Mi a fene van a Dűne előzetesével

Azt ígérték, hogy a Tenet előtt vetítik a mozikban, erre ma kiderült, hogy csak vasárnaptól lesz ez, avagy a nemzetközi piacokon augusztus 30-tól van a Tenet előtt. Az a tippem, hogy itthon is, hiszen a nemzetközi bemutató bejelentésénél minden külföldi hírben ott volt Magyarország az augusztus 26-tal.

Online szeptember 9-től lesz elérhető, méghozzá koraeste.

human
írta
2020. 08. 28. 03:55
megjelenés
28
hozzászolás


28 hozzászólás a “Mi a fene van a Dűne előzetesével” bejegyzéshez

  1. A teaser trailer-t nyomatják a mozikban a Tenet előtt.
    A teljes előzetes lesz online szeptember 9-től.
    A teaser-ből már vannak kiszivárgott képek a neten, elég ígéretesek.

  2. Istenem megint ez a túltolt hype. Emlékszem a Blade Runner előtt is ez ment, aztán egy középszerű bukta lett belőle. Itt egy megfilmesíthetetlen regény, már most is megkérdejelezhető castinggal. Ezek után majd megköveztek, de ez is csak egy csalódás lesz , mint pl a Tenet.

  3. Wontbe1 A Blade Runner 2049 lehet, hogy nem kaszált nagyot, de egy kritikailag is elismert nagyon jó film lett. Abban az évben a legjobb mozi élmény volt. Kár, hogy nem mentek el rá többen. Várom ezt a filmet is. Szerintem látunk még jókat ettől a rendezőtől.

  4. Minato: Hát nem is tudom, szépnek szép volt a Blade Runner 2049, de a nem túl eredeti sztori elég vékonyka is volt egy ilyen hosszúságú filmhez.

  5. @wontbe1:

    A Blade Runner azon bukott el a rendező szerint is, hogy iszonyatosan túlmérte a marketing a kultuszfilm jellegét az első résznek, és ugyan mindenki tud róla, kb. negyede se látta, nemhogy elmenjen a folytatásra. Ennyi. Az alapoknál ment el az a film, még el se kezdték forgatni már bukott project volt.

    (Közben a film szerintem nagyon nagyon jó, életem egyik legjobb mozi élménye, történet nem volt nagyon részletes, de közben a látvány, a hangulat, az egész mint film nagyon jó volt. Nem véletlen lesz szerintem ennek is kultuszfilm státusza, összeillik a két film egymás mellé, csak üzletileg nem jött be.)

  6. A Blade Runner 2049 az ,hogy bukott a pénztáraknál pont nem lényeg.
    Egy méltó folytatás volt úgy tett hozzá az elődhöz hogy nem gyalázta közben és ráadásul moziélménynek sem volt utolsó. Abban az évben nekem is a kedvenc lett.
    Én várom nagyon a Dűnét tőle bár a cast valóban egy-két helyen furcsa remélem kellemesen meglepődök.

  7. Nem kötekedésnek szánom a kérdést. Akinek a BR 2049 az egyik legjobb moziélmény volt, annak ellenére, hogy bevallottan vékonyka volt a sztori, akkor milyen megítélést kapna egy olyan film, aminke a története is erős nem csak a látvány? Vagy a történet elvonja a látványtól a figyelmet? Nem értem. Tényleg szeretném tudni azoktól akik ezt jobban értik. Köszönöm!

  8. Őszintén kit érdekel, hogy anyagi bukás volt a blade runner 2049. Az eredeti nem volt az? Dehogynem. Mégis minden idők egyik legjobb sci-fije. Az idő mindig beigazolja, ha jó, és értékes valami. A folytatás is bearanyozódik idővel. Ámen.

  9. Ne játsszuk már ezt megint századjára is uraim.

    Az, hogy kinek milyen film volt erős, illetve gyenge moziélmény az teljesen szubjektív egyénenként. Totális energia fecsérlés azt kommentelgetni, hogy “én szarnak/jónak éreztem, te miért nem érezd annak”, és “ha te nem úgy, ahogyan én akkor érezd magad lesajnálva”.

    Ez abszolút parttalan vitát eredményez, ami energia pazarlás, felesleges billentyűzet/telefon koptatás.

  10. JKJ: Mivel én nem vagyok akkora rajongója BR2049-nek (az operatőri munka viszont tényleg csodálatos), nem a filmet akarom védeni, inkább általánosságban. De nem gondolom, hogy a sztorinak prioritása lenne egy film egyéb összetevőivel szemben, ha így lenne akkor teljesen felesleges volna ez az egész audivizuális dolog és mindenki elégedett lenne a könyvekkel, vagy ha a színészek egy üres színpadon felolvassák a forgatókönyvet. Szóval simán kijöhet, hogy egy nem bonyolult aztorijú film a megfelelő látvánnyal, hangulattal, színészi játékkal, hanggal stb egy nagyobb, kerekebb egészet alkot mint egy zseniálisan komplex forgatókönyv megbicsakló kivitelezéssel.

