Ezt kéne megtanulniuk a Logan és a Deadpool sikeréből

Nem az R besorolás a lényeg, hanem hogy jó legyen a film. Ha az olyan egyszerű lenne, mi? Most nem konkrétan az összetrombitált csapatfilmekre gondolok, hanem több kisebb kell, olyan egyéni hőstörténet aminek a vége nem világmegmentésbe torkollik, így nem is lenne annyira meglepő, hogy nem hívják fel a hős haverjaikat az ügy miatt.

Egyáltalán nem kell durvának lennie ezeknek a filmeknek, csak a karakter számára fontos történetet kell elmeséljenek. És igazából ebben mindkettő nagy ludas jelenleg, mivel univerzumoznak, ki-ki a maga minőségében, így az egy hősre koncentráló filmjeik is csak egy sorozat puzzle darabjainak számítanak.

A Loganben és Deadpoolban nem csak az R besorolással járó szabadság volt különleges, ami miatt az egyik iszonyat véres a másik pedig egy káromkodós vígjáték lett (ami nyilván nem tetszett mindenkinek, hiszen a humor az már csak ilyen), hanem hogy annyira nem kapcsolódtak semmihez, és a végén nem az égbe lőtt lézertől vagy robothadseregtől védték meg a világot, hanem a saját kis történetüket pörgették ki. És ez is ütött. Egyszerűen már ezzel is különlegesek tudtak lenni, a kisebb léptékkel.

Egy kicsit már betelt a piac nagy blockbuster képregényfilmekkel, végre van hely a különlegesebbeknek is. Már egy Avengers vagy Batman v Supermanhez viszonyítva. Lehet kísérletezni.

Persze jól kell összerakni ezeket, nem elég kiönteni egy csomó vért miközben fuckolnak coolnak szánt pillanatokban. Szükség van egy rendes forgatókönyvre, mindenki motivációjának működni kell meg a többi ilyen “apróságra”, na meg nem egy trailervágó cégre kell bízni a moziváltozat összeollózását.

human
írta
2017. 03. 07. 16:46
megjelenés
34
hozzászolás


Tényleg nem értem a Disney-t a Star Wars kapcsán

A Star Warsnak nem rendeznek sajtóvetítést, az indok: nem akarják, hogy a kritikusok elspoilerezzék a filmet. Ez teljesen rendben van, eddig is arra utalt sok minden, hogy lesz valami nagyobb fordulat a Force Awakens-ben, valaki tuti kikotyogná. Ez persze érdekes trendet indíthat el a blockbusterek között, ami a stúdió hosszabb távú terve a döntés mögött.

asgfag

Viszont HÉÉ, Disney, nem csak a nagy fordulatok spoilerek. Itt volt ugye a “friss”, valójában tegnapi tv-spot, amiben elég sok új jelenetet lőttek el. Finn utálók bánatára persze, mivel rá volt kihegyezve. És akkor a japán trailerről, vagy az 1 perces tv-spotról még nem is beszéltünk.

És ami a legszomorúbb, hogy csomó siteon tolják is ezeket a képkockákat, belefuthatunk akkor is, ha nem néztük meg a videókat. Senki sem akar már a moziban meglepődni.

human
írta
2015. 11. 20. 13:25
megjelenés
37
hozzászolás


Az év filmjei

Akkor el is érkeztünk a végső évértékelőhöz, a legfontosabb kategóriához. Kategóriákhoz? Idén nem írok toplistát, csak felsorolok pár filmet, amik a legjobban lekötöttek vagy szórakoztattak. Természetesen kommentben olthattok engem is, de inkább írjátok le, esetleg kis indoklással (1-2 mondat), hogy nektek mik nyújtottak igazi mozi és/vagy filmélményt.

A legjobb blockbuster: Guardians of the Galaxy. Futottak még: Edge of Tomorrow és X-Men: Days of Future Past.

