Falling Down-előzetes

12 hozzászólás a “Falling Down-előzetes” bejegyzéshez

1. Óriási film, újra is nézem.

2. Korai gomdtalan tinédzser éveimben néztem, és mondom ilyen nincs, ki írta ezt a szart. Kellett ez a 30+ év, hogy teljes mértékben nemcsak, hogy megértsem a filmet, de kb. az összeomlás határán menjek dolgozni minden egyes nap és teljesen más szemszögből lássam ezt a filmet. Igen, bizonyos filmek bizonyos életkorban. tapasztalattal magunk mögött jobban ütnek, és teljesen más értelmet kaphatnak emiatt. Viszont a mostani életkoromban meg már félek megnézni, főleg elnézve, hogy a társadalom is azóta csak rosszabb lett. :)

3. Mestermű.

4. sajna a videó nem elérhető

5. nekem most is megy, lehet be kell jelentkezni mert mature

6. Hu de istentelenül kegyetlen.. Kibebaxott jó FILM!

7. A régi szép idők amikor még tudtak filmeket csinálni!

8. Tudja mi van?….A telefon bedöglött

9. ó, a Falling Down!
   Michael Douglas elég jó passzban volt: Black Rain, Basic Instinct, Falling Down, aztán The Game. :)
   nem indie-k, de nem is franchise-ipari termékek, hanem mid- és big-budget stúdiófilmek komoly rendezői víziókkal és kreatív filmes nehéztüzérséggel.

   a Falling Down különösen jól öregedett.
   szerintem Joel Schumacher az egyik leginkább félreértett hollywoodi rendező. (róla általában a Batman & Robin szörnyeteg ugrik be, pedig közben összehozott egy nagyon erős életművet a Lost Boys-tól a Phone Booth-ig).

   Robert Duvall csendben magában gyászoló nyomozója tökéletes ellenpontja Douglas karakterének.
   Schumacher pedig végig eljátszadozik a nézővel: megkedvelteti D-Fenst, aztán újra és újra emlékeztet rá, hogy komoly bajok vannak ezzel az emberrel.
   és végül mégsem akar pálcát törni felette, nem ad könnyű válaszokat.

   mindezt olyan tempóban, üresjáratok nélkül teszi, hogy a Falling Down szerintem is egy igazi mestermű.
   egy olyan korszak emlékműve, amikor az ilyen filmek még természetes részei voltak a hollywoodi stúdiórendszernek.

10. 9: Ezen a summary-n elmorzsoltam egy konnycseppet.

11. Újrázva is lett ma délelőtt, ha már szembejött itt, köszi human a tippet. Hatalmas kedvenc gyerekkor óta és tényleg ahogy idősödik az ember, úgy tud más és más részletein elgondolkodni.

    Duvall és Douglas alakítása a fináléban meg maga a tökély. Egyetlen közös jelenetben olyan dinamikát villantanak, amire más színészek egész filmek alatt nem képesek. Mostanában amúgy is újrázgatom Douglas filmjeit és tényleg csoda, hogy milyen jó szerepei és filmjei voltak, úgyhogy Fimtekercs: +1.

12. Ilyenkor basszus tényleg beugrik, mennyire más volt régen az amerikai film, elkészülhettek rendes pénzből és Douglas meg Duvall féle színészekkel ekkora klasszikusok – na ha valamim, ez tényleg elmúlt mostanra, az ilyenek sokkal kevesebb pénzből, kevesebb ember elé kerülnek csak oda.
    (Egyébként érdemes bekövetni az Arrow csatornáját, a legjobb filmeket hozzák vissza 4k-ban, Friedkin, John Woo is van, meg a 2003-as Identity is, ami az egyik kedvenc ponyva thrillerem zseniális karakterszínészekkel).