    ON
    Elképesztő mit művel a WB, kivéve ha már a döntöttek, hogy halasztják. Miután a Tenet csúszott, úgy volt, hogy az Inception újrát nyomják meg a Dune teaserrel de nem, erre itt van a Tenet, de a teaser még mindig sehol. Bármennyire is szerettem volna nagyvásznon látni, csak ezért az egy percért meg nem fogok újra beülni a Tenetre 30-a után.
    Közben meg félő, hogy ezzel a marketing öntökön szúrással, hozzájárulnak a saját filmjük bukásához, mi meg a második fél nélkül maradunk.

  11. reatard: A sztori nem egy összetevője a filmnek, hanem a lényege, a többi (színjáték, zene, látvány, fényképezés) az eszköz, amivel előadod. A mozgókép egy médium, amivel egy mondanivalót, történetet akarsz átadni.

    Számomra a film lehet bármilyen parasztvakító, ha nincs mögötte tartalmi mondanivaló. Sztori nélkül csak technikai bemutatóról lehet beszélni.

  12. Jó, de mit értesz sztorin. A forgatókönyv sztorija bizony sokszor csak eszköz egy áttételesebb vagy irracionálisabb síkon ható történet átadására, és ez a fajta “történet” lehet egy belső érzelmi állapotváltozás is vagy bármi, amit hagyományosan nem neveznél történetnek.

  13. Ráadásul miért ne lehetne érdekes egy sima Hős útja sztori is akár 1000x-re is ha megfelelően van tálalva egy filmnél rengeteg példa van erre. Ráadásul ez a “vékonyka volt a sztori” ki szerint? Ez teljesen szubjektív.

  14. Ace: Ebben igazad van, szubjektív. De számomra aki már látott 1-2 csavarosabb sztorijú filmet, nehéz olyan filmmel lekötni, ahol a néző jóval a főszereplő előtt jár, vagy legalább erős sejtése van, és várja, hogy a filmben is leessen a tantusz végre 1 óra után. Az meg külön fárasztó, hogy tudod, a 2004-es BSG ihletődött az eredeti filmből, erre a 2049 meg a sorozatból kölcsönzi a sztori egy részét (ami ott nyilván jobban körül volt járva).

  15. Hádész :

    ezzel most vitatkoznék.
    Ahogy fentebb is említették, a sztori csupán egy alkotóeleme egy filmnek, rengeteg dolog összeségének egy részlete.
    Ha csak a sztori lenne a lényeg, bőven elég a könyv.

    Azért audiovizuális műfaj, mert a látvány, a vizuális cukorkák, a díszletek, a zene, a hangkeverés, az atmoszféra, a rendezés, a színészvezetés, a színészek közötti kémia, és még sok más dolog amitől egy film jó lehet.

    Ha csak olyan filmeket néznénk, amiben a csavar és a néző megvezetése a lényeg, akkor lényegében műfajok javát lehetne lesöpörni a polcról.
    Pl a romnatikus filmek, akciófilmek szinte mindig az ősi, már többezer év óta mesélt történetek újrázását adják mindig kissé más köntösben. Vagy pl a musical, ami kifejezetten a zenére épül, anélkül nem is létezhetne.

    A világ legjobb filmjeinek java faék egyszerűségű történettel rendelkezik.

    példák (ugyan kissé sarkítva)
    Lost in Translation: megkeseredett filmsztár és unatkozó feleség kicsit dumálgatnak, eszegetnek, buliznak, aztán szomorúan elválnak egymástól.

    Jurassic Park: klónoznak dínókat, elmennek egy szigetre megnézni őket, az őslények elszabadulnak, páran túlélik és pont.

    Remény rabjai: azt hiszik h megölte a feleségét, börtönbe kerül, pár évtizedig filóznak a haverjával, majd átveri az igazgatót, ás egy gödröt és kiszabadul. Mindenki boldog.

    Paterson: szép verseket írkál a buszsofőr.

    Marriage story: Rossz a házasság, el akarnak válni, sokáig veszekednek, majd megbékélnek a helyzettel

    Avatar: Pokahontas kopi, közben mégis a nagybetűs filmélmény, olyan amilyet előtte soha se láttak az emberek, és úgy tódulnak rá mintha kötelező lenne.

  16. dj tomek: “Ha csak a sztori lenne a lényeg, bőven elég a könyv.”

    A könyv sem csak a sztoriból áll, vannak írói eszközök, elbeszélési mód, szóhasználat, stílus, hangvétel. stb. Ugyanazt a sztorit nem csak filmen, de írottan is elő lehet adni érdekesen vagy totál unalmasan. Viszont a sztori nélkül mi maradna a könyvből is?

