Pterodactyl

Rendben, nem mai darab, de eddig valahogy kimaradt. Hát bizony, kár lett volna végképp kihagyni, mert ez egy igen jól sikerült SFC muvi volt.

Gondolom, a címből azért le lehet vonni pár következtetést, miről is szól a film, de ha valaki nem hallott még ezekről a szárnyas őslényekről, azoknak segítek, a Jurassic Parkból szabadultak el, annak is a harmadik részében láthattuk őket. Persze csak képletesen, mert itt nem génkísérletekről van szó, szimplán csak előhozta egy földrengés a rég esedékes tojásaikat az egyik igen meleg török éghajlaton tátongó vulkán belsejében.

Pterodactyl

Mindezt persze teszik pont akkor, mikor két kisebb csapat is épp a környéken tartózkodik. Az egyik csapat inkább a kutatás miatt érkezik, vezetőjük éppen romokban heverő karrierjét próbálja összeragasztani, remélve, hogy a vulkán belsejében elegendő fosszíliát talál a publikáláshoz, mielőtt még elveszti a támogatást. A másik csapat már valamivel komolyabb, egy terroristát hajkurászó, tökéletesen titkos küldetésen lévő kisebb katonai alakulatról van szó.

A két csapat persze, hogy összetalálkozik, és tekintve a helyzetet, igen nagy valószínűséggel igyekszik elhagyni a helyet. Kinek sikerül, kinek nem, ennyit azt hiszem, nyugodtan elárulhatok.

A tudományos expedíció akár hightech is lehetne, ha azt vesszük, hogy maga Rollie Tyler vezeti, azaz az őt játszó Cameron Daddo, akin bizony kemény nyomokat hagyott az F/X című sori óta eltelt 10 év. Mindenesetre karakteresebb lett, az egyszer biztos. Kis csapatában kapott helyet a támogatója szeme fénye, a kissé nehéz eset Mircea Monroe, aki kicsit jobban festett a Drive-ban vöröses-barna hajjal, mint itt szőkén, még akkor is, ha ez elvileg az eredeti, bár ki tudja. Ugyancsak velük utazik Amy Sloan, aki miután leoltotta Nietzschet az új jégkorszak kezdetén, úgy döntött, megnézi, milyen lények is éltek a régi előtt.

A katonai berkekben nem mást találunk, mint Cooliot, aki nincs túl énekes kedvében, de korántsem néztem úgy le a vászonról, mint a legtöbb színésszé avanzsált, avagy arra a szintre ereszkedett rappert, talán még tűzoltó múltjából megmaradt benne egy kis tartás. Hogy adjanak egy kis eyecandy vonulatot a seregnek is, Jessica Ferrarone vörös hajzuhatagát csodálhatjuk meg, lehet utoljára, mivel a film óta letűnt a színészek közül, pedig milyen nagy szó lehetett neki előtte az a Collateral, gondolom, mint Joeynak Pacino dublőrnek lenni.

A filmet az a Mark L. Lester rendezte és producerálta, aki anno a Kommandót és a Tűzgyújtót is leforgatta. Mindenesetre a filmben igen nagy mennyiségű SFC színvonalat hozó effekt látható, sokkal több, mint bármiben, amit eddig láttam, gondolom, az miatta van a dolog, ha akció van, legyen is akció címszóval.

Az effektek egy dolog, de ebben a filmben öröm volt nézni, ahogy az emberek szanaszét repkednek, persze annyi felé nem tudnak, ahány hajszálunk van, mert a végtagok száma ezt nem engedi, de akkor is kapott a film jó pár olyan jelenetet, melyeknek akár humoros voltát is megirigyelhetné pár másik horrornak kikiáltott film, és mindezt a szokásos korlátok közé szorított effekteken belül valósította meg.

Szóval ezt a szórakozást kár lett volna kihagyni, mert egyetlen percét sem untam, tényleg pörgős kis film volt, a szereplők is egész jó karaktereket hoztak, mivel egész számot kéne írnom, így felfelé kerekítek, 9/10.

Mammut
írta
2007. 10. 31. 18:05
megjelenés
8
hozzászolás


-


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.