Kidumáló: West Side Story (2021)

Az Oscarra gyúrva próbálom megnézni a kimaradt filmeket, így adtam egy esélyt a West Side Story új adaptálásának is. Nem negatívkodni akarok, egyszerűen nem tudtam végignézni, mivel nekem ezek a régimódi musicalek nem tetszenek, akármilyen jónak is tűnik a film.

A jót komolyan mondom, próbáljátok ki 1-1 laposfényű szar után csak a nyitójelenetet a gyönyörű színekkel és kameramozgással. Vagy a tornatermi tánc, atyaég de szép. Már decemberben sokszor belefutottam, hogy Spielberg ismét villant, és egyet tudok érteni vele, viszont szerintem ki is találjátok meddig néztem.

Maríííía, maria maria mariííía.

13 hozzászólás a “Kidumáló: West Side Story (2021)” bejegyzéshez

  1. En kb 15 perc utan adtam fel. Szerintem ez a film a 70-es korosztalynak keszult. Es nem a 70-es evekben szuletettekre gondolok.

    Viszont Corey Stoll parokaval es azzal a kalappal jo Indiana Jones lehetett volna.

  2. Én leírtam már itt a blogon párszor, hogy mennyire szeretem ezt a filmet. Pedig az 61-es feldolgozással semmit nem tudtam kezdeni.

    Az teljesen igaz, hogyha maga a műfaj nem fog meg vagy idegesítenek a dalok, akkor úgy nehéz érzelmileg bevonódni vagy élvezni. Én egy baráti társasággal néztem és volt közte olyan ember, aki ritkán néz csak ilyen jellegű filmet, de neki is nagyon tetszett. Szóval ez tényleg nagyon egyénfüggő, hogy mi lesz a végeredmény. Milyen érzés kap el a megnézés alatt.

    Egyébként Spielberg ezt iszonyat odatette. Minden pillanatában érződik, hogy ezt egy olyan filmrendező csinálta, aki nagyon tudja a szakma összes fortélyát.

    A dalok, a zenei aláfestés etalon. Még úgy is ismertem a dalok nagy részét, hogy nem ezzel a zenei anyaggal kelek-fekszek. Valahogy beivódtak ezek a köztudat vagy nem tudom, de nagyon jól összerakta anno a Bernstein-Sondheim páros. Jó a főszereplő duó, a mellékszereplők is zsenik, eszméletlen a látvány, a kameramunka, a színek, a hangulat.

    Spielberg lehet, hogy nem csinál több musicalt, de ahogy az interjúkban mondta, hogy ez szívügye volt, gyerekkori élményei miatt, ez látszik is. Hosszú-hosszú idő után egy tényleg jó film az öregtől.

  3. Human sorai alapján végképp elment a kedvem, de Watchmen kritikája meggyőzött (innen is köszi!), eszembe juttatta, hogy kb így vagyok a Grease-zel (valójában csak Travolta miatt:D) annál rosszabb nem nagyon lehet..Ha királyságom nagy rádzsája elengedi a szombatot, be is iktatom

  4. Én még nem láttam, de valaki belinkelt egy énekjelenetet twitterre pár hete és az valami ritka rossz volt, nulla dallam, a nyomába sem ért a réginek, szóval egyelőre tuti nem fogom ezt megnézni.

  5. Èn kèt rèszletben tudtam vègignèzni, de a vègèn nem csalódtam igazàból. Spielberg profizmusa kètsègbevonhatatlan, elkèpesztöen rendben van a film technikailag. A film mondanivalójàval sincs gond, aktuàlis ès fontos tèma a különbözö nàciók ès kultúràk együttèlèsènek a problèmàja. De ezzel a filmmel is az a gondom mint több màs nagynevü rendezö alkotàsàval az idei Oscar jelöltek között, hogy mind nagyszerü iparosmunka de sokkal egyik sem több! Ami pedig a musical rèszt illeti ennèl a filmnèl, nos az tènyleg a legnyengèbb pontja a filmnek. A dalok unalmasak, nyàlasak ès szàmomra felejtösek is. Ellenben a tànckoreogràfia igen tetszetösre sikerült. Nekem a castinggal akadtak gondjaim ès a film hosszàval is, de vègül a többi pozitivum ellensùlyozta ezeket. De nem hiszem, hogy a legjobb film kategóriàban lenne helye az akadèmiànàl idèn!

