Ahogy a film is tanítja, nem hiszek el egy Edgar Wright interjút-nyilatkozatot sem arról, hogy neki ez szeretetprojekt és hasonló, nem pedig csekkért vagy a buktákért jóvátétel miatt csinálta, mert A menekülő ember (2025) egy percre nem érződött Edgar Wright filmnek. Még a Soho-nál is kevésbé volt itt flow. Vagy emberünk levetkőzte azt, ami miatt volt valamekkora rajongótábora? De így meg csak egy a sokból, akik közül bárki az asztalra tehette volna ezt a filmet.
Amúgy egynek jó, hogy előre rohanjak (kacc).
A történet középpontjában egy csóró munkásember van, akit fekete listára tettek, mert fel mert szólalni valami vállalati túlkapás miatt, de mindezt egy olyan disztópiában tette, ahol a vállalatoknál van már minden hatalom. Sajnos az asszonya sem keres jól, így amikor a közös gyereküknek gyógyszer kéne a betegségére, akkor abban látja a kiutat, hogy a propagandamédia reality gyárába jelentkezik. Bármelyik kevés pénzes megaláztatást elvállalná, hiszen a méltóság az nem jár a szegényenek, de egy producer meglátja benne azt a dühöt, ami a legvéresebb, legnézettebben reality-be, a Running Manbe castingoláshoz vezet.
Ebben a showban teljesen az élet a tét, a résztvevőknek úgy kell 30 napig menekülniük, hogy maga a cég is halálos vadászokat küld a nyomukba, de közben még az átlagemberek is be vannak vonva nem csak a gyilkolásba, de egy appon át lehetnek csak besúgók könnyedén, ami szintén annyi pénz, hogy minden csórónak megváltás lehet. Már amellett, hogy mit kiderül eléggé fake news módra tájékoztatnak a résztvevőkről, pszichopata bűnözőknek lefestve őket, teljesen félrevezetve a nézőket.
Vajon van aki nem tudta a Running Man alapjait? A cselekmény nyilván a futás megkezdésével indul be, de itt már el is értünk az egyik gondhoz, vagyis régimódi akciófilmek előtti tisztelgéshez, miszerint az alapozás elnagyolt és klisés. A gyereknek gyógyszer kell, az asszony várja haza, nesze mehet a menekülés. A minap a Commando-t néztem újra, és az is ez az egyszerű és lineáris durrbele, ami lehet szórakoztató.
Igen, direkt nem a Swarcis Running Mant emlegettem, mert lehet szentségtörés, de azt egyáltalán nem tartom érinthetetlennek. Lehetett volna annál jobb ezen interpretációja King regényének, és a fő témák elő is kerülnek mindkettőben, de az jobban “modern Róma”, míg ebben az összehasonlításban ez valamennyire árnyaltabban az, hihetőbben. Ami viszont durva, hogy elvileg ez az eddigi leghűbb Running Man adaptáció, és ha ez igaz, akkor mennyire tűpontos már amit King megálmodott elvileg pár hét alatt?
A film első kétharamada amúgy korrekten szórakoztató. Bár a ritmusban és vágásban nem jött át Edgar Wright, talán a gyerekes dühös energiában mégis, ami elvileg a regényt jellemzi King szerint. Bár Glen Powell, mint Amerika legdühösebb embere az nem annyira hihető, ahogy a lecsúszott faternek sem a 10% alatti testzsírral és brutál izmokkal, mert hogy tartotta a 200g protein gólt, ha egy antibiotikum nem fért bele a költésbe… de ez ilyen kicsit szőrszál hasogatás, mert nem ez a lényeg ugye. Swarci is hihetetlen volt a legtöbb szerepében, ellenben volt vászon jelenléte, és valamennyire Powellnek is van itt. Nem ugyanannyi, de van.
Szóval amíg csak a menekülés eleje van, addig akad pár látványos akciójelenet, 1-2 vicces duma, derülnek ki dolgok a tévéadó hazugságaiból. Itt még tényleg visszaköszöntek a régi akciófilmek, bár valamennyire túl sima volt ez hozzájuk hasonlítva. Ellenben amikor elérünk a mondanivalóhoz. Hajjaj. Szóval a Running Man utolsó harmadát nehéz volt nézni.
