Star Wars: Rogue One – Gyönyörű, de félig üres

Ebbe biztos bele fog kötni valaki, de a film teljesen azt hozta, amit az előzetesek közben éreztem: nem az igazi. Pedig rengeteg jó dolog van benne! De valami hiányzik is egyben.

3ZXr3Qu

Muszáj a látvánnyal kezdenem, mert az egyszerűen pazar. A helyszínek gyönyörűek, az ütött-kopott “használt univerzum” díszleteket jó nézni, az akciójelenetek pedig simán felülmúlják a The Force Awakens-t. Konkrétan egy brutál látványos robbantás és két pörgős, jól összetett hullámvasút simán van a filmben.

A probléma a töltelékben kereshető. Avagy a forgatókönyv nem az igazi? Most azt félretéve, hogy az első fél óra kőkemény információöntés. Sajnos később sem javul a helyzet. Pedig nagyon jó pillanatokat tudtak írni, csak összekötni nem tudták elég folyékonyan.

PDyGMPm

Mindezt úgy, hogy jó pár tényleg háborús helyzethez illő kérdést is a filmbe tettek. Mert bizony a lázadók sem azok a tündibündi katonák ám, hanem ott is ezerrel megy a politikai játszma, mert a Birodalom emeli a tétet folyamatosan, és nem mindenki úgy képzeli el a fellépést ellenük, mint a többiek. Arról nem is beszélve, hogy a hosszú ideje katonáskodók lelkét bizony megviselte, amit tenniük kellett az eddigi harcok során. Sőt, még a sötét oldalon történő hatalmi harc is előkerül.

Viszont ez mind csak vázlatosan van jelen a filmben, egyikbe sem mennek bele igazán. Így a parancs és feltételezett jó cselekedet között vívódó katona lelki tusája teljesen súlytalan lesz.

A látványnál direkt nem akartam szóba hozni, de a negatívumoknál muszáj lesz: el sem hiszem, hogy a CGI színészeket a Disneynél komolyan gondolták. Bizony, renderelt Tarkinról beszélünk. Olyan uncanny valley mindegyik jelenet, amiben feltűnnek az így létrehozott karakterek, hogy rossz volt nézni. És sajnos nem 2 percről van szó…

6u1MLoE

És ha már technikai dolgok, akkor az utóforgatások kiszúrhatósága mellett sem mehetünk el. Nem elég, hogy sok a trailerekben látott jelenet egyszerűen nincs a filmben, de néha iszonyat szembetűnő amit később tettek be. Például a robot egy “poénos” jelenethez feltűnik, aztán elsétál. De a legdurvábban a film vége lett átszerkesztve szerintem. Befosott a hímsovinisztáktól a Disney? Láthatóan az egyik férfi karakter kapott jelentősebb szerepet az utóforgatásokban, nem a nő intéz mindent. Nem csoda, hogy az elvileg csak pár hétre beugró Tony Gilroy végül írói kreditet kapott.

Még a Force Awakensnél mondhattuk, hogy mennyi minden nyugodott a vállán, addig ez a film nem menthető hasonló módon. Persze ettől még látványos blockbuster akciófilm termék, és igazából simán legurul, még az agyat sem kell kikapcsolni hozzá, ami mindenképp pozitívum.

human
írta
2016. 12. 15. 04:50
megjelenés
212
hozzászolás


The Martian (Mentőexpedíció): földművelés a Marson

Ridley Scott igazi science fictiont hozott nekünk, ami teljesen illik az utóbbi években elkövetett filmjei közé. Akinek tetszenek az ilyen Exodusok meg Prometheusok, az baromi jól fog szórakozni. Ez sem lő föléjük, vagy hozza vissza a régi Scottot.

The-Martian-viral-teaser

A történet nem bonyolult: a marsi kutatóexpedíciót katasztrófa éri, a bolygón levő asztronauták evakuálnak, de valaki ott marad. A csávó persze nem adja fel, az más film lenne, szóval a NASA eredeti terveit figyelembe vége eldönti, hogy a nagyjából 1 évre való élelmével kihúzza 4 évig, amikor érkezik a következő küldetés a vörös bolygóra. Ehhez persze rengeteg mindent meg kell oldania, és sok minden közbejön.