Ez van, így 31-én az évre visszagondolva nem tudok mást mondani. Lehet, hogy elsőre jónak tűnt moziban pár film, de ha felidézni kell dolgokat akkor nem kétséges, hogy kiket akarok kiemelni.

Valahol persze szomorú is, hogy a legjobb film csak és kizárólag a humorban hozta a régi jó blockbusterek hangulatát, hiszen a rossz oldal nagyon gyengén volt felépítve. Persze ez az új trend, miszerint a hős vagy hősök formálása a lényeg már, nem pedig a jó és a rossz harca, de ennek nem tudok teljes szívvel örülni. Ez lenne az új Star Wars, csak épp Darth Vader nélkül. Ennek ellenére hatalmasakat nevettem a moziban és egyszerűen el lettek nyomva a film rossz részei.

A legjobb akciófilm: John Wick. Futott még: Raid 2.

Úristen de rohadtul hiányzott egy ilyen film, mint a John Wick. Ez volt az igazi Expendables? 80-as évekből átmentett sztori egy kis képregényes világgal megfejelve — a Hotel és a bérgyilkos szabályok nem konkrét képregényből érkeztek, de simán tehették volna. Nyilván nem ez benne a lényeg, hanem az akciójelenetek. A bennük levő lendület, könyörületlenség, amit a normálisan tartott kamera és az agyonvágás hiánya tökéletesen aláhúzott. Sok akciófilmmel szembemenve itt nem a Bourne-t másolták szerencsére.

A legjobb moziélmény: Nightcrawler. Futottak még: bármelyik fenti, Interstellar, Gone Girl.

Nightcrawler: Jake ránk néz

A film semmi, de semmi újat nem mond se a médiáról se az emberi természetről, de azt olyan szuggesztív teszi, hogy lehidaltam. Vannak filmek, amiknek jól áll a jéghideg digitális kinézet, és a Nightcrawler simán közöttük van. Jake Gyllenhaal eddigi legjobb alakításával megfejelve.

Még nagyon tetszett az idén látottak közül például a Snowpiercer, amit sajnálok, hogy nem moziban néztem. Egyrészt mert ebben is ötletesek voltak az akciójelenetek, másrészt pedig mert jó film, remek alakításokkal. Ezen kívül még az About Time, ami nem idei film, de csak most láttam és meglepett mennyire nem vígjáték, hanem szépen megírt dráma. Aztán itt volt a Big Bad Wolves a maga fekete humorával.

Sok dolog sajnos nekünk már jövőre csúszik, pedig biztos belekerült volna ebbe a posztba, mint például a Whiplash, a Birdman vagy az Inherent Vice.

Igen, elég sok filmet nem láttam még, amik feltűnnek ilyen-olyan toplistákon, de hát ez van. Új év, tiszta lap, sok pótlás?

A legnagyobb csalódásokról itt dumálunk.

human
írta
2014. 12. 31. 17:05
megjelenés
36
hozzászolás


Az év meglepetése?

És mivel a túlzottan negatív gondolkozás nem egészséges, így Az év csalódásának yinje mellé kell a yang is, így vegyük elő az év meglepetéseit is.

Ez tényleg nem a legjobb filmnek járó posztnak van tervezve, azt mindjárt kiteszem, hanem annak, aminél nem gondoltátok volna, hogy jó lesz. Miért nem? Mert esetleg mellément a reklámkampány, borzasztóak voltak a trailerek, “ebből a sztoriból hogy lehet filmet csinálni”, a rendezőt utáljátok és a többi hasonló indok. természetesen most is jövök saját példával.

BEGIN AGAIN

begin again: knightly és ruffalo a kocsinak dől

Nem hiszem, hogy az év filmje, külföldi toplistákon egyáltalán nem szerepelt, de mégis odacsapott nálam. Egy sima romantikus filmnek tűnhet elsőre, a magyar cím láttán (Szerelemre hangszerelve) pedig főleg, erre finoman elkerüli az érzelmi kliséket és valami mást ad helyette.

