16 hozzászólás a “2001 nagyfelbontásban” bejegyzéshez
Imádom a filmet!
A világ egyik legjobb filmje. Nemrég láttam (mostanra nőtt be hozzá a fejem lágya) és én már 1080p-ben néztem meg. A belső űrhajós jelenetek mind a mai napig megállják a helyüket. Nagyon jó kis film.
Egyszer végigszenvedtem, de iszonyúan idegesítőek benne azok az opera zenék, meg minden 2 percbe elférő jelenet 15 percig tartott. Története is kb. fél órába elférne simán. Egyedül az effektek állják meg a helyüket, a korhoz képest nagyon jó.
10 évente vagy egyszer bírom “végigszenvedni”, de azt be kell látnom, hogy RITKA jó igényes (igazi) sci-fi, sőt a legjobb. Igazi mestermű, ami persze nehéz darab, de nagyon jól van összerakva minden téren. Ezek a képek meg gyönyörűek.
jó képek; én gyakorlatilag múlt héten pótoltam a filmet
Blake, veled vagyok. Azt hittem csak én vagyok az egyetlen akinek nem jött át a film lényege és az, hogy miért 2,5 órás mikor beleférne tényleg 30 percbe. Csak a nyomorult űrhajó 15 percig dokkolt a Holdon. Főcímzenéje, meg a bécsi keringő jó volt, de ennyi.
Alapmű! Kötelező egy sci-fi rajongónak. (Valószínűleg én vagyok az egyetlen aki simán végigülne egy 5 órás verziót is…)
Az egyik legjobb sci-fi regényből készült legunalmasabb sci-fi film. Bár alapból nem vagyok Kubric rajongó, szerintem az összes filmje unalmas, de ezt sikerült mégjobban elnyújtania.
evergreen976: kötve hiszem, hogy te lennél
Két legenda szoros együttműködésével készült remekmű ez, kérem!
Clarke vagy Kubric mondta, hogy csak akkor érted meg teljesen a sztorit, ha először megnézed a filmet, majd elolvasod a regényt, utána megint megnézed a filmet.
Tini koromban az első film volt, amin elaludtam (azóta se szokásom), de érettebb fejjel katartikus élményt nyújt! A film is és a könyv is.
Kubrick baromi tudatos rendező volt. Ennél sem véletlen a látszólag funkció nélküli hosszú játékidő. A kétségbeejtően nyomasztó monumentalitást hivatott létrehozni, véleményem szerint; amihez nagyban hozzájárul Ligeti György hihetetlen zenéje. Szóval, aki unalmasnak és/vagy értelmetlennek találja ezeket a részeket, szerintem a film lényege felett siklik el, és természetesen nem tudja élvezni azt. A 2001, és a nálam testvér-filmje, Tarkovszkij Solarisa, olyanok, mint a Karamazov testvérek vagy az Ulysses – nem könnyű végigrágni magad rajta, de az élmény végül kárpótol.
Ha nagyobb utazás előtt állok, vagy napozok a tengerparton és unatkozom legtöbbször ezt a könyvet viszem magammal. Arra sem emlékszem, hogy hányszor olvastam már, de mindig tud ujjat nyújtani. Gondoljatok bele, hogy a könyv és a film 1968-ban készült és a mai napig vannak benne olyan trükkök, amik kenterbe verik az RTL és a TV2 tucatszar filmjeit. Azt azért elárulom, hogy a film végén lévő utazásba én is bele szoktam néha tekerni mert az már idegesítően unalmas.
Vaszilij Zajcev:
Nem egészen a könyvből készült a film. Idézet a 2010. Második űrodisszeia előszavából (Clarke-tól):
“A 2001. Űrodisszeia 1964 és 1968 között íródott, és röviddel a film forgalomba hozatala után, 1968 júliusában jelent meg. …a két terv kimunkálása mindkét irányban számos visszacsatolással, egyidejűleg haladt. Így aztán gyakran éltem át azt a különös élményt, hogy miután megnéztem a történet egy korábbi változata alapján készült musztert, módosítanom kellett a kézirat szövegén…
Ennek következtében a könyv és a film között a szokásosnál sokkal szorosabb az összefüggés, de azért akadnak lényeges eltérések is.”
Ilyen eltérés például az űrhajó úti célja, meg még olyasmi, aminek leírása spoiler lenne. Gondolom ezeket Clarke azért változtatta meg, hogy a könyv a film után is tartogasson egy kis meglepetést.
Az is igaz azonban, hogy Clarke-nak van egy novellája, Az őrszem. Ezt a novelláját a filmnél hamarabb írta, és arról szól, hogy a Holdon találnak egy idegen tárgyat. Ez a sztori volt a csírája a későbbi 2001-nek. Bár ettől még továbbra is túlzás azt állítani szerintem, hogy a film a könyvből készült.
Eredetileg a Szaturnusz lett volna az utazás célja. Ez is meg lett változtatva Kubrick kérésére.
A világ egyik legnagyobb rendezőjének örök érvényű mesterműve. Nem csak technológiailag.
paranoid android
A Karamazov testverek es az Ulysses kivalo parhuzam szerintem is. Bar nem ez a kedvenc Kubrick filmem, de meg igy is sokkal jobb a filmek 99%nal. Nem mai nezo szamara keszult, raeros, nagypapas mozi, ami mer metafizikai problemakon gondolkodni, ellipsziseket hagyni a tortenetben, kepekkel beszel dialogusok helyett. Egyebkent ha csak a latvanytervezest nezzuk, mar akkor megeszi a mai filmeket reggelire. A HD-nek meg orulunk.
