The Ministry of Ungentlemanly Warfare

Az a legdurvább Guy Ritchie új rendezésében, hogy valójában a korábbi filmje, a The Man From UNKLE hasonló tematikával mennyivel jobb volt. Pedig még van kakaó Ritchie-ben, a Gentlemen film és a sorozat első két részének rendezése megmutatta, hogy megy neki a szétcsavarós könnyedség. Sajnos itt nem, pedig látszólag a teljes recept megvolt egy jó filmhez. Aztán 5 percig főzték csak.

A történet amolyan Alistair MacLean + Rejtő Jenő iskolába járt darab. Lehetne talán a Piszkos 12-höz is hasonlítani, de az nem annyira állt meg számomra, ellenben a fenti kép alapján egyértelműen a Guns of Navarone ugrott be, legalábbis a regény, mert a Reacherben is játszó Alan Ritchson termete alapján teljesen olyasmi, mint Andrea a Navarone és a gátas folytatás könyvben. Sőt, az egész lehetetlen küldetéseket felvállaló csapat hasonlít.

A lényeg, hogy a németeknek vannak az új tengeralattjárói, amivel az összes tengert rettegésben tartják. Churchill pár megbízható embere összetesz egy csapatot kémekből és nem épp kitüntetett katonákból, hogy egy titkos katonai akcióban megbénítsák a tengeralattjárókat, elsüllyesztve a légszűrő utánpótlásukat. Ehhez vagy két helyőrséget is le kell nyomniuk.

Szóval a film első felében összeáll a csapat, amit mindig bírok, hogy utána az újabb és újabb nehézségeket legyűrve felrobbantson egy hajót, amihez rengeteg ellenfélen át vezet ez út, sok akciójelenetet (*?) hozva. Mindeközben a kémek előkészítik a végső bevetést, ami magában egy külön film lehetne, ahogy megtervezik a kikötőben levő katonák és felettesük lefoglalását.

A fő probléma abban rejlik, hogy az egész nem áll össze. Olyan, mintha valami első vázlatot forgattak volna le. Vagy csak összedobáltak cool jeleneteket? Nem tudom eldönteni. Néha szinte elmerültem volna a filmben, “na most meglett a ritmus”, aztán jött valami böszmeség ami rögtön kizökkentett az élvezetből. Már azon kívül, hogy tétek egyáltalán nincsenek. Látszik némelyik jeleneten, hogy azt épp nem lazának szánják, de a feszültséget semennyire nem tudják építeni bennük. Igen, tisztában lehetünk a végkimenetellel, nem elbukniuk vagy meghalniuk kell, de ettől még az útnak nem szabad súlytalannak lenni.

Külön említeném az *akciójeleneteket, amik szinte teljesen a “csak essünk már túl rajta” módon zajlottak. Mennek előre a “terminátorok” és mindenkit legyaknak fennakadás nélkül. Rosszabb dolgot el sem tudok képzelni ilyesmi filmbe, mint hogy az akció ennyire unalmas. Egyszerűen nem is értettem. Pedig a kezdő jelenet még sugallt némi reményt.

Pedig ebben a Ministry of Ungentlemanly Warfare-ben lehetett volna valami. A Henry Cavill által vezetett szedett-vedett csapat néha teljesen kedvelhető, laza, a kémek között pedig, nos Eiza González érthetően csavarja el a német elit fejét. De a jobb pillanatok miatt talán csak mégnagyobb csalódás az egész. Azt értem, hogy nem adta bele a szívét-lelkét mindenkit, de legalább akkor iparosmunkaként menjen el.

8 hozzászólás a “The Ministry of Ungentlemanly Warfare” bejegyzéshez

  1. Én sem értem, hogy hol süllyedt el a hajó, mert ha külön-külön veszem szemügyre, akkor minden egészen jó, mondhatni iparosmunka. Aztán baromi rosszul lett összecsavarozva? Pedig voltak hosszú percek is, amikor teljesen jól éreztem magam a film nézése közben – Gus March-Phillipps szövegelése jól lett megírva, ahogy Anders Lassen egysorosai is. A csapattagok között is megvolt az összhang, még Marjorie Stewart is simán passzolt bele.

    Későbbi spoiler!

    Azt észrevettem, hogy a vége felé próbáltak Henry Cavill és Eiza González között valami kezdődő vonzalmat felmutatni – feltételezem, hogy lenne még sztori ott, ahonnan ez jött -, de valahogy nem jött össze. Pedig a valóságban összeházasodtak nem sokkal a történtek után.

  2. Én alig bírtam végignézni, max 5/10, teljesen kihagyott ziccer a szìnészek tekintetében. Én most engedtem el Ritchiet…rossz rendező és ìró is. oke human te 20 év múlva is éltetni fogod, de ez egy vicc amit művel…inkább ne tenné.

  3. Ami bejött, az az, hogy végre nem az egész egy studióban forgott zöld háttér előtt.
    Érezted a tengert, kézzel fogható volt a vitorlás, úgy összességében a látvány, már ha lehet annak nevezni, végre életszerű volt az egész, nem pedig a mostanában normalizált kamu cgi napsütés.
    És ez egy hatalmas pont.

    Cavilt viszont jobban ki kellett volna használni, mert így nagyon parlagon hevert.
    Ellenben Ritchson inkább karikatúrába vágott át a szemüveges tank aki előre megállíthatatlanul és íjaz le mindenkit..
    Már a Reacher első évadában is zavaró volt, hogy egyszerűen annyira túlgyúrta magát az ember, hogy a járása is fura lett.

    Spoiler

    A felépítés meg az információ adagoláson azért lehetett volna javítani, alapvetően gyenge lett a végeredmény.
    Miért pont Cavil karaktere kellett?
    Erre nulla magyarázat volt.
    Mint ahogy Heron karakterével is túl “megengedőek” voltak a németek a vonaton.
    Ahogy a hölgy kamu “lebukása” is érdekes volt azzal az egy héber szóval különböző nyelveken való éneklés közben.
    Lemészárolnak egy csapat katonát az erőműben, de senkinek nem hiányoznak.
    Cavil és a hölgy magasröptű románca kimerül abban, hogy megvárja őt bármi áron, nulla előzménnyel, de azért kiírják, hogy a való életben összeházasodtak..
    Jó lett volna erre még gyúrni.

    Egynek elmegy, de inkább tv filmnek.
    Mondjuk a jelenlegi streaming kinlatot azért veri rendesen így is.

  4. @Kastély Ferenc:

    Richie nagyon-nagyon kiszínezte és szinte teljesen átírta az eredeti sztorit, csak a puszta váz maradt meg. Ha érdekel, hogy valójában mi történt, már nem titkosak az adatok:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Postmaster

    Van amiben a film akciódúsabb és van amiben a való élet az izgalmasabb.

  5. e-batta: tudom, film közben beleolvasgattam, sajnos el is lőtte a fordulatot, meg aztán a végén mutatott képek is erős kontrasztot mutattak a szereplőkkel.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.