    És igen, értem, hogy vannak egy kaptafára húzott filmek, és mégis működnek, mert jól tudják előadni. De ha egy romkomot nézel, tudod mire vállalkozik az ember, és max kicsit többet kap, mint amit vár. De mikor beülsz egy közel 3 órás filmre (aminek ráadásul van egy erős alapja egy korábbi filmmel), azért csak elvárhatod, hogy történetben is nyújtson valamit, ami indokolja a hosszúságot. De nekem pont ez volt a bajom a Blade Runner 2049-cel, hogy nagyon jól elő van adva, de ezt 3/4-1 órával rövidebben is elő lehetett volna adni komótos stílusban. Mikor beülsz egy ilyen hosszú filmre, azért csak arra számítasz, hogy a történet indokolja a játékidőt.

  17. @José:

    Azért baj, hogy bukta volt, mert így nem lesz folytatás, és még sok más scifi-nél lehet majd ötlet fázisban hivatkozni rá, hogy hagyjuk.

    @JKJ:

    A “legjobb” az relatív, ha több tartalmat sikerül belerakni, lehet még jobb, nincs ebben ellentmondás, még nagyobb lett volna a különbség közte és más filmek között az adott néző számára. És a történet nem azért jó, hogy nem volt túl sok, mert így legalább a látványra figyelhetett a néző, ezt senki nem írta, javaslom engedd meg másoknak, hogy számukra ez egy jó film legyen, és olvass figyelmesen, ne rakj hozzá, ne vegyél el abból amit olvasol.

  18. @Hádész:

    Az, hogy ki milyen tempóban szereti a filmet, az hadd legyen már szubjektív, vannak komplett műfajok, pl. az északi stílusú nyomozós sorozatok, amik kifejezetten azért érdekesek egyesek, mert lassúak, erős a hangulatuk. Ami egyébként ad hozzá a történethez, mert sokkal zordabb, kegyetlenebb atmoszférája van egy filmnek mondjuk attól, hogy nem pörög, nem mozdul olyan gyorsan. Tökre megértem, hogy neked nem jött be, én olyan hangulatba kerültem tőle, hogy totál elveszett az időérzékem (másik példa az Inception volt), és sokkal több időnek éreztem, mint 2 óra, és ezt élveztem. (Az Inception-nél meg aztán tényleg eszköz volt szerintem a tempó, a végére azt éreztem napok teltek el. De nem bántam.)

  19. cherockee: Én a saját véleményemet írom, ami nyilván szubjektív. Én is szeretek olyan filmeket, sőt sorozatokat is, amik lassú folyásúak, de itt valahogy nekem nem működött, hiszen elég egyértelműen tudni lehetett, mire megy ki a játék, és így inkább zavaró volt, hogy nem halad a cselekmény, ellentétben például egy kriminél, ahol a lassan összeálló darabkák teszik élvezetessé.

  20. jó, de van olyan is, hogy a néző tudja emiatt érdekes lehet a HOGY ébred rá a főszereplő, hogy ér ugyanoda. Avagy adhat is hozzá, ha olyat tudunk, amit a karakter nem. Ezt csak úgy egy új nézpontnak mondom, mert az egyértelmű, hogy itt neked nem állt fenn, szerintem ezen felesleges tovább rugózni.

  21. bocsi, hogy a BR2049 sztori minőséghez szólok hozzá, de említést érdemel, hogy az eredeti film cselekménye(!) se volt valami hatalmas. Viszont a hihetetlen atmoszféra és világépítés mellett filozófiai kérdéseket vetett fel, amik mai napig aktuálisak, sőt talán örökre az marad. A folytatásnak sikerült az a csoda, hogy megismételte mindazt amitől az eredeti jó volt (és azokat is, amitől az eredeti rétegfilm maradt) úgy, hogy nem ismételte az eredetit, hanem új nézőpontokat mutatott meg, és továbbvitte az eredeti sztoriját anélkül, hogy ráerőltetné a nézőre a rendező a saját értelmezését, ezzel csökkentené az eredeti értékeit.

    Azért tartom fontosnak ezeket, mert véleményem szerint ez egy csoda volt, amit csak akkor vettünk volna észre, ha félrement volna. (pl Indiana Jones 4, amit mintha egy olyan ember készített volna akinek fogalma sincs, miért is olyan jó a mai napig az első három rész).

    Villeneuve számomra már ezért (is) tiszteletet érdemel. Kb az egyetlen rendező, akinek a filmjeit látatlanban a kötelező listára teszem magamnak. (talán Fincher-t és Kauffman-t sorolnám ide).

  22. Szerintem valahol már vetítették a Tenet előtt, mert szerdán jöttek belőle “kalóz screenshotok”.

  23. A Mad Maxnek se volt túl vastag a sztorija, mégis egyik legjobb élményem, mert a világ, a hangulat, a színek, a karakterek elviszik az egészet a hátán.

  24. walker olyan tökéletesen leírta a véleményem, hogy megköszönöm neki. Végig, ahogy olvastam ezt a thread-et, ez járt a fejemben – hogy az első résznek se volt egy hú de bonyolult, a játékidejét indokló története. Szerintem lassabb volt a második résznél (pl. elég arra a jelentsorra gondolni, ami a film második felében zajlik le Deckard lakásán), és így is közel tökéletes, és méltán elismert.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.