Komolyan mondom, a film első 20 percénél jobbat nem láttam idén. Utána már voltak gondok a film ritmusával, kicsit szétesett a története is, és nincs itt Oscar erősségű dráma, de az első negyedet semmi sem veheti már el tőlem. Amikor Ruffalo meghallja a dalt az zseniális, és minden zeneszerető embert megérinthet szerintem. Bővebben itt írtam a filmről.

De mondok mást, ami engem nem annyira lepett meg, de külföldi fórumokat nézve sokan ledöbbentek: Edge of Tomorrow. Kevés ennél jobb klasszikus blockbuster érkezett idén, ami nem folytatás vagy ilyesmi, bár azért könyvadaptáció ez is. A reklámkampánya viszont borzasztó volt, nem tudták jól eladni azt ami miatt a film jó lett végül. A napismétléssel járó fekete humort, az amikor a vágások között van egy ismétlés mert mindenki kicsit más helyzetben van, mint előtte.

human
írta
2014. 12. 31. 13:43
megjelenés
20
hozzászolás


Az év csalódása?

Idén nem egy toplista posztom lesz, hanem inkább beszélgetünk, de persze mindenhol bedobok majd pár címet én is alapnak. Például itt van az a fenti kérdés, amit azzal lehet bővíteni, hogy mit jelent a csalódás? Egyáltalán nem arra lennék kíváncsi, hogy mi volt az év legrosszabb filmje, hiszen az végtelen lista lehet.

Sokkal inkább azt kéne leírnotok, lehetőleg pár sort csatolva a cím mellé, amit vártatok valami miatt, legyen az a rendező, a történet alapja, a műfaj, vagy akár a reklámkampány, és utána volt hatalmas kopp. Szóval egy Transformers 4-nek egyáltalán nincs itt a helye, bár páran lehet hittek Baynek és az “új trilógia” dumának. Lássuk az én példámon keresztül:

BOYHOOD

a boyhood főszereplője fiatalon

Egy megismételhetetlen, különleges film. Ezt sosem lehet majd elvenni tőle. 12 év alatt készült, a színészek a történettel öregedtek, ennek megfelelően nem kellett kiírni, hogy 1 évvel később, mert a gyereken végig látszott. Mindezt nagyon részletesen dolgozták ki, igazából semmit sem nyomtak az arcunkba, végig figyelni kellett az apróságokat.

Az előbbinek megfelelően rohadtul vártam, nem kétséges, hiszen már az elkészülésének módja olyan nagy dobás, amitől le lehet hidalni. Mindemellett felnövéstörténet és még Ethan Hawke is szerepel benne, aki Linklater filmekben mindig zseniális. Nyilván innen lehet csalódni.

A Boyhood egyáltalán nem rossz film, viszont a felnövéstörténete valahogy nem talált el, pedig a Mudot és Kings of Summert simán faltam. Talán mert ez sokkal realistább? Vagy mert az “egy döntő esemény”-es felnövéstörténeteket szeretem? Nem a klisékkel volt bajom, az alkoholista szál a gyerek szemszögéből például szépen lett kifejtve, de valahogy végig hátköznapi volt. Ez az előnye, szerintem pont emiatt élték bele sokan magukat és érezték át jobban az eseményeket, amik a főszereplőt formálták, viszont egyben a hátránya is.

Az emberek nem a valóságot akarják látni?

Persze most jöhet a “ne higgy a reklámoknak” vagy a szokásos “hype köpni kell pfuj”, de az az igazság, hogy ennyi év filmes blog vezetés után szerintem egész jól le tudom már szűrni, hogy nekem mennyire fog tetszeni egy film. Nyilván van ahol beállok a hype cikkek sorába én is, még ha nem is várom a filmet, mert szórakoztat a dolog és ti szeretitek. Persze a számomra jól belőtt várási faktorom mellett néha reménykedek jobba, mert a rendező, vagy a színész, vagy az író (Iron Man 3…), pont ezért lett csalódás a Boyhood. De 2014 akkor is jó év, ha a legnagyobb csalódásom 7/10 lett végül.