  6. Én moziban láttam, így nem volt opció a feladás :) Ez egy musical, semmi több, nagyon nem használták ki, hogy egy film, díszletek között táncoltak és énekeltek, nekem az volt a benyomásom, mintha színházban lennék, persze szép volt az egész, de akkor is “csak” egy musical. Én amúgy szeretem a musicaleket, szóval elment, de nem világmegváltó.
    Rachel Zegler nagyon jó volt benne, teljesen elhittem, amit csinált, fantasztikus a hangja, mellette Ansel Engort nekem nagyon kínos volt. Énekben is messze lemarad és a folyton kifejezéstelen arcával nekem nagyon nem illett egy musicalbe, ahol azért túljátszott érzelmeket vár el az ember, legalábbis ez egy klasszikus adaptáció volt. Szerintem annyira azért nem húzó név, hogy bele kellett tenni, sokkal jobb lett volna egy ismeretlenebb broadway sztár. Riff volt még nekem nagyon gyenge, hangja is fura volt, meg annyira csótány jellegű volt az egész figura, hogy nem tudtam vele mit kezdeni. A többiek (Bernardo, Anita, Valentina) hozták a szintet, nem tudom szándékosan-e, de az puerto ricoi társaság sokkal tehetségesebbre sikerült.

  7. Nyilván abból kell kiindulni, hogy én szeretem a musicaleket, viszont eleinte nagy fenntartásokkal közelítettem a Spielberg-féle verzióhoz, mert az eredeti film nagy kedvenc, nem láttam értelmét újra elővenni.
    A csavar ugye ott van, hogy Spielberg az eredeti színdarabot vette alapul, és Kushner azt dolgozta át. Tulajdonképpen úgy tágították ki az eredeti film világát, hogy egyszerre tartották meg a korabeli sztorit és tették mégis nagyon maivá a történetet. Miközben a személyes drámák ugyanúgy átérezhetőek maradtak.

    Szerencsére moziban néztem decemberben (ha most is játszanák még valahol a hétvégén, az Oscarra hangolódva biztos újranézném) és teljesen magával ragadt. Klasszikus nagybetűs moziélmény volt. Egyáltalán nem éreztem azt, hogy ők csak díszletek közt mászkálnak, pont, hogy ezen sikerült “javítani” Speilberg-nek az eredeti filmhez képest.

    Minden pillanatából sugárzik a profizmus, a nagy táncos-éneklős jelenetek, amiket human is említ, ugyanannyira magával ragadóak, mint az kisebb, intimebb pillanatok.

    Egyetlenegy igazi negatívumot tudok csak említeni, Ansel Elgort catingját, az nagyon félrecsúszott. Tény, hogy tud énekelni és táncolni, de a színészkedéssel meggyűlt a baja, bártény, hogy nyilván nem Tony karaktere a legizgalmasabb a filmben.

    Mike Faist Riff-ként viszont elképesztő volt, Ariana Debose és Rachel Zegler mellett, nálam ő volt a nagy kedvenc.

    Nekem tavalyról a CODA mellett ez volt az igazán szívemhez közeli film.

  8. Dios mio ay….

    Nem vagyok túlzottan musical fan, de tegnap végignéztem.

    Technikailag mestermunka, a színek a kameramozgás egyszerűen csoda. A többi…hát…:D

    Ennyire durva félrecastingot már rég láttam, Ansel nagyon nem illett az egészbe, Rachel Zegler meg jól énekelt, de kevés volt ahhoz, hogy úgymond elvigye egyedül a hátán a személyesebb vonalat. Egyedül Debosa jeleneteit bírtam, párszor meg is mosolyogtatott.

    Csapongtak a gondolataim, néha az jutott eszembe, hogy Colin Farrellnek kellett volna játszania a főszerepet, ha mondjuk 10évvel ezelőtt készül el, neki annyira jóóó hangja volt a Crazy Heart-ban. Máskor arra gondoltam, hogy egy-egy dalnál olyan hangszerelés volt, hogy vártam, mikor bukkan fel a gyalogkakukk. Na de viccet félretéve nem igazán értem ezt a 7 Oscar jelölést sem a 7,4-es pontot imdb-n. De gondolom Spielbergnek ez olyan volt, mint anno Finchernek a Mank. Nekik szükségük volt rá, nekünk annyira nem..

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.