Beckett

A Netflix filmje nem üt, de pont azt képviseli, amiből már nagyon kevés van mostanában: a közepes költségvetéses thrillereket. Azokat, amikben a Beckett nem lesz maradandó, de legalább van. Konkrétan az összes hibája ellenére egyszerűen jó volt nézni, amin nekem nagyot dobott a megvalósítása, nem csak az európai helyszíne, de erről majd kicsit később.

Az első, cselekményt beindító fordulatot lelövöm majd, a trailerben is benne van, aki teljesen meg akar lepődni mindenen az az ajánlásommal adjon neki esélyt? A történet középpontjában Beckett és a felesége áll, akik valami politikai tüntetés miatt inkább otthagyják a Athént, ahova eredetileg utaztak nyaralni, és vidékre tartanak, a nyugalomba. Csak az odafelé vezető úton autóbalesetet szenvednek.

A fordulat az, hogy a baleset közben belecsúszik a kocsijuk egy házba, ahol Beckett lát egy nőt és egy gyereket. Másnap törött karral ébred a kórházban, és ahogy a rendőrséggel elkezdi összetenni az eseményeket említi amit látott, erre a rendőr “ott évek óta nem lakik senki”. Más okból, de visszamegy a baleset helyszínére a férfi, ahol egyszerűen rálőnek, és innen indul be a film. Nyilván alapvető kérdés, hogy ki és miért akarja megölni? Ennél jobban nem is mennék bele.

Innen nyilván oda is mehettek volna, hogy a John David Washington által alakított főszereplő valami volt katona, aki odacsap, miközben kideríti, hogy mibe keveredett. De nem az. Egy átlagember, aki láthatóan belekeveredett valamibe, és folyamatos menekülésre kényszerül. Még amikor akciójelenet van, az sem valami látványos agyonkoreografált valami, hanem a finálét kivéve sokkal hihetőbb, tulajdonképpen élet-halál harc. Nyilván akadnak túlzások, jó pár törött csont lenne a testében a “kaland” felére, de még belefér.

Amerikai oldalról nekem Hitchcock, vagy ha populárisabb, akkor a Szökevény ugrott be, meg a rengeteg politikai thriller, néha nem csak a helyszín miatt, de az európaiak is. Van egy késelés, ami mintha a Polipból jött volna. Akit érdekel, a rendező nyilatkozott arról, hogy mik inspirálták, még az előbb említettnél is sokszínűbb a felhozatal. Csak jó filmeket sorol fel nyilván, ha valaki szemezgetne és van kedve nézni valami régebbi thrillert.

Ami viszont lenyűgözött, az a film kinézete. Egyrészt a rengeteg tipikusan európai helyszín teljesen más érzés. Egy falu az egy falu, nem pedig egy kisváros, ahogy a benne lakói is tipikusan idevalósiak. Itt amúgy érdekes rendezői döntés, hogy a görög szöveg nincs leszinkronizálva vagy fordítva, teljesen a főszereplővel lehetünk néha az értetlenségben, annyit tudhatunk csak mint ő, vele foghatjuk fel miről van szó. Már persze ha nem tudunk görögül.

Az igazi csúcs pedig a fényképezés volt. Először csak azt hittem, hogy na tessék, végre nem teljesen digitális tipikus Netflix kinézet, legalább az utómunkával igyekeztek filmessé tenni a hatását, erre megnéztem és nem, hanem filmre forgatták a Beckettet. Így már értem miért voltak olyan szépek a színek, minden visszafogottságuk ellenére. Nekem ez feljebb húzta az élményt simán, miközben valamennyire izgultam a folyamatosan menekülésre kényszerülő karakterért.

Elismerem, hogy rosszabb a Beckett, mint amilyen filmeket megidéz, de mégis a jobb Netflix-húzások közé sorolnám könnyedén.

human
írta
2021. 08. 28. 12:09
megjelenés
15
hozzászolás


15 hozzászólás a “Beckett” bejegyzéshez

  1. Teljesen egyetértek a kritikával. Jó volt hosszú idő után, ilyen régimódi eléggé realisztikus thrillert látni.

  2. Egyszer simán nézhető, végre olyan amcsi karakter volt, akinek nincs vérében a rámbó és esendő.

  3. A végén az a cápaugrás azért kizökkentett :(, de a hangulata jó, és JDW is elég hiteles a “nemérteksemmit holvagyokmiez” szerepben.
    Nekem kicsit kevés volt a háttérsztori, a magyarázat. Nem a szájbarágást hiányoltam, csak valahogy hirtelen lett vége. De legyen még több ilyen, valóban ritka az ilyen stílusú mozi mostanában.

