Zero Dark Thirty már megint

A film jó pár Golden Globes jelölését meg is ünnepelték egy trailerrel. “I’m bad news”. Látom népszerű oltani a rendezőnőt a Hurt Locker miatt, sokaknak úgy tűnik elképzelhetetlen, hogy a ZDT jó lesz, csak mert egy amerikai nő nyomoz Oszama után, de… szóval ez az előzetes sem szar filmet sugall.

A Yahoon is fenn van, ha a fenti youtube nem menne.

24 hozzászólás a “Zero Dark Thirty már megint” bejegyzéshez

  1. Eddig kicsit attól féltem, hogy csak amolyan lovagoljuk meg a nemzeti érzelmeket film lesz egy erősen közepes egyszerű storyval. DE úgy látszik tévedtem, mert ez az előzetes másról árulkodik, nagyon úgy néz ki jó kis film lesz.
    A Nothing Else Matters zseniális ötlet volt, nagyon megfogja az embert.

  2. Jól hallom, hogy a trailer második felében előttek megint egy kórus feldolgozást a Scalatól, mint a Social Networknél.
    Igaz itt most a Nothing all maters és nem a Radiohed Creepje szól.
    Drámai hatáshoz tökéletes lenne?

  3. Húhúhúú, jó lesz ez, nagggyon is jó. Egy újabb intelligens film, még ha nem is túl érzelmes (bár nem tudom, mit higgyek már ezután a trailer után), de a számomra egyszerűen hihetetlenül pozitív külföldi kritikák (szinte mindenütt 100%) nagyon jó filmet sugallnak. Valószínűleg itthon nem mutatják be…

  4. Az egykori Cameronné pont úgy járt mint Cameron, akit manapság már divat fikázni a Titanic miatt :)

    Ez a film szerintem viszont klassz lesz!

  5. Hasonló fegyverbuziknak mint én figyelmébe ajánlom az 1:35-nél bekövetkező autós merényletkisérletet, melyben a morc arcú, fanatikus tevezsoké épp egy FÉG gyárotta AMD-65 magyar Kalasnyikov-rendszerű gépkarabéllyal próbálja kilyuggatni Chastain :D

  6. Symor – A Titanic-et régen is divat volt fikázni.. Az a film az achimedeszi fizika tipikus példája.. a Titanic vízkiszorításával egyenes arányban dőlt ki a pénz a pénztárakból. Az a film egy giccs szerintem, az első másfél óra egy értékelhetetlen romantikus katyvasz ami giccses halálokba torkollik. Komolyan venni nem lehet.

    Bigelow más tészta, bár a karrierjük nagyon hasonló Cameronéval. Kezdetben ő is kultikus filmeket vezényelt le, Near dark, Point Break, Strange Days, Blue Steel, amihez nyúlt arannyá vált, (még a K19 is nézhető volt), csakúgy mint Cameron anno. Neki a törés a kissé túlhypeolt Hurt Locker, ugyanúgy, mint Cameronnál a Titanic. A régebbi filmjeik nemcsak anyagilag, de MINŐSÉGILEG is tudtak felmutatni olyat, ami miatt szívesen emlékszik rájuk az ember.. A Hurt Locker, vagy éppen az Avatar az anyagi – és megvásárolt Akadémiai Díjakon kívül nem sokat tud felmutatni. Szerintem.

  7. A Hurt Locker egy visszataszítóan rossz film volt. Ettől sem várok többet, főleg a közel 100 pontos értékelések után. Ezt a filmet az akadémiának meg a hiper hazafias önérzetű amerikaiaknak készítik. Az előzetes sem győzött meg róla, hogy ez másképpen lesz. Majd itthon megnézem, aztán ki tudja? Lehet egészen új arcát mutatja meg Bigelow.

  8. kameraman:
    Nem mintha a Hurt Lockert ne fikázták volna azonnal :P
    Bár egyértelműen más szempontok alapján.

    Egyébként kösz a Bigelow gyorstalpalót, nagyon fel lettem világosítva :)
    A korábbi filmjeiben is pont olyan felszínes volt egyébként a rendezőnő mint mostanában. Kész filmet még nem láttam tőle, amibe ne lehetett volna belekötni. Bigelow inkább amolyan momentumrendező, nincs egy kerek egész mozija sem, ami rendezését tekintve elejétől a végéig jó lenne, de nagyon jó filmjeleneteket tud alkotni.

    A Hurt Locker-ben ilyen volt például az orvlövész-szcéne (meg a verekedős-spannolás talán), a Point Break-ben az üldözésjelenet és a Blue Steel-ben a párbajjelenet. Ha viszont a filmeket a maguk teljeségében nézzük Bigelow inkább valami közepeset csinál, mintsem jót.