human
írta
2014. 12. 31. 13:19
megjelenés
41
hozzászolás


James Gunn beszól az univerzumgyártó stúdióknak

A csávó egy blockbustert tett eddig az asztalra, de az hatalmasat szólt: Guardians of the Galaxy. Most pedig az épp aktuális hollywoodi “mindenből univerzumot” trendről ejtett pár szót:

Listen, I love big ass shared universes in movies, as well as huge franchises. But I’m a little worried about the numerous shared universes being planned by the studios, without having a strong base film to grow from – or in some cases, NO base film to grow from. Star Wars had the original Star Wars, the Marvel Universe had the original Iron Man, the Dark Knight series had Batman Begins, even movies like Transformers and Twilight – these were movies audiences loved, and the audiences demanded more from these characters. But these days studios are trying to grow trees without a strong seed. Execs and producers and sometimes even directors are focused on the big picture, without perfecting the task directly in front of them – making a great movie. And studios are trying to grow franchises from non-existent films or middling successes. It’s like they aren’t taking audiences into account at all anymore.

I know George Lucas, Kevin Feige, Jon Favreau, etc, had ideas where their films would potentially lead in the face of success. But I don’t think it ever got in the way of making that first movie count as if it was the last, of making it something wonderful that people would love whether it led to other films or not.

In short, I think this new business model is flawed. I think filmmakers and studios should be prepared for the big picture, but never, ever let it get in the way of making a single great film. Be a little more experimental and see what works as opposed to trying to force success. And mostly, remember that we as an industry exist to serve the audiences, to communicate with them – they have a voice in what we create as well. We are not here to dictate what they want to see, mostly because that’s simply not possible.

Röviden: ott hibázik a stúdiók terve, hogy alapból univerzumot építenek, és nem azzal törődnek, hogy a film amire alapozni akarják az egészet az jó legyen. Persze az Iron Man és a Star Wars első része kapcsán is volt a rendezőknek esetleges folytatásra terve, de ennek ellenére mindent beleeadtak abba a bizonyos filmbe, hogy magában, önálló filmként is teljes élményt nyújtson.

Basszus, tökéletesen összefoglalta a helyzetet igazából, szerintem bennetek is, de bennem biztosan hasonló fogalmazódott meg amikor már az Universal szörnyes univerzumáról, vagy a Ghostbusters univerzumról olvastam. Ez gondolom az ezekhez kapcsolódó posztokból is lejött. Persze utóbbinak lehetne erős alapja, de mivel rebootolják, és arra akarnak majd építkezni,így nem vehető figyelembe a Bill Murrayes kaland a 80-as évekből.

Előbb az aktuális filmre kéne koncentrálni, és nem arra, hogy majd ez milyen jó alap lesz az 5. filmben kiteljesedő sztorinak.

human
írta
2014. 11. 25. 04:30
megjelenés
18
hozzászolás


Mindenki akar húzni egy McConaugheyt?

Matthew McConaughey megihlette az összes gagyi filmekben elvesző színészt.

Az éjjel említett Eddie Murphy-film, a Cook kapcsán Mark Canton producer szólta el magát. A TIFF-en (egy elég híres filmfesztivál, de nem Cannes magasság) mutatták be Jennifer Anniston Cake című filmjét, amiben Anniston elvileg nem túl szép, mivel felszedett pár kilót és levágatta a haját is a szerepért. Komoly drámát akart. És itt említette Canton, hogy “Everyone now wants to do what Matt McConaughey did, so we’re financing these movies when we think they’re put together the right way”.

Mindenki erős drámát akar magának, egy karrier rebootot, ahogy McConaughey tette. A kérdés nyilván az, hogy a tehetségük elég-e ehhez. Például Jennifer Anniston, akinek már volt azért drámája, de már senki nem emlékszik rá. Vagy Murphy, akit nagyon bírtam régen, de akkor is csak a szabadszájúbb laza szerepeiben, azokban amik a standupjára hasonlítottak.