A pozitívumokkal kezdeném, bár ezek közül az egyik nem meglepő: technikailag gyönyörű a film. A Marsi jelenetektől kezdve minden Nasa felszerelésen át a szinte észrevehetetlen CGI-ig bezárólag minden. Na de ez Ridley Scott legrosszabb filmjeiről is elmondható, de a minimum így már megvan.

A másik, ami remek, hogy a filmből végig árad a pozitivitás. Sima túlélős történetet sokféleképpen lehet csinálni. Ott van a Cast Away drámája, az All is Lost depressziója, vagy épp ez a film, ahol szinte letörhetetlen a főszereplő életszeretete, ami miatt képes mindig talpra állni, és a következő lehetséges megoldásra lépni.

Az életszeretethez köthető a humor is, amit szintén jól találtak el. Szerencsére sikerült a könyv humorából rengeteg mindent áthozni, nem csak a káromkodásokat, amik a főszereplő védekező mechanizmusát jelentették a szar helyzetben.

A pozitivitáshoz kapcsolódóan szóba hoznám a forgatókönyvíró egyik jó húzását: nem minden romlik el a Marson, ami elromolhat. A könyvben az egyetlen, ami nem tetszett, hogy a főszereplő bármit csinált, az balul sült el, amire plusz megoldást kellett kitaláljon. Szinte a vécére nem mehetett ki nyugodtan. Itt viszont van ami működik elsőre. Nyilván ez a játékidő miatt is alakult így, hiszen 120 perc környékére nem fért volna el még 2-3 probléma.

martian-gallery5-gallery-image

Ami viszont sajnálatos, hogy nem mertek még merészebben eltérni a könyvtől, így viszont néhol simán csak olyan, mintha olvasónaplót néznénk. A történés ott van, csak épp nem elég részletesen. Nyilván a 10 oldalas levezetések nem maradhattak meg, nincsenek illúzióim, viszont ennek kapcsán jobban át kellett volna írni az egészet. De komolyan, már zenés montázsokkal spóroltak nem is egyszer időt, csak hogy beleférjenek a 120 perc környékébe.

Nem elég, hogy a Marson kapkodnak Scotték néha, de a Földön játszódó jeleneteket csak a színészek mentik meg a teljes vicctől. Jeff Daniels, Sean Bean és Chiwetel Ejiofor nélkül még keményebb lett volna a mentőexpedíciós szálon a sietség.*

Hiába Matt Damon jutalomjátéka, hálás szerep a túlélés, valahogy mégis az “ez lehetett volna jobb, bár szórakoztató volt” érzéssel jöttem ki róla. Kicsit túlságosan olyan volt, hogy a szükséges jeleneteket rakosgatták egymás után, nem a sztorit mesélték gördülékenyen. Azt még hozzátenném, hogy ha a The Martian lenne a legrosszabb blockbuster idén, akkor határtalanul boldog lennék, szóval a mezőny jelentős részét még így is felülmúlta a jobb részeivel és a gyönyörű Marssal.

*Donald Glover nem jó színész.

human
írta
2015. 10. 03. 20:52
megjelenés
44
hozzászolás


Röviden: San Andreas

Úgy tűnik, hogy a trükkök egyre olcsóbbak lesznek. Bár ezt lehet inkább az Into The Stormhoz kellett volna írnom, hiszen a pusztítás nagyon jól nézett ki ott. Na meg itt is. A San Andreas bizonyos szinten klasszikus katasztrófafilm, bár a drámai része elég szar.

A The Rock főszereplésével készült rombolásról van szó, amiben a Szent András törésvonal tovább szakad, és ennek kapcsán a világ legnagyobb mért földrengése történik Amerikában. A Rock pedig megy, és megmenti a nagymellű családját. Carla Gugino lassítva fut, a csillagszemű pedig sokat néz.

san-andreas-alexandra-daddario-boobs

Her eyes are up there.
Mondom.