    Ez persze még egy jobb forgatókönyvnél változhat, talán ennél a filmnél ez be is következik végre.

  9. Az már régen rossz, hogy a hurt lockerhez hasonlítgatják. Az ugyanis fertelem volt, nem bírtam végignézni annyira csöpögős idealista én unalmas.

    Erre még rájön az, hogy ez egy olyan téma amit nem lehet előítéletek nélkül feldolgozni. Amikor az amerikai kormány által kitalált ellenségkép pószterfiguráját akarják elkapni azt nem tudom komolyan venni egy mp-ig se. Ha random nevű karakterek lennének benne, és bevallottan semmi köze nem lenne a valósághoz, akkor valszeg egy várós film lenne. Így viszont egy ízléstelen viccnek érzem az egészet, és biztos nem fogom megnézni.

  10. Symor: Azért sokkal stabilabbak Bigelow régebbi filmjei. Nyilván vannak holtpontok, de pl a Near Dark, vagy Point Break jól összerakott filmek szerintem. Nem azt mondom, hogy nem lehet belekötni egyes dolgaiba, de az különösen bosszantó, amikor egyes tékákban azt látja az ember, hogy “Near Dark – from the director of the academy award winner Hurt Locker..” Ezek a filmek a rendező “jelenléte” ismertsége nélkül is felküzdötték magukat, a Hurt Lockernek azért kemény hátszele lett, emlékszem nem indul valami fényesen, aztán egyszer csak berobbant. Abban abszolut igazad van, hogy egyes jeleneteket nagyon jól megkomponál, ez főleg a Hurt Lockerre volt jellemző.

    (A gyorstalaplót nem kioktató szándékkal írtam, csak saját véleményként fogalmaztam meg, azt hiszem Neked nincs szükséged filmekkel kapcsolatban ilyen dologra…)

  11. kameraman:
    A Near Dark is simán támadható lenne, ahogy a Point Break a maga bakugrásai és kidolgozatlansága miatt hidd el, oldalakat tudnék írni aról mi nem jó azokban a ma már kultikus filmekben Bigelow-tól. Maximum amiatt látszanak stabilabbnak, mert az idő, a filmkor patinája megszépíti őket, egyébként ha azt nézzük milyen mozik születtek mellettük és milyen rendezésben Bigelow közel sem szereepel a legobbak között, egyébként ma sem (bár szerintem még bőven azzá válhat).

    Például gyakran felhozzák, hogy a Strange Days mekora sci-fi klasszikus, én meg máris élezni kezdem a kisbaltát, hogy elvegyem az illető kedvét az ilyen kijelentésektől :D

    Bigelow “epizódrendező” ezt fenntartom, amellett, hogy ez akár meg is változhat. Ha szigorúan nézzük eddig egy darab filmje nem volt, aminél a forgatókönyv ne lett volna összetákolva. Ez pedig a ZDT esetében talán változhat, hiszen már az A-ligában jegyzik a csajt.

    Meglátjuk!

  12. A Hurt Locker igenis jó film volt (nem véletlenül kapott Oscart), és ez is annak néz ki a trailer alapján

  13. kameraman és symor: Érdekes, én pont nemrégiben néztem újra a Point Break-et “nosztalgiafaktor” címszó alatt, és ennyi év távlatából valóban azt kell mondjam, hogy a film maga, mint egész, meglehetősen hullámzó minőséget nyújt, a sztori eléggé fapados, a színészi teljesítmények pedig egálban vannak a minőségről írtakkal. VISZONT egyes jelenetek mind a kivitelezést, mind a fényképezést, mind a vágást illetően a mai napig is lélegzetelállítóak, felejthetetlenek és magával ragadóak. Szóval inkább symor véleményén vagyok magam is, amit csak megerősít, hogy mind a Blue Steel, mind a Strange Days szintúgy csak egy-egy jelenettel vette be magát az emlékezetembe, de mint egész, nem sok visszhangot hagytak maguk után.

    A Hurt Locker amúgy – és itt kameramannak kell igazat adnom – annó belőlem pont azt az ellentétes reakciót váltotta ki az egekig magasztalás folytán, mint Cameron esetében a Titanic, vagyis hogy “na én ezt juszt se nézem meg”. Persze pótoltam azóta mindkettőt, de a Titanic számomra továbbra is cukrozott takony, viszont a játékidő hossza miatt legalább volt időm közben kimenni kávét főzni, megvacsizni, etcetera, és még csak le sem maradtam semmiről.