Leave a Reply
Hirdetés
Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.
Imádom a filmet!
A világ egyik legjobb filmje. Nemrég láttam (mostanra nőtt be hozzá a fejem lágya) és én már 1080p-ben néztem meg. A belső űrhajós jelenetek mind a mai napig megállják a helyüket. Nagyon jó kis film.
Egyszer végigszenvedtem, de iszonyúan idegesítőek benne azok az opera zenék, meg minden 2 percbe elférő jelenet 15 percig tartott. Története is kb. fél órába elférne simán. Egyedül az effektek állják meg a helyüket, a korhoz képest nagyon jó.
10 évente vagy egyszer bírom “végigszenvedni”, de azt be kell látnom, hogy RITKA jó igényes (igazi) sci-fi, sőt a legjobb. Igazi mestermű, ami persze nehéz darab, de nagyon jól van összerakva minden téren. Ezek a képek meg gyönyörűek.
jó képek; én gyakorlatilag múlt héten pótoltam a filmet
Blake, veled vagyok. Azt hittem csak én vagyok az egyetlen akinek nem jött át a film lényege és az, hogy miért 2,5 órás mikor beleférne tényleg 30 percbe. Csak a nyomorult űrhajó 15 percig dokkolt a Holdon. Főcímzenéje, meg a bécsi keringő jó volt, de ennyi.
Alapmű! Kötelező egy sci-fi rajongónak. (Valószínűleg én vagyok az egyetlen aki simán végigülne egy 5 órás verziót is…)
Az egyik legjobb sci-fi regényből készült legunalmasabb sci-fi film. Bár alapból nem vagyok Kubric rajongó, szerintem az összes filmje unalmas, de ezt sikerült mégjobban elnyújtania.
evergreen976: kötve hiszem, hogy te lennél
Két legenda szoros együttműködésével készült remekmű ez, kérem!
Clarke vagy Kubric mondta, hogy csak akkor érted meg teljesen a sztorit, ha először megnézed a filmet, majd elolvasod a regényt, utána megint megnézed a filmet.
Tini koromban az első film volt, amin elaludtam (azóta se szokásom), de érettebb fejjel katartikus élményt nyújt! A film is és a könyv is.
Kubrick baromi tudatos rendező volt. Ennél sem véletlen a látszólag funkció nélküli hosszú játékidő. A kétségbeejtően nyomasztó monumentalitást hivatott létrehozni, véleményem szerint; amihez nagyban hozzájárul Ligeti György hihetetlen zenéje. Szóval, aki unalmasnak és/vagy értelmetlennek találja ezeket a részeket, szerintem a film lényege felett siklik el, és természetesen nem tudja élvezni azt. A 2001, és a nálam testvér-filmje, Tarkovszkij Solarisa, olyanok, mint a Karamazov testvérek vagy az Ulysses – nem könnyű végigrágni magad rajta, de az élmény végül kárpótol.
Ha nagyobb utazás előtt állok, vagy napozok a tengerparton és unatkozom legtöbbször ezt a könyvet viszem magammal. Arra sem emlékszem, hogy hányszor olvastam már, de mindig tud ujjat nyújtani. Gondoljatok bele, hogy a könyv és a film 1968-ban készült és a mai napig vannak benne olyan trükkök, amik kenterbe verik az RTL és a TV2 tucatszar filmjeit. Azt azért elárulom, hogy a film végén lévő utazásba én is bele szoktam néha tekerni mert az már idegesítően unalmas.
Vaszilij Zajcev:
Nem egészen a könyvből készült a film. Idézet a 2010. Második űrodisszeia előszavából (Clarke-tól):
“A 2001. Űrodisszeia 1964 és 1968 között íródott, és röviddel a film forgalomba hozatala után, 1968 júliusában jelent meg. …a két terv kimunkálása mindkét irányban számos visszacsatolással, egyidejűleg haladt. Így aztán gyakran éltem át azt a különös élményt, hogy miután megnéztem a történet egy korábbi változata alapján készült musztert, módosítanom kellett a kézirat szövegén…
Ennek következtében a könyv és a film között a szokásosnál sokkal szorosabb az összefüggés, de azért akadnak lényeges eltérések is.”
Ilyen eltérés például az űrhajó úti célja, meg még olyasmi, aminek leírása spoiler lenne. Gondolom ezeket Clarke azért változtatta meg, hogy a könyv a film után is tartogasson egy kis meglepetést.
Az is igaz azonban, hogy Clarke-nak van egy novellája, Az őrszem. Ezt a novelláját a filmnél hamarabb írta, és arról szól, hogy a Holdon találnak egy idegen tárgyat. Ez a sztori volt a csírája a későbbi 2001-nek. Bár ettől még továbbra is túlzás azt állítani szerintem, hogy a film a könyvből készült.
Eredetileg a Szaturnusz lett volna az utazás célja. Ez is meg lett változtatva Kubrick kérésére.
A világ egyik legnagyobb rendezőjének örök érvényű mesterműve. Nem csak technológiailag.
paranoid android
A Karamazov testverek es az Ulysses kivalo parhuzam szerintem is. Bar nem ez a kedvenc Kubrick filmem, de meg igy is sokkal jobb a filmek 99%nal. Nem mai nezo szamara keszult, raeros, nagypapas mozi, ami mer metafizikai problemakon gondolkodni, ellipsziseket hagyni a tortenetben, kepekkel beszel dialogusok helyett. Egyebkent ha csak a latvanytervezest nezzuk, mar akkor megeszi a mai filmeket reggelire. A HD-nek meg orulunk.