A probléma, hogy a karakterépítés az nulla. A családi dráma valami borzasztó. Na meg az akció egy kicsit tömény, nincs igazi felvezetés, nem mélyítenek el semmit. Viszont a zsáneren belül ezek nem fájnak annyira. Persze, jobb lenne velük, hozná a régebbi klasszikus katasztrófafilmek minőségét, ellenben az említettek nélkül is simán szórakoztató marad a San Andreas, eszméletlenül látványos néhol, csak simán felejthető is lesz az egyetlen megtekintés után.

sa-carla

Amúgy nem szeretek annyira belekötni ilyen logikai dologba ehhez hasonló filmnél, például a trailerben mutogatott árvízzel szemben való csónakozás simán elfért, de ahogy a romvárosban keresi a lányát Rock, az, hogy is mondjam, még a film szintjén is fájt kicsit. Felpofoztam volna a forgatókönyv írót, ha nem írja meg értelmesebbre. Sajnos a San Andreas exec producere és rendezője elnézőbb volt.

human
írta
2015. 09. 06. 14:53
megjelenés
18
hozzászolás


Get Hard (Keményítőkúra): láttuk már párszor

Most nincs annyira kedvem nehezebb filmeket nézni, így inkább a vígjátékok felé tekintgettem, de utólag annyit tudok csak mondani, hogy bárcsak ne tettem volna. A legszomorúbb, hogy a Get Hard még a jobbak közé tartozik az idei felhozatalból.

gethardk1

A történet annyi, hogy a jól kereső brókert, akinek bombázó felesége van (muszáj kiemelnem, mert Alison Brie – középső kép), 10 év börtönre ítélik, méghozzá a legkeményebb fegyházban. A kocsiját mosó afro-amerikait megkéri, hogy készítse fel a túlélésre, mivel szerinte ő már volt benn, hiszen fekete. Nyilván a poénok forrása az, hogy felkértnek köze nincs a bűnözéshez, így csak improvizál a kiképzésen.

A film kapcsán az egyik alapvető negatívum az, hogy a pár soros történet alapján szinte minden fordulat kitalálható. Ezt mondjuk enyhítik azzal, hogy a két főszereplő között is felmerülnek a kérdések, és “ezt nem vetted észre, te idióta” szinten vannak felfedve a dolgok. Szóval kicsit összekacsintanak a nézővel, hogy “tudjuk-tudjátok”.

gethardk2

Nem akarom annyira lehúzni a történet miatt a filmet, hiszen sok kedvenc vígjátékom sem bonyolult, de mégis, olyan volt a Get Hard, mintha már láttam volna. Főleg, mert Kevin Hartnak nagyjából egy figurája van, amit közepesebbnél közepesebb komédiákba tesznek. Ha az itten Kevint megcserélném a The Wedding Ringerben levővel, akkor is működnének a filmek simán.

Azt el kell ismernem, hogy a főszereplők közötti komédia működött, méghozzá Will Ferrell miatt. Lehet nem bírni a pasit, és ő sem valami nagyon újat villantott a repertoárjából, de ez a kicsit rasszista, de inkább naiv figura bevált a filmben.

GET HARD - 2015 FILM STILL - Photo Credit: Patti Perret  © 2015 Warner Bros. Entertainment Inc.

Szóval tipikus hő-fejlődés történetet kapunk, bevált klisékkel körbevéve, amit feldob a két főszereplő közötti hülyülés, és a gazdagok, emiatt enyhén rasszisták leoltása. Ez utóbbi miatt nézhető el a filmnek a rengeteg sokkolónak szánt jelenet, amik esetleges mondanivaló nélkül csak kegyetlennek tűntek volna.

Nem azt mondom, hogy kiváló, de nem akartam kirohanni a világból utána, magamat szidva, hogy miért basztam el rá időt.

human
írta
2015. 08. 04. 18:45
megjelenés
8
hozzászolás


Terminator Genisys: Arnold is back

Bevallom, kicsit dühítő ez a film, mivel a jó részek miatt sokan tojni fognak arra, hogy valójában közepes vagy rosszabb minden más benne.

Sara Connor azt akarja, hogy vele menjünk

Nyilván a pozitívummal kezdem, miszerint Arnold Schwarzenegger kibaszott jó a filmben. Bár a végeredmény egy lélektelen Die Hard 5 is lehetne, de szerencsére Arni nem egy Bruce Willis, így minden jelenetén érezni, hogy örömmel csinálta a Genisys-t. Nyilván vicceltek a korával, és a cyborg programozása továbbra is értetlenkedve áll az érzelmek előtt, de ezt remekül használta ki a film.

Mondjuk ki: Schwarzenegger minden jelenete jó. Ezen kívül elég pörgős a film. Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy sok benne az akciójelenet, amik között nincs annyi szünet. Muszáj volt pontosítani, mivel az akciókat megszakító töltelékre minden mondható, csak az nem, hogy természetesen gördülnek előre.

