Mechanikus narancs (A Clockwork Orange)

Valamelyik híres bloggerlányunk naplójában olvastam, hogy megnézte a fent nevezett filmet, és azonnal, rögtön, nyomban vagy még annál is hamarább a kedvenc filmévé tette. Mivel más is javasolta már lelkendező arccal, gondoltam megnézem. Így történt, hogy kölcsönkértem a filmet.

Mechanikus narancs

Első nekifutásra kb. 20 percig tartott a lelkesedés. Az értelmetlen erőszakon kívül (ultraviolence) nem volt semmi mélyebb tartalom. Tejet ittak, embereket vertek, és nőket erőszakoltak (“the old in-out”). Igazán XXI-ik századi egy 70-es filmhez képest. Amúgy sem szeretem azokat a filmeket, ahol 28 évesek játsszák el a 15 évest. Második nekifutásra kiderült, hogy 10 percre volt az első fordulópont, a börtönbe vonulás – és remélem ezzel nem lőttem a rajongók totemállatát, a Poént.

A film kb négy részre bomlik. A céltalan erőszak, a börtön, és a másik kettőt nem írom le, mert ha valaki még nem látta, akkor talán nézze meg inkább. Ha pedig olvasni akarja, akkor meg tegyen úgy.

Mondanivalót csírájában sem találtam, ez persze engem minősít. Annyira nem, hogy még utána is olvastam Wikipedián, ahol szintén nem bukkantam a mélység kincsére. Látványvilágra viszont teljesen profi munka, és a filmzenét sem tudom eléggé dicsérni. Nagyon jó élményt produkált ez a két összetevő. Emellett még plusz pont volt a film nyelvezete, s nem csak a fiatalok saját szlengjére gondolok (a nadsatra), hanem minden egyes szereplő stílusára. Hiába, a British English furán hat Hollywoodon edződött fülünknek.

Így utólag nem tudom, hogy a bloggerlány örömködése mennyire a filmnek, és mennyire a főszereplő kék szemeinek szólt. Ezt a filmet mindenesetre érdemes egyszer megnézni. Már csak azért is, mert a főszerepet játszó Malcolm McDowell (lásd képen) nem más, mint a Heroes sorozatból Mr. Linderman.

ezagyerek
írta
2007. 08. 25. 22:17
megjelenés
49
hozzászolás


-


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.