  4. Eszembe nem jutott volna ezt megnézni, de a kritika felkeltette az érdeklődésem, és végül eléggé betalált, szóval köszi human. :)

    Valóban nem üt, de tényleg nagy hiány van az ilyen régimódi thrillerekből, szóval így szombat délutánra pont jó volt.
    JDW-nak jól állt a szerep, bár valójában eddig bármiben láttam, mindig ezeket az arckifejezéseket hozta, de ide legalább illett.

    A végén az ugrás már túlzás volt, Batmannek még elhiszem, de Beckett-nek már nehezen.

    A magyarázat tényleg kicsit kurta-furcsa volt, de végülis épp elég is.
    Még sose voltam Athénban, de nagyon kis hangulatos helyeket találtak, az áruház meg az utcák is tök jók voltak. Meg persze a vidéki helyszínek is.

  5. Nem teljesen az eredeti értelmében használtam a kifejezést. Cápaugrás a sorozatokban szokott előfordulni: valami akkora abszurd fordulat, valami olyan röhejes húzás a főhős részéről, amit már nem hiszel el. Amikor már nem tudnak mit kitalálni az írók.
    Itt csak egy olyan jelenet van a végén, ami eléggé wtf és facepalm, nem illik bele a korábbi földhözragadt, nagyjából hiteles akciók sorába.

  6. Hm, hát nekem amikor láttam elég rossz véleményem volt erről a filmről. A legnagyobb pozitívummal kezdve, az egyik helyszín amit nem ismertem, a kanyon, Vikos Gorge, az nagyon tetszett, oda majd el kell egyszer mennem :) Viszont kb ennyi tetszett a filmből.
    Egyébként elég unalmas volt, a végefelé a csavar teljesen kiszámítható, és aztán amikor már akciózásban is végképp elgurult a gyógyszer…. (azt az ugrás tényleg találó cápaugrásnak nevezni :)
    Számomra a hangulat is teljes tévút volt, tök jó hogy a rendező szereti a 70es évek konspirációs paranoiathrillereit, és lehet hogy egy sokkal-sokkal jobb forgatókönyvvel ezt a mai Görögországban is meg lehetne idézni, de így amit láttam szimplán csak elképzelhetetlenül röhejes volt.

  7. Én egyelőre csak a balesetig voltam képes megnézni, mert kapartam a falat attól a lélektelen, semmilyen párbeszédtől, amit a házaspárnak írtak. Sok helyen voltam anno a párommal nyaralni és mindig, mindenütt mindenről tudtunk beszélni egész idő alatt, de nem úgy mint ezek az emberek. Ezekről el nem hinném, hogy egy házaspár.

  8. Az írás tok jó lett, de a filmet amikor megnéztem belőlem nem ezeket az érzéseket váltotta ki.
    Nekem egy totál low-cost filmnek hatott, a karakterek érdektelenek, és semmilyenek voltak.

  9. Nagyon buta film volt.

    Spoiler
    Arról nem is beszélve, hogy már az elején a főszereplőt le kellett volna tartóztani gondatlan emberölésért.

  10. Kastély Ferenc: de azt csak mi láttuk! A zsaruk nem hiszem, hogy nulla véralkohol szinttel egy kicsúszott autós baleset miatt rögtön fogdába dobnak.

  11. human én teljesen egyet tudok érteni a kritikáddal. Az első hírek alapján nekem abszolút listán volt, de amikor itt-ott láttam pár negatív kritikát parkolóra tettem. Viszont a tiéd után megnéztem és nem bántam meg. Végre egy filmszerű film, nem ez a digitális kamerás koncepció, amitől minden film ugyanúgy néz ki. Nekem egy filmnél nem csak a történet fontos, hanem a képi világ és a hangulat is. Pont ezért itt meg tudtam bocsájtani, hogy időnként egyszerű a sztori, mert szép volt a fényképezés és nekem a hangulat is átjött.

  12. Ennek a filmnek két nagy pozitívuma van.

    Egyrészt nagyon reális. Hihető az egész, nincs benne Hollywood “műviessége”. Se a cselekményben, se a megvalósításban. Leszámítva egy két dolgot Például: *SPOILER* Amikor ráugrik a kocsira a végén.

    A másik erénye, hogy szépen bontakozik ki a sztori.

    Érdekes az is, hogy a karakterek is mennyire “nyersek”, hétköznapi kinézetűek. Egyik se ez a válogatott “idol” kinézet. Még Alicia is úgy néz ki, mint ha másnapos lenne. Pedig csak nincs rajta (annyi) smink. :D

    Nem azt mondom, hogy egy hét után is eszembe fog jutni, de jó film volt.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.