Igen, oda jutottunk, hogy a forgatókönyv egy kalap szar. Ezen nincs mit szépíteni. Kitalálta 3-4 cool jelenetet, aztán megpróbálták valahogy összekötni. Közben megnézték a JJ Abrams rendezte Star Treket, mivel itt időutazás van, így nem meglepő módon (a trailerek is lelőtték ezt) hasonló rebootot képzeltek el. Már persze a cool jelenetek mellé, de meg kevésbé tisztelve a régi filmeket.

A “jelenetek köré csinálunk egy filmet” dologra a legjobb példa, amikor lekapcsolják a főszereplőket, szól a Bad Boys zene 1 percig, mert az laza, aztán vágás, és mehet a következő nézőnek… vagyis egymásnak magyarázó jelenet, ami nyögvenyelősen előrébb rendíti a toldozott-foldozott történetet.

Lehet kisebbségben vagyok vele, de amikor Reesenek látomása van az időgépben, hiszen az kell a történet változtatásához, utána pedig elmagyarázzák neki nekünk, olyan “tanárnéni a táblánál” szinten, hogy mitől volt, az fájt kicsit. Nyilván azok sem tudták, mitől lehetett, akiknek magyarázva lett, de az egész onnan indult, hogy máshogy nem tudták kisiklatni az eredeti történetet a medréből.

Mindezt a Terminator 1-2-höz viszonyítva mondom. Nem Oscar díjas forgatókönyv kell, a régi klasszikusok is milyen egyszerűek voltak (egyszerűbbek, mint például ez), mégis milyen normálisan haladtak előre. A Skynetnek volt célja, bevetett hozzá egy fegyvert, az pedig ment előre megállíthatatlanul. Az első részben horrorisztikusan. A másodikban pedig blockbuster szintre emelve a “John Connor az emberiség megmentője” alapot.

Itt mi is volt? Az ami az eddigi filmekbe, meg idősíkok, meg a Google által elképzelt jövő felturbózva, meg mittomén. Sok szar, összedobált ötletbazár, amit úgy ahogy felfűztek egy szálra.

Abba már nem is akarok mélyebben belemenni, hogy mennyire tét nélkülinek érződött minden jelenet. Bármi történet, annak nem volt igazi következménye. Olyan tv-sorozat pilot szinten. Ennek megfelelően a legjobb akciójelenet szerintem az volt, amikor Reese összecsapott egy T-800-as modellel. Nem 100000 golyót lőtt az ellenfélbe, hogy lelassítsa talán, hanem tényleg a túlélésért küzdött és volt esélye is. Ez még az eleje felé van, így tudtam mi lesz a vége, de abban mégis volt feszültség. A trailerekben villogtatott nagyszabásúakban pedig semmi.

A TV sorozat élményt erősíti amúgy, hogy elég sok dologra nincs magyarázat, olyasmikre amik fontosnak voltak beállítva. Szóval nem tipikus “el kell fogadni, hogy ebben a világban EZ VAN”, hanem fel van építve, mintha számítana, aztán semmi. A végefőcímet amúgy remélem megvártátok, az a végső döfés a pilot érzésben.

A sok szidás után mégis ott vagyok, hogy jobban tetszett, mint a Jurassic World, mégpedig Arnold miatt. Minden más ugyanolyan lélektelen itt is, mint a manapság készülő blockbusterek többségében, a “karizmatikus” Jai Courtneyt ideértve, bár a mélypont Jason Clarke volt. Ellenben van az 30-40 perc humoros, érzelmes perc, amikor a jó öreg Arnold mászkál, szórja és kapja az egysorosakat, és ez feldobja az egészet.

human
írta
2015. 07. 05. 16:16
megjelenés
74
hozzászolás


The Avengers – 2×15: Age of Ultron

A hónapban tipikus évad közbeni részt kaptunk a sorozatból, amiben történtek dolgok, de inkább csak a finálé felé kezdtek el komolyabban építkezni a showrunnerek. Ja, hogy ez egy film, ami magában is működőképes kéne legyen? Szomorú.

Már a film közepére világosság vált, hogy miért ez Joss Whedon utolsó Marvel filmje, hiszen folyamatosan látható Kevin Feige (a Marvel univerzumot kézben tartó csávó) keze a jeleneteken. Ezzel el is jutottam a pozitívumokhoz.

