megragadni.

Vagyis rosszul mondom, meg tudja, csak túl sok időt pazarol Ally karakterére. Iszonyat szépen kerüli el a kliséket a Star Is Born, ami meglepő, hiszen örök történetnek érződik. A férfi önpusztító viselkedése mögé nem a nő egyre növekvő sztársága iránti irigységet teszi, Jack lélekben végig támogatja párját, hanem máshova helyezi azt.

És ez a történet üt.

Avagy hiába tűnik úgy, hogy Ally feladja az őszinteségét, csinál látszólag lelketlen popzenét, erre valamennyire csak legyintünk, de nem Lady Gaga alakítása miatt, hiszen az rendben van. Viszont Jack folyamatos süllyedése… ha szabad ezt használnom, gyönyörű. Persze inkább azt kellett volna mondanom, hogy tragikusan szép.

Igazi pop-film. Kíváncsi leszek miképp alakul a díjszezonos útja majd, mert szerintem kicsit eltolták az arányokat, és a tetőpont, a végső dal nem sikerült erősre. Kivéve a mocskos húzást benne, ami szíven ütött. Nem hiszem, hogy örökre emlegetni fogjuk, de a nézése közben ilyesmi nem jutott eszembe, megragadott a történet.

23 hozzászólás a “A Star Is Born (Csillag születik) – egy másik pedig elhalványul” bejegyzéshez

  1. Az én véleményem is elég hasonló, nekem is az arányokkal volt problémám. A kádas és az elvonós jelenet volt a legerősebb, ilyenekből lehetett volna még több. Kicsit úgy érzem, hogy B. Cooper nagyon figyelt arra, hogy nehogy túl hatásvadász, giccses legyen a film vége, és pont ezért a visszafogottság miatt nem tudott igazán ütni. Mint színész, úgy viszont csodálatos volt, én Oscart adnék neki. Plusz, ritkán lát az ember ennyire igazinak tűnő, kompatibilis párost. A film ereje leginkább ebben van.

  2. Miért nem adják ezt a filmet feliratosan? Nem is értem, a művészmozikban is szinkronosan megy.

  3. Szép beszámoló, human! Eddig vacilláltam, de most már szívesebben beülök rá.

    BlackKklansman kritika várható esetleg?

  4. A páros benne fantasztikus. Cooper és Gaga közötti “kémia” már a bárban az első pillanatban érezhető volt. Egyszerre néztünk össze a párommal, hogy “te is láttad ezt az összenézést”. :) És ez kitart a film végig. Nem tudom, hogy meddig marad másban meg a film, de mi már több napja beszélünk róla. Cooper tiszta Eddie Wedder. Hatalmasat alakít. Gaga zenéje sosem volt személyes kedvencem, de hazajöttem és simán meghallgattam egy-két számát.(most sem lett) :) Viszont, el kell ismernem, nagyon jó hangja van. Szerintem nagyon jó film. Érdemes lenne megnézni feliratosan is majd, mert a szinkron kifejezetten idegesített.

  5. pedig azt vártam, hogy majd jól lepontozod ezt a filmet, mert az a rotten 90% nekem brutális túlzásnak tűnik, bár én nem bírom cooper fejét alapból. ezek szerint muszáj lesz feltennem a watchlistre, ha tényleg jó film, de szerintem egy 30 évet hagyom nemesedni majd, amikor már jön az újabb remake.

  6. Ha nem ismerném a castingot és nem szeretném, akkor a “La Vie En Rose”-al már meg lennék véve. :D

    Egyébként szerintem Oscar jelöltés ennél a minimum pedig még nem is láttam a filmet.

  7. Nálam eddig az év meglepetése.

    Cooper nagyon jó, összeszedett bemutatkozása a kamera másik oldalán.

    Lehet, hogy én vagyok túl sok koncepcióval teli, de mintha Eastwood könnyed keze a színészvezetésben ott lebegne a filmben a színészei feje felett.