A másik, ami az élet szinte minden területére jellemző, hogy mintha a nagyobb munka nélkül akarnák ezt elérni. “Csináljatok egy erős drámát nekem, készen állok rá” mentalitással, míg McConaughey eltűnt kicsit és utána bevállalt pár erősebb kihívást. Nem egy sikerrel tört fel. És még így is eltartott egy darabig, hiszen nézzük meg, hogy a borzasztó excsajok szelleme után mikkel jött:

The Lincoln Lawyer – remek thriller, de ez csak elkezdte átformálni a régi képet róla.
Bernie – nem főszerep egy közepesnél kicsit jobb, de furcsa Linklater filmben.
Killer Joe – ez az első igazi dobás, innen már megállíthatatlan volt.
De még itt is becsúszott egy The Paperboy, ami nem volt annyira jó választás.

Arról ne is beszéljünk, hogy hiába nem volt igazán nagy név amikor aláírt, és nem ő volt az első ilyen színész, a True Detective húzással kicsit felrázta a tévé felé kacsingató nagyobb neveket. Erről jut eszembe, Vince Vaughn vajon mit remél a True Detective 2. évadától? Nyilván karrier rebootot. Az ugyanott feltűnő Colin Farrell már rég elkezdte “A McConaugheyt”, elég csak az In Brugest megnézni egy SWAT után, csak ő meg a Soderbegh receptet akarta követni, ami így hangzik: “egyet nekem, egyet Hollywoodnak”, így becsúsztak ilyen emlékmás remake-ek is közben…

A lényeg, hogy a kemény munkát nem lehet elkerülni, a pár év szívást, reméljük Murphy és Anniston és még páran nem ringatják magukat álomvilágba az álomgyárban.

human
írta
2014. 10. 21. 14:58
megjelenés
19
hozzászolás


Bevételek: siralmas volt a nyár a stúdióknak

A tavalyi évhez képest 15%-kal volt lejjebb az idei bevétel, de ha az inflációt figyelembe véve szintre hozunk minden nyarat, akkor az utóbbi 17 év legrosszabb hónapjait tudja maga mögött a stúdiórendszer. Bővebben itt.

You have to answer two critical questions: Do I have to see it now? And do I have to see it on the big screen?

Természetesen így is nagyon sok pénzről van szó, 4.05 milliárd dollárról, és jövőre lesz Avengers meg Jurassic World ami rögtön erős alapozása lesz a nyárnak, de mégis lehet az idei eredmény egy trend előszele, miszerint annyiféleképpen szórakozhatnak az emberek, hogy már nehéz a figyelmüket, főleg a nagyvászonra szánt figyelmüket megnyerni.

“Ultimately, it comes down to content, and the content just wasn’t as good as it has been in previous years,” says entertainment analyst Eric Handler of MKM Partners. Adds one studio executive, “many of the tentpoles that underperformed were more of the same and way too long. People ate up Guardians because it was a departure from the norm.”

Egy elemző szerint egyszerűen csak a felhozatal volt gyenge. Végre lejárt az “ugyanazt újra meg újra” recept? De jó is lenne.

Merre változunk?

Egy másik cikkben pedig arról van szó, hogy a stúdióknak a tévéhez hasonlóan el kell kezdeni alkalmazkodni a változáshoz amit az olcsó nagy tévék, jó hangrendszerek, HD tabletek/telefonok hoztak. Ha nem teszik, akkor a nézők még inkább a tévékbe gyártott mozgóképek felé fognak elmozdulni.

Spend eight hours watching season one of True Detective back-to-back on HBO GO; you would be hard-pressed to find a movie that is as compelling to watch. Consumers will shift their time, attention and money toward television if the movie business resists change for much longer — meaning attendance declines will accelerate. With technology transforming the industry globally, overseas attendance will also peak and ultimately suffer the same challenges facing the domestic business.