Az Age of Ultron történet jó. Nyilván klisés, de azért nem Avatar szinten van lebutítva a “minden nézőt a székekben akarunk látni” kedvéért. Bár az ellenség megteremtésének körülményei valószínűleg a vágószoba padlójára kerültek, de utána James Spader kihúzza Whedont a szarból.

Loki óta nem volt ilyen jó gonosz casting a Marvel filmekben, mint itt. Nyilván jó lett volna többet megtudni az elején, hiszen a no strings jelenet után már a tökéletes tervével fűzi be az embereket Ultron, viszont nem csak az animációban, de az arckifejezésekben, a teremtő Tony Starkot idéző humorban és gondolkodásban is lubickol Spader. Nagyon eltalálták.


Aztán itt van még az is, hogy hiába nem volt már újdonság a hősök közös szereplése, mint az első részben, azért még mindig jól kezelte őket Whedon. Ott volt a humor, mindenki kapott jó jelenetet és dumát és a többi. Bár nem volt puny god most, de akadtak jól megalapozott poénok, tényleges ember mentés, olyasmi ami miatt hős-filmet nézünk. Mindeközben Black Widow és Hawkeye végre megkapta azt az alapot, ami miatt világos mit keresnek itt.

Ez volt az Age of Ultron fun blockbuster része, olyan 80-90 perc. A többi?

Túlzsúfolt univerzumépítés. Mint tudjuk, a film olyan 3 és fél órás valójában, így rengeteg mindent ki kellett vágni, sajnos az Ultron sztoriból is, csak hogy rendesen elférjen a sok apróság, ami a későbbi Marvel filmek miatt fontos. És ez úristen, de lehúzza az egészet. Túlzsúfolt tőle az egész, és a fő sztori jól meg is sínyli a vágást. Konkrétan eltűnik belőle az igazi erő, és szépen lassan alibitörténetté silányul.

Emellett még sajnos maguk az akciók sem voltak az igaziak. Mivel hosszú és nagy film, talán a legdrágább Marvel a sok sztár gázsijával, így igyekeztek az akciót is super size-ra rendelni, hogy a néző jóllakottan távozzon, de erre Whedon most sem volt képes. Egyszerűen nem tud akciót rendezni, vagy rossz embert foglalkoztat erre a feladatra.

Láttam mindenhol a sok pénzt, mégis valahogy sütött a tévésorozatos dinamika a nagy akciójelenetekből. Ez alól a Hulkbusteres kivétel, de az meg egy kicsit túl van húzva. Mondjuk a film végi is, főleg, hogy az meg egy már ellőtt koncepciót mikrózott fel, de ott legalább Ultron és Hawkeye kapott két kurva jó beszólást.

Mindezek következménye pedig az, hogy az Avengers, a fő attrakció, a jutalom fun, csak egy újabb fejezet érzetét kelti a finálé “innen hova folytatják” helyett. NÉzzük meg az első rész után és most hogy állnak hőseink. Mondjuk annyira nem szabad ezen meglepődni, hiszen a Winter Soldier után valószínűleg ismét Captain America hozza majd az igazi főfogást a Civil Warral (amit most szépen alapoztak is…).

human
írta
2015. 05. 12. 19:20
megjelenés
81
hozzászolás


Röviden: Liza, a rókatündér

A magyar Wes Anderson, Brian Fuller és Jean-Pierre Jeunet? Ezeket a kemény neveket lehetett hallani mindenhonnan, és szerintem pont ez ásta alá kicsit az élményt pár nézőnek. Vagy csak nekem? Túl nagy volt az overhype, ami után egy 6, talán 7/10 film csalódás.

A pozitívumokkal kezdeném: vizuálisan marhajó a film. Igazából ebből a szempontból nagyon tetszett film, rengeteg ötletük volt amit jól viteleztek ki. A gyengébb CGI bájt adott hozzá, kicsit lo-fi hangulatot teremtve, amin sokat mosolyogtam. Végig érezni rajta a törődést, ahogy kitalálták a jeleneteket, áthidalva az esetleges anyagi nehézségeket.

A bajom inkább a párbeszédekkel volt, amik lehet, hogy meseszerűen voltak, de inkább a szokásos színházi hanglat jött belőle. Mindemellett nem volt kellően gördülékeny. Szóval erősek azok az Amélie hasonlítgatások, és hibás képet festenek előre a filmről.