    Eastwood színészvezetése és David O. Russel kamerakezelése…talán.
    Így kell ezt :)

  8. Barátnőmmel néztem meg a filmet, bevallom úgy álltam hozzá hogy neki volt szülinapja elviszem mozizni is ne csak vacsi legyen meg meglepi.
    Azt gondoltam, hogy “áá majd túlélem”, erre baszki mi történik nagyon tetszett az egész. Lady Gaga és Bradley Cooper nagyon jól működtek és a film után kicsit megváltozott a Lady Gagaról alkotott véleményem is, végre normálisan nézett ki (aztán láttam egy Jimmy Fallonos interjút vele és el is tünt ez a benyomás).

    Nekem nagyon tetszett, a vége meg ütött és én is elmorzsoltam pár könycseppet. Szép film, ajánlom.

  9. Ami szerintem hiányzott az a rendezői tapasztalat vagy tehetség. Úgy éreztem nincs jól megrendezve, hogy teljesen hiteles legyen, de azért Ally-be így is belezúgtam… ;)

  10. Kiváló film.

    Tudom, hogy sokadik feldolgozása a történetnek, de ahogy human te is írod, ügyesen kerüli a kliséket vagy pedig úgy adja elő, hogy igazinak hat.

    Nagyon jól működik a kémia, érdekel mind a két szereplő sorsa. Nagyon tetszett az operatőri munka, hogy nagyon sokszor időzik a szereplők arcain, ez más filmnél zavarni szokott, de itt tök rendben volt.

    Gaga ugye tudjuk, hogy hangilag csillag, de amúgy ami félelmetes, hogy ő nem gyakorlott színész és mégis simán eladja a karaktert. (Kedvencem, mikor először hívja énekelni a színpadra, ott mindent elhittem neki, hogy izgul, hogy fél stb.)

    A dalok is jók, nagyon jó energiái vannak a filmnek.

    Cooper nem tudom milyen lesz rendezőként a továbbiakban, de azt hiszem, ez több, mint ígéretes kezdés.

    Azért egy Eastwood-Beyoncé verzió is érdekes lett volna biztos. De ez a film abszolút az év egyik kellemes meglepetése.

    Ui.: a vége brutál könnyezős volt, esélyem se volt

  11. Tényleg nagyon jó film. A koncert jelenetek nagyon ott vannak. Bárkinek ajánlani tudom. Ez a film attól függetlenül, hogy dráma, sokszor szórakoztató és van szíve. A címe ugye Csillag születik, de ez inkább egy csillag hullásáról szól. Cooper Oscarja?

  12. Spotify-n fent van az OST, a La Vie En Rose tényleg nagyon ütős.
    Kimondottan szép a szerepében Gaga, kár hogy IRL nem így nyomja.

  13. Nekem picit lassú és vonatott volt a történet, nem tudott folyamatosan lekötni. Voltak nagyon erős jelenetek, amikor pislogás nélkül a vásznat néztem és voltak olyanok, amelyek közben elővettem a telefonom, hogy mennyi van még.
    Én végig éreztem Bradley Cooper fájdalmát, mert én is azt éreztem, hogy Ally eladta a lelkét, nekem is szörnyű volt látni, hogy egy valódi zenészből hogyan vált belőle egy táncoló-vonagló poptermék, ami nélkülöz mindenfajta eredetiséget és kreativitást. Sajnáltam, hogy az a nő, aki az első turnét, zenészként, végigélte a később férjével, ilyen szinten be tudott simulni a menedzserek kreálta semmibe.
    A kádas-veszekedős jelenet minden szava igaz volt a férj részéről és fájdalom volt látni, hogy a nő mennyire hallani sem akarja az igazat.

    Lehet nálam az volt a baj, hogy előre végigolvastam rengeteg posztot és kommentet arról, hogy mekkora film és hogy a Shallow az évszázad soundtrackje, de nekem sem a film, sem a Shallow nem ütött igazán, Jack egy-két saját dala (például amelyet a transzvesztita – bárban énekelt) ezerszer jobban tetszett, de persze ízlések és pofonok.

