Arra jöttem rá a blog évei alatt, hogy a közepes filmekről egyszerűen nincs is túlzottan kedvem beszélni. Vagyis írni. Ajánlani nem tudom, de ennek az ellentetjét sem, mivel “szombaton egy sör mellett” simán meg lehet nézni a sokadik közepes akciófilmet is. Főleg, hogy a stílus egyértelmű képviselőiből elég keveset kapunk, mivel a szuperhős filmeket én sosem sorolnám 100% akciónak, még a Winter Soldiert sem.
A történet röviden annyi, hogy a főszereplő menyasszonyát lelövi egy csapat terrorista, amiért a csávó bosszút akar állni rajtuk. Ebben segíti a feltehetően magas intelligenciája és kitartása, így 2 éve alatt kiképzi magát a feladatra, hogy a bukás előtt pillanatban megmentse a CIA, és utána beszervezze. Jöhet a kiképzés és az első bevetés, mindenfajta profizmus nélkül.
Nyilván védeni nem tudom az American Assassint, mivel ebből csinálhattak volna valami tényleg új franchiset is, csak hát a könyves alapot, Mitch Rapp kalanadjait jobban aktualizálni kellett volna, főleg ahhoz a vállaláshoz, hogy “ez az új Bourne”. Most amint leírtam el is vigyorodtam rajta, mivel inkább visszalépett a Bourne-tól a film, pedig izzik a nemzetközi helyzet, amire bizony lehetne építeni egy modern akció-kémfilmsorozatot.
Annyira sokat már nem tudom tépni rajta a számat, de még idefűzném, hogy a casting szerintem egész jó lett, még a főszereplő is, hogy a mellékben feltűnő Taylor Kitchet (ő lehet az intelligens arcú rosszfiú innentől, ha már sztárt nem csináltak belőle? Rip John Carter) vagy Michael Keatont ne is említsem. Csak hát sok helyen vérzett rajtuk kívül az American Assassin, de még így is vagy 100 sokkal rosszabbat fel tudnék sorolni, szóval a földbe döngölést nem érzem teljesen jogosnak.