Emlékszem még anno Isolde mondta egy másik hypeosabb, nem blockbuster kapcsán, hogy rendben van a film, de már tényleg ott tartunk, hogy a közepesnél kicsit jobbnak kell örülni, mert annyi a rossz? Na én a Liza után éreztem ezt, szórakoztató film volt, egy rá szánt percet sem sajnálok, de azért még ez sem az az igazi közönségfilm, aminek próbálták eladni sokan.

human
írta
2015. 03. 31. 17:51
megjelenés
8
hozzászolás


Chappie – rengeteg jó ötlet a semmibe?

Talán az Neill Blomkamp új filmjének a legnagyobb baja, hogy az ember látja benne a lehetőséget valami jobbra, de sajnos senki nem fegyelmezi meg író-rendezőjét, hogy ezt ki is csiszolja a Chappieből.

chappie-es-a-kutya

A történet annyi lenne, hogy egy programozó egy rendőrségi robotba ülteti a világ első mesterséges intelligenciáját, az extra, hogy azt bűnözők nevelik fel, akiket kedvelnünk is kéne, ha a jeleneteiket elnézzük a film közepétől. Meg feltűnik egy őrült, pusztítás imádó ellenséges robottervező, akinek más tervei és ambíciói vannak.

Rengeteg jó ötlet van a filmben. Ezt minden hibája ellenére el kell ismernem. Nyilván ez az egyik probléma is, hiszen a forgatókönyvön dolgozó Neill Blomkamp és Terri Tatchell páros nem sokat dobott el belőlük. Így lesz igazi hullámvasút a film, zseniális pillanatokból átvált borzasztó gagyikba, miközben döcög a sztorija. De hát persze, hogy nem lesz benne igazi folyamatosság, ha csak ötletek sorbafűzéséről van szó, nem igazi történetről.

Tényleg ez fáj a legjobban, hogy a rendező eldobja a sok filmben bejáratott “tévéből, internetről tanul a gyerek” koncepciót, inkább tapasztalás útján kénytelen felnőni az AI, a sok jó és rossz behatás között, de erre nem működik a színészek és a borzasztó logikátlan ugrások között. Komolyan van olyan jelenet, aminél a fejemet fogtam, annyira illogikus amit a szereplők tesznek, de muszáj úgy cselekedniük, csak hogy a történet legalább erővel haladjon előrefelé. Aztán megint elértünk egy jó ötlethez, és ismét látszik a filmben levő kiaknázatlan lehetőség.

Mindemellett az 49 millióból megalkotott látvány lenyűgöző. Nem csak a két akciójelenet, hanem a robot végig. Emberi, folyamatos, kopott, mindenből süt a használtság, végig realistának érződik. Az apróságokban továbbra is ott van Blomkamp. Ahogy a lepukkant város szinte szépnek látszódik a mocsok alatt az leírhatatlan.

A film főszereplője fantasztikus, a robot tényleg él Sharlto Copley hangjával és mozdulataival. Talán Hugh Jackman gonosza még jó, nem meglepő, hiszen neki ez a szakmája, de a bipoláris forgatókönyvet senki sem képes megmenteni, főleg nem a Die Antwoord. Yo-Landi még csak-csak elmegy a szerető anyának, de amit Ninja színészkedett, az szinte fájt. És mindezt úgy, hogy eredeti hanggal néztem, de szerintem a szinkron sem lehet rosszabb, akármit is hallok róla.

Sorolom itt a jó dolgokat, egyáltalán nem ez a legrosszabb sci-fi amit idén látni fogunk, és voltak jelenetek amik teljesen elkaptak, például amikor magára marad Chappie, de egyszerűen rossz a végeredmény. Nem lehet szépíteni.

utóirat: úristen egy jó forgatókönyvből Blomkamp megrendezte volna azt a Robocop rebootot, ami talán felért volna az eredetivel. Ebben már biztos vagyok, hiszen az ember-robot hibrid dilemmával nem lett volna baja, gonosz kapitalizmus helló, a lepusztult Detroit pedig ennek a filmnek a fényképészével üthetett volna, hogy az Ed 209-ről be is beszéljek.

human
írta
2015. 03. 08. 19:24
megjelenés
44
hozzászolás


22 Jump Street: say something cool!

Nem annyira panaszkodni akarok, de néha rossz tudni dolgokat előre. Például a 22 Jump Streetnél mindenhol azt olvastam, hogy méltó folytatás, így elég nagy csalódással jöttem ki a moziból, amikor kiderült, hogy mégsem az. A hazai bemutató eltolásának átka. Persze vannak benne poénok, és nevettem párszor, de nem ütött annyira, mint az ügyosztály előző címe.

a 22 jump street egyetemistái: Jonah Hill;Channing Tatum

A pozitívumokkal kezdeném, ebből is azzal, amikor a Screamhez hasonlóan kifelé poénkodnak a folytatásokról a szereplők. Leginkább azzal viccelődtek, hogy mit várnak az emberek egy folytatástól, de teljesen meta szinten. Ennek az összeadva 5 percnek minden pillanata arany.