Nem is arra gondolok a befékezéssel, hogy kőegyszerűek a film megállapításai, hanem ahogy tálalták ezeket, az nem a 80-as 90-es évekből merített, hanem 2015 körülről. Pedig minden releváns az elhangzókból, hiszen még innen is látni a kinti média mögött kik állnak, és mennyire figyelemelterelés a sima emberek egymásnak ugrasztása jelenleg is minden témában. Ahogy nyilván a kapitalizmus végállomásáról is vannak itt megállapítások.
De mindezt csak így a képünkbe mondják, nem is próbálnak többet. És igen, árnyalják kis metával, a gonosz CEO szövegeivel a műsorok alkotásáról, de ilyen semmilyen. Mindegy. “Essünk túl rajta.” Bár azért nem úgy, mint mondjuk a Ballad of a Small Player tette a függőséggel, avagy nem tűnik vonzónak az üzenet nélküli világ, hanem… hát túlzottan realistának inkább.
Szeretni akartam, többnyire bírtam régebben Edgar Wrightot, Glen Powellt kifejezetten kedvelem, akció-scifi is, de inkább csak egynek ment el.
“Igen, direkt nem a Swarcis Running Mant emlegettem, mert lehet szentségtörés, de azt egyáltalán nem tartom érinthetetlennek. ”
de hát…, szerintem ilyesmi fel sem merült, nyilván rém gyenge film (nyilván anno szerettem, de sok rém gyenge dolgot szerettem), alapból is az egyik legkevésbé felvállalt rajongói, kritika, bevételi körökben, minden fronton szörnyű.
Ha nincs flow, az baj, hiszen az egész a rohanásról szól, a fejezetcímek is rohannak a regényben, és King 3 nap alatt kapkodta össze kokain hatása alatt, szóval ha flow nincs, akkor semmi sincs…
Még a kritika után is abszolút érdektelen, azt hittem ez a kritika meghozza a kedvemet hozzá, de nagyjából 80-90%-ban ezt fogalmaztam meg magamban csak a trailert látva, szóval max akkor nézős majd, ha nagyon nem lesz éppen semmi más.
Schwarzinak mindegyik filmjében anno olyan jelenléte volt, amilyen Glenn-nek soha a büdös életben nem lesz, Glenn totál semmilyen hozzá képest, én a tehetségét is erősen megkérdőjelezem, Gyakorlatilag mint egy átlagos konditerembe járó, aki magát nézegeti a tükörben szerelmesen nézve saját magát, félmeztelenre vetkőzve napi 10-szer.
Az meg Hollywood nagy szegénysége 2025-ben, hogy nekünk nézőknek Glenn Powell vs. 70-80 éves öregek rendet raknak vs. 50 kilós csaj lekaratéz közül kell választanunk ha “jobb” akciófilmet akarunk nézni manapság és ennyi.
Szerencsés vagyok, hogy Schwarzin, Stallone-n, Bruce Willis-en, Mel Gibsonon stb stb nőhettem fel. A filmjeik nem voltak tökéletesek, de baszott szórakoztatók voltak. és 30-35 év után is bármikor újranézősek.
Zolsan egyetértek….Ha Schwarzi,Sly nincsenek…Én még spoetolni sem kezdtem volna el,nemhogy filmes lettem volna.Igy van nem voltak a filmjeik Ben Hur i magasságban…de barmikor megnézek egy T2 ,Rambó,pusztíto,Total recall..Ol a Menekulo ember 87′ nem kifejezetten jó filmje Arnoldnak..de még így is nézhető…Holnap azert az Etele plazaban adok egy eselyt az uj verziónak…De nincs nagy elvarásom…
Van abban valami, amit az előttem szólók leírtak. Nemrég néztem újra a Die Hardokat és baszki az első 3 rész mennyire király még mindig. Ezerszer jobb, mint a mai akciófilmek.
Ezt még nem láttam, de majd itthon megnézem. A könyvet olvastam, Schwarzisaf láttam. Bár annak azért csak távolról volt köze a regényhez – persze ettől még szórakoztató volt.