Egyszerűen egy beszippantó tévés élmény után még kevésbé vágyunk valami jó film után? Mondjuk ide hozzátenném, hogy ez a kezdő darálók tipikus hibája, amikor az ember tényleg elmerül az élményben és teljes évadokat néz meg 2-3 nap alatt az fantasztikus, de nem minden történetet kell 100 órában elmesélni. Van amikor az ember egy jó 300 oldalas könyvre vágyik, nem pedig egy 6 kötetes gyűrűk urára. Viszont:

In a sense, movie studios will need to morph into television studios, which tell ongoing stories. This is a logical evolution for a movie industry that is now obsessed with the creation of “franchises,” with increasingly little to no interest in midbudget films. How many wannabe Jedis and their families would pay for an everything Star Wars subscription? Avengers? Frozen? Spider-Man? Batman? Avatar?

Ebben teljesen igaza van, avagy a franchise vadászattal a stúdiók egyértelműen a tévés modell felé tartanak már most is. Az idei volt az első nyár, amikor valamennyire besült a modell, például a Pókembernél, de a Transformers 4 is a világpiacnak köszönheti a legtöbbet, és a hatalmasat kaszáló Marvel film a különlegességének köszönhette a sok pénzt, na meg a tényleg poénos/kalandos forgatókönyvnek, ami után mindenki tovább ajánlotta a haverjainak is a filmet.

Mindeközben szomorúan nézem, hogy az Edge of Tomorrow, ami az egyik legjobb blockbuster volt idén nyáron, a Guardians mellett természetesen, egyszerűen buktának számít.

human
írta
2014. 09. 05. 14:42
megjelenés
21
hozzászolás


Hollywood már a halált is megölte?

Nagyon spoileres –2013-as blockbustereket elemez–, de gondolatébresztő cikk arról, hogy az álomgyár az egyik legerősebb húzásnak, a halálnak is elvette az élét és érzelmi töltetét. Avagy manapság is bevált az “all is lost”, a teljes reménytelenség pillanata, csak mostanában már nem elég bajba kerülni a hősnek vagy szerelmének, hanem tényleg meg is kell halnia. Lásd például az Iron Man 3-at, vagy a Star Trek Into Darknesst.

Régebben meg is merték lépni a tényleges halált, egy talán nem annyira spoileres példa erre az Armageddon, de manapság már ezt sem merik, túl sok időt venne el, csak egy sima lépcsőfok lett, ami után a hős jobban mozivált “Motivation for Iron Man to unleash hellfire and justify explosive C.G.I. bonanza”.

Miért érdekelné a közönséget a halál, ha láthatóan a filmet sem érdekli?

human
írta
2014. 04. 21. 19:48
megjelenés
21
hozzászolás


Véres filmek PG tizenhármasítva

Az Atlantic egy érdekes cikke a Verhoeven remake-ekről. Levezetik, hogy miért is ilyen bennük az erőszak, bár a végkövetkeztetésükhöz pont ezek a filmek rossz példák, mivel a Robocop és a Total Recall is megbukott.

What people want now is violence that is clean and quick, provoking no questions.

Át kéne írni: What studios want now… Persze az emberek ki tudja mit akarnak. A véres Dredd bukta, a PG13 Total Recall szintén, de a véres Taken 1 siker. Talán valódibb hihetőbb karaktereket akarunk? Igazából tojunk a besorolásra és rohanunk a Dark Knightra, mert a sok logikátlanság ellenére is érdekes figurák lepik el a vásznat? Várjuk a Guardians of The Galaxy-t mert egy kicsit idézi a régebbi űrwesternek lazaságát?

Ezekbe persze mindjárt bele is köt valaki, hiszen tényleg nem tudni, mit akarunk, ezen izzad Hollywood a sok fókuszcsoportos agyonsikált szart kitermelve. Lehet csak annyit akarunk, hogy ne mindenkinek szóljon minden nagyobb film?

human
írta
2014. 02. 23. 21:05
megjelenés
14
hozzászolás


Az igazi Star Wars nagyágyú

Mivel a Disney a hétvégén a saját expóján nem dumált a Star Warsról, így megint beindultak a megbízható pletykagyárosok. “Jöhet Darth Maul, Palpatine visszatérhet” meg a többi. Azon csodálkozom, hogy az igazi nagyágyút eddig senki nem hozta szóba, ha már sok kattintásos flame cikket akar:

Jar-jar visszatérhet.