Ezen kívül még jó volt, hogy egyetemre mentek a srácok, de még ott is kilógtak kicsit a kinézetükkel, Ebből is jött pár poén. Na meg ismét hatalmas cameo jutott a végére, bár a 21 Jump végére jobban illett, akiket oda szereztek a készítők. Plusz még remeK volt amikor Tatum körberöhögte az irodát, ott borultam. És akkor ennyi.

Összességében sokkal kevesebb poén, látványosabb (bár “elfogyott pénz” közben) akciójelenetek és helyszínek, de ahogy kifelé is poénkodtak vele, ez csak az elvárások betartása, mégha ironikusan is. És egy vicces bunyót kivéve borzasztó ötlettelen az egész. Néha fájt is, hogy feltűnt egy mosolygósabban jelenethez passzoló zene, aztán rögtön vissza is váltottak a tucat akciófilmes “pörgős” szarra. Nem tudom más szavakkal jellemezni ezt ami szólt.

a 22 jump streetesek egy furcsa járműben menekülnek

Hosszan lehúzni nem akarom, de a 22 Jump Streetet összességében kicsit untam. Persze megkerülhetetlenül nagyobb elvárásokkal ültem be rá, ez alatt azt értem, hogy minimum a 21 szintjét vártam, és így csak még fájóbb csalódás lett, amikor azt sem ütötte meg.

human
írta
2014. 09. 03. 14:35
megjelenés
14
hozzászolás


The Purge: Anarchy – több akció, ugyanannyi ész

A Purge folytatása abba a hibába esett, amibe az eredeti is belesétált párszor: nem mertek tényleges szatírát csinálni a társadalmunkról. Viszont most horror helyett inkább akciófilmet kaptunk.

Szóval az a film alapja, hogy minden évben van egy 12 órás időszak Amerikában, amikor szinte mindent szabad. Gyilkosság, rablás, nemi erőszak, ami a perverzek fejében megszületik azt meg is csinálhatják. Az átlagemberek többnyire a kicsinyes bosszúikat tolják, többnyire vérengzésbe torkollva, a gazdagok meg mindenféle játékot, már azok akik nem rejtőztek el a házukban, mint az első rész szereplői.

A lényeg, hogy a folytatásban egy a Purge során lerobbanó kocsis párt, egy “random” anyukát és lányát, na meg a fő badassunkat követhetjük. Ez utóbbi igazi céllal bóklászott az utcán, de a jó szíve végül oda sodorja, hogy segít az előbb említett duóknak. És innentől igazi ötletkavalkádot kapunk.

A film rendelkezik valami szerkezettel, de inkább csak “mi történhet egy ilyen purge alatt” gondolatok vannak benne összefűzve. Avagy most apróbb fejezetekben láthatjuk, hogy ki-mivel üti el az időt, miközben hőseink sodródnak az árral és próbálnak életben maradni az utcákon. Akadt pár érdekesebb ötlet ezek között, de valahogy szétesett a film.

Mindezek mellett sajnos a társadalomkritika megint elmaradd. Vagyis van, mielőtt valaki rám támad a kommentekben, de az ilyen elsős módon van a képünkbe tolva. Amire esetleg csak utalgattak az első részben, azt itt egy random szabadságharcos ki is mondja. Azért a film végi csattanó tetszett, még ha lehetett is sejteni előre.

Minden hibája ellenére mégis ajánlom akciófilmbuziknak, mivel Frank Grillo eléggé durván odacsap közben, még akkor is, ha B-filmes az egész, van valami bája.

human
írta
2014. 08. 12. 17:38
megjelenés
3
hozzászolás


Lucy

Ha eddig nem lett volna világos: Luc Bessonnak el kéne felejteni a forgatókönyvírást. De komolyan, szerintem ha a rendező leülne a Lucy elé úgy, hogy nem ő csinálta, rögtön kiszúrná mi a baj vele.