  14. De várom ezt a filmet, hogy láthassam. Na gyorsan meg is nézem, hol adják feliratosan. Oh wait… sehol. (nem kezdek bele, de bakker, még Bp-en sem sehol? Ebből akkor itthoni mozi lesz, pedig szívesen támogattam volna a filmet két mozijeggyel).

    Köszi az irományt, human, megerősítésnek tökéletes volt :)

  15. Zoli:

    Ismételten kérlek, hogy ne Zoli néven írj ide, mert évek óta én használom az oldalon ezt a nevet. Megértésed köszönöm. Zoli

  16. Tisztességes film, jók az alakítások is, meg némelyik dal – leginkább a koncert részek voltak hatásosak.
    DE… nincs új a nap alatt. Ezerszer látott történet a befutott zenész alkohol- és drogproblémáival, az új tehetség előtörésével, stb. Egyszerűen túl sok filmet láttam már, hogy egy Csillag születik élmény-számba menjen…

  17. @Lord Lisander: ne tántorítson el a szinkron, nem ugyanazok a hangok mint az előzetesben, baromi jó lett a szinkron, a klasszikus Pannóniás időket idézi, moziba tessék fáradni!

  18. Nekem kicsit csalódás volt. A film maga nem volt rossz, de a dalok Shallow kivételevél középszerűek de inkább felejthetőek voltak, szemben mondjuk a Straisand féle verzíóval ahol sok kiváló szám volt ami még mai is megállja a helyét. A film valahogy nem volt ballanszban, az első fele sokkal jobb volt, aminek a csúcspontja Shallow előadása volt, aztán a házasság után a film leült és kicsit szétszórt lett nekem. De a vége nagyon ütött. Ami nem a film hibája de ami az élményt nagyon lerontotta nálam még, az Bradley Cooper szinkronja, aminél szarabbat rég nem hallottam. Ezt gagyi kamurészeg monoton motyós fost amit Rajkai Zoltán előadott, az botrány. 7/10 így is ment azért az IMDb-re

  19. @Watchmen: nekem nem a szinkronnal van bajom, a magyar szinkronszínészekkel, hanem azzal, hogy nekem a színészhez hozzátartozik a hangjuk is – ha Bradley Cooper a színész, akkor én az ő hangját szeretném hallani, mert az ad teljes élményt. Még vacillálok, de reménykedem a csodában, hogy megszánják a magamfajtákat is.

  20. I’M BACK!

    Most jutottam el az alapítványi verzióig, és hát wow. Nagyon sajnálom, hogy nem moziélmény volt, libabőröztem egy-egy koncertjelenetnél még így is.
    Lady Gagáról tudtam, hogy van “normális oldala”, mármint, hogy van olyan is, ami nem a címlapokon maradásnak meg imázsnak szól, de nem gondoltam, hogy így megkedvelteti magát filmen is, szerintem ha nem is Oscar-alakítás, de semmit nem vont le a film élvezeti értékéből a kvázi tapasztalatlansága.
    Bradley Cooper a Másnaposok óta jó nagy utat tett meg (én asszem’ ott láttam először), és hát nagyon várom a hasonlóan értékes műveit akár színészként, akár rendezőként is.

    —ENYHE SPOILER—
    A posztban említett mocskos húzás hihetetlen volt. Amikor a film ott járt eredetileg, akkor nem értettem, hogy miért nem mutatják a teljes jelenetet… bakker, a végére összeállt, hogy miért, és kárpótolt, hogy a dal maga nem ütött annyira alapból.

    — ENYHE SPOILER VÉGE—

    Aki vacillált, annak ajánlom, jó mozi, ami nagyon jól keveri az adottságait – ugyan azt a 12 hangot :) -, mi a párommal végig kíváncsian néztük, és kétszer azért morzsolgattuk a könnycseppeket is.

    A másik három verziót nem láttam, de annyira igazából nem is érdekel jelenleg, inkább meghallgatom az OST-jét ennek a filmnek :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.