Az egyik Star Wars prodcerének közelében levő kisbolt pénztárosának a fodrászától hallottam, hogy Jar-Jar visszatérése is szóba került, mivel a gyerekek imádják!!4!

human
írta
2013. 08. 14. 17:07
megjelenés
23
hozzászolás


Siralmas volt a nyár

Basszus, azzal ültünk le az idei év elé, hogy a sci-fi fog dominálni, de még a többi blockbuster sem tűnt annnnyira rossznak. Gondolom feltűnt, hogy az utóbbi hetekben nem igazán rohantam el rájuk, azt hiszem a Pacific Rim tette be nekem a kaput végül, és égetett ki.

Igazából szinte az összes nagyobb költségvetésű film patikamérleggel készült nyárra, és ez mostanra kezdett zavarni. Lehet, hogy pont a tényleg jókat hagytam ki, de elnézve a Magányos lovas kritikáit, vagy a Wolverine fogadtatását, hát nem hiszem. Amibe kicsit bízok még az a Pain and Gain, de azt is olyan 7 pontra tippelném. Nem is ez a lényeg, hanem visszatérve a tényleg látottakra: olyan érzés az összes film, hogy meg akarnak felelni mindenkinek, de az eredmény így az lesz, hogy senkinek sem igazán jó.

Nyilván ez több éves trend, szóval igazán újat nem mondok, de basszus, mi volt ez a nyár? És közben épp bukik az Elysium odakinn, ami még szépíthetett volna az összképen. Komolyan mondom, az eddigi legjobb moziélmény idén a Trance volt, ami csak nálunk lett nyári premier. Arról úgy jöttem ki, hogy érdemes moziba járni. Az ilyen Föld után meg RIPD után, na meg Iron Man 3 után pedig csak a fejemet fogom, hogy wtf.

De még a valamennyire szórakoztató filmeken is érezni az agyonfókuszcsoportozást. “Oda tegyünk be még egy kisebbségit”, “az túl bonyolult lesz a nézőnek”, “magyarázzuk meg még egyszer”, “az a befejezés túl sötét”, “jó az alapötlet, de inkább emígy legyen”. Így lesz olyan, hogy a WWZ utolsó harmadát átírják, hogy a Pacific Rim az Avatar egyszerűségét másolja, hogy Aronofsky otthagyja az addig jónak kinéző Wolverine projektet és születik ez a következetlen valami, hogy az Iron Man 3 rejtegeti a csavarját, de még rosszabb főgonoszt ad borzasztó katarzissal, mintha nem is tudnának akciót készíteni Hollywoodban, hogy a Női szervek az idei vígjáték a Hangover 3 mellett, míg tavaly a Teden röhögtünk, hogy van a RIPD, ami ha nem a MIB-t akarná másolni még el is menne, hogy létezik a Smurfs 2, hogy a The Number Stations moziba kerül, hogy a Now You See Mee hatalmas siker, csak is kizárólag amiatt, mert a témájával kilóg a mezőnyből, pedig az is maximum közepes.

Így belegondolva, a szinkronban is a Pacific Rim volt a végső pont. Tudom nem tettem ki a petíciót a feliratos filmekért, mert úgysem ér semmit (és kicsit vírusmarketing szaga van), de mostanában nem fér bele, hogy a MOM parkért utazok egy csomót, hiába elég az eredeti hang. De ez igazából egy teljesen más vita, mert ha blu-rayen nézem fél év múlva a Magányos Lovast eredeti hanggal, attól az még ugyanolyan film lesz.

human
írta
2013. 08. 11. 14:17
megjelenés
110
hozzászolás


- A múltba →


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.