Scarlett Johannson két stukkerral a Lucyban

A történet mindenhonnan vesz, mert miért ne. Van itt 2001, Crank, Limitless, meg a saját filmjeihez is sokat nyúlkál Besson végig, szóval egy hatalmas katyvasz az egész. Onnan indulunk, hogy az emberek csak az agyuk 10%-át használják, de a főszereplő csaj a hasában szállít valami kísérleti drogot, aminek a csomagolása megsérül, és a szer a vérébe kerül, amitől az agya elkezdi átlépni a határait. Vagy mi a fasz.

Tudjuk, hogy hatalmas baromság az elmélet, de valamiért az emberek szeretik ezt, talán mert sokan vágynak arra, hogy legyen egy szer amitől az eszük elszáll. Na jó, én is két marékkal enném, de a Lucynál még a Limitless is sokkal jobban dolgozta be ezt a vágyat film formába nekünk. Itt az egyik legnagyobb baj, nem a hülye elmélet, hanem hogy a Lucy hiába akciófilm, egyszerűen túl sokat foglalkoznak az áltudomány résszel. Láthatóan a játékidőt akarták húzni a professzoros jelenetekkel, de még így is csak 89 perc lett a végeredmény.

És akkor milyen a látvány? A film első felében van pár jól megkomponált jelenet érdekes vizualitással és remek vágással, semmi extra, de remekül működik, élvezetes. Aztán úgy 40 perc után elfogy a szufla és borzasztó akciójelenetekkel eljutunk a a “2001 light + Mátrix” részhez, ahol már teljesen feladta a rendező forgatókönyvíró mindenes Besson.

A Lucy rosszarcú figurái

Ami viszont tetszett még az a casting, jó pár érdekes arc lubickolt az első 40 percben, és Scarlett abban a 3-4 jelentben ahol még kellett neki egész jól színészkedett, ment át 10/10 közepesen buta csajból robotba, viszont amikor terminátor módban tolta ott már bárki lehetett volna a helyén.

Ez a film egy nem túl eredeti ötlet és egy videóklip széthúzása lett, elég nagy csalódás sajnos, még ha az elején nem is tűnt annak.

human
írta
2014. 08. 10. 15:09
megjelenés
30
hozzászolás


Ride Along (Pofázunk és végünk): majdnem

A Ride Along olyasmi, mint az NFS volt pár hete, avagy rossz film, csak valahol mégis szórakoztat, viszont rosszabb annál. Aki nem akar többet olvasni: maximum kölcsönözve javasolt az otthoni megtekintése.

a Ride Along főszerelő párosa

Igazából nem tudom miért mutatták be mozikba, itthon meg aztán főleg kérdéses, de nyilván a forgalmazó jobban ismeri a magyar piacot. Nem is ez a lényeg, hanem hogy a Ride Along teljesen videókölcsönzős film, hiányzik belőle a nagyvászon plusz, de a helyén kezelve egész jó volt.

A történet eléggé 80-as évek: a bomba csaj nem dönthet a pasijáról, a mogorva bátyja beleegyezését kell kérni a nászra. A probléma, hogy a tesó (Ice Cube) eléggé kemény zsaru, a leendő férj (Kevin Hart) pedig ennek az ellentettje, bár zsaru akar lenni.

A megoldás? Egy Training Day-szerű közös nap.

Nyilván minden fordulat kiszámítható, de szerencsére nem komoly akciófilmet akartak csinálni, így ezzel nem is foglalkoznék tovább. A probléma inkább az, hogy a poénok között ritkán van kiemelkedő. Elvileg Kevin Hart az egyik legviccesebb amerikai, csak ezt ritkán látjuk a vásznon. Azért néha sikerült elvigyorodni rajta.

a szerelmespár

Mondjuk ki, erőteljesen közepes a Pofázunk és végünk (ehh…), legalább nem a Kiképzést próbálták viccesíteni, pedig a film emlegette Denzelt. Az if i could just kill a man és a today was a good day nekem vagy egy pontot húzott az értékelésen. Bírom amikor Ice Cube ilyesmit bevállal, hiába nulla színész.

human
írta
2014. 03. 23. 13:34
megjelenés
7
hozzászolás


- A múltba →


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.