Azért az Extraction elég jól sikerült az újhullámos akciófilmek közül.
Schwarzi,Sly nem is színészek, csak jó filmekben is szerepeltek. Nekem sokkal jobban tesztettek a lassabb, realisztikusabb akciófilmek, ahol ha eldördült egy lövés, annak súlya volt. (Lopakodók, Kiképzés, Szemtől szemben, Nem vénnek való stb…)
Az Extraction-filmek valóban jól sikerültek. De összességében a régebbi akciófilmeket jobbnak találom. Ha már a Die Hardokat hoztam fel példának: ott is szépen lassan építkeztek, fel voltak építve a karakterek, a gonosz is, a motivációk és nem robbant 2 percenként a pofámba egy busz stb., mégis volt benne sok akció.
human
Azt meg tudod esetleg mondani, hogy miért van az, hogy az összes kommentem mostanában először moderálás alatt áll és csak később jelenik meg. Fura. :)
A kiritikával egyet tudok érteni. Érezhetően nem tudták merre fusson ki a dolog és lett belőle ez a középvonalas semmi. Ami jól is néz ki meg nem is. Teljesen tét nélkülinek éreztem az egészet. A legérdekesebb karakter Bobby T volt. Meh….
Akkor legyen a filmről is komment.
Tegnap láttuk pixel termes vetítésben az etele plázában(most 3000 huf a jegy+üdítő popcorn, elég jó ajanlat). Szerintem rohadt szórakoztató a running man, igazából minden rendben volt.Pont,hogy regivagasu akciófilm, szerintem jó poénokkal, jó akcióval, némi arnyaltsaggal, ha valaki éppen filozofalni akar kapitalizmusrol.
Hozzáteszem én eddig arenaba,westendbe,corvinba jartam eddig,nem etelebe,szóval nekem hiperugras volt a látvány es a hang+sokkal kényelmesebb szék labhellyel minden szempontból,lehet ez is hozzátett a filmhez.
Szerintem egyes jelenetek, snittek csak azért lettek leforgatva, mert tudták hogy az előzetesben geci jól fog kinézni…
Köszi a kritikát, itthon talán lecsúszik. Powell kapcsán már többször hangot adtam itt a véleményemnek, így ezt most mellőzném. Az meg hogy kaptunk egy újabb kapitalizmust temető filmet a kapitalizmus fellegvárában azért megmosolyogtató. Biztos nem felületes egy ilyen akció film kapcsán.. tudom, hogy jó akció filmekből nem vagyunk eleresztve és ki van ré éhezve a 30+os közönség, de meglepődtem, hogy relatíve sokan várták ezt a filmet. Vagyis az én buborékomban biztosan.
Tegnap néztük, a kritikában írtakkal egyetértek – se nem érződik semmiben EW filmnek, és valóban az első kétharmada jó csak – a Home Alone szekvencia után (ami amúgy totál felesleges volt, és csak azért lett, hogy a trélerben lehessen ellőni akciókockákat) nekem valahogy leült az egész.
De az elején a disztópikus világábrázolás + Powell nekem működött, a sztorin kellett volna alakítani valamit, de ha jól láttam így is hárman hozták össze ezt…
Szóval ja, egyszernézős.
Az első kétharmada még egész nézhető volt, de amit a végével csináltak, az mi volt… Konkrétan az órám nézegettem hogy mikor lesz vége, és megkönnyebbültem, amikor jó alaposan összecsapták egy montázsban a konklúziót.
Merész kérdés, de ha a Running man a messze legnézettebb reality és az embereknek kb. muszáj nézni a tévét mert más nincs és még ingyen is van, akkor miért kell ennyire pusholni a nézettséget hogy produceri parancsra a teljes saját csapatod kivérezteted ennek az oltárán? Szerintem már ez a felütés megerőszakolta a komplett mondanivalót.
Edgar Wrightot talán csak a főcím tartalmazott meg egy-két jumpcut. Olyan jelenetek, mint amikor mutatják a fickó képét és előtte áll álruhában és ugyanugy forog a feje profilban, de ezeket is alaposan levetkőzte magáról a film percről percre. Elkeserít ez, mert Wright majdnem minden munkáját baromira szerettem.