    A Hurt Locker ugyan nem cukrozott, de a csillagos-sávosba csomagolt álrealista patriotizmus pátosza erősen megfeküdte a gyomrom, különösen úgy, hogy mindeközben még mérhetetlenül untam is. Tekintettel tehát arra, hogy azt a filmet is piedesztálra emelte szinte az összes kritikus a Zero Dark 99-100%-os értékelése újra eléggé elbizonytalanít. Viszont nem akarom leírni, és reménykedek benne, hogy megcáfolja a várakozásaimat pozitív irányban, már csak azért is, mert a szereplőgárda viszont csillagos ötös.

  14. A Hurt Locker-t én is egy nézhető darabnak érzem, még a számtalan hibája ellenére is. Ám a ZDT-vel az a nagy baj, hogy a történet alapja egy hazugság, de legalábbis erősen megkérdőjelezhető “igazság” és ezt próbálják lenyomni a torkunkon. “Ez egy vicc. Egy kibaszott vicc.” (A Komédiás)

  15. amúgy úgy tesztek, mintha a hurt locker siker lett volna. Nyert díjat, de a bevételei, nos nem a legszebbek, nem kajálta be amerika csak mert irakirakirak

  16. human:
    Ha szigorúan vesszük szerintem még egy Irak témájú film sem lett igazi siker, legfeljebb a kritikusok éltették őket. Pedig készült egy pár. A téma nem valami közönségkedvenc, legalábbis úgy vettem észre, a zsáner valódi kedvelői meg nem képeznek igazi tömeget.

    A ZDT talán ebből a szempontból is kivétel lesz valamennyire, hiszen az amcsik szerintem imádni fogják azt nézni, hogy kap golyót Osama a szakálla alá, meg a szeme mögé :P

    Arra azért kiváncsi vagyok én is hogyan oldják meg majd a filmben, mert a legutóbbi (hitelesnek tűnő) verzió magáról a kivégzésről nem épp hősies.

    Laden fater kilesett az ajtókeretből és kapásből kapott egyet arcába, aztán a földön vergödő testét meg lenyugtatták még egy ki ólommal, az asszonyt meg akit tiltakozna ez ellen lebeszélték egy prémiumjeggyel a mankóosztály felé :P

    2:09-nél mgint van ugye itt egy jelenet, amiben az egyik katona (tengerész) egy fényjelző-pálcát ad át mosolyogva a megszeppent gyerköcnek. Na, ez remélem nem annál a résznél szerepel a filmben, amikor Osama porontyainak kedveskedtek az apu kiiktatása után/ közben, hanem egy másik rész, vagy kénytelen leszek csöndben a sarokba hányni :O

    Akkor járna a legjobban a film, ha magát a végkimenetelt inkább csak lebegtetné, vagy a lehető legpuritánabb módon mutatná be.

    Meglátjuk, meglátjuk!

  17. Érdekes abból az aspektusból vizsgálni a filmeket, mármint Hurt Locker és a várható ZDT, hogy ha félretesszük a rendezői kvalitásokat és csak magára a háborús filmre koncentrálunk, van-e befogadókészség és létjogosultság. Az iraki, afganisztáni események (leszámítva természetesen 9/11-et – bár én azt mondom, és mondhatom úgy, mint aki szembesült ezzel odakint, annyira mély nyomot azokban, akiket kokrétan nem érintett nem hagyott, tehát mára megkopott 9/11, nem olyan mélyen élő, az össztársadalmat személy szerint érintő probléma, mint a Vietnami háború). Tehát amikor arról beszélünk, hogy nem sikeresek ezek a filmek, mint háborús alkotások, akkor ez is a háttérben állhat. Ha megnézzük a Vietnamról készült alkotásokat, sokkal erőteljesebben hatottak, mivel sokkal nagyon rétegeket érintettek személyesen, a mindennapokban, amikor a saját gyermek, szomszéd, barát harcolt a távolban.

    A második világháború után – amikor bejöttek ugye a westernek és nagyon steril hősökkel operáltak, a jó és a rossz nagyon jól elkülönült és statikussá vált a dolog kellett kis idő a feleszmélésre, a feldolgozásra (és ugye amerika nem szállt ki, hiszen Korea ott volt még) hogy a 60-as években ontsák magukból a stúdiók a világháborús filmeket, melyek nagyon sikeresek lettek, anyagilag – igaz a háború valós mélységeit nem adták vissza, vagy csak nagyon kis mértékben. Mondhatjuk, hogy a 60-as évek amerikában a háborús film időszaka. Aztán Vietnam után nagyon hamar, sőt még közben megjelentek a naturális, a háború valóságát felhozó filmek, és szintén sikeresek lettek, de nemcsak anyagilag. Nyilván a fentebb említett dolgok miatt, az elutasítás, a kormányba vetett bizalom megingása, a napi szintű rettegés sokkal “befogadóbbá” tette az embereket ezen a háborús filmek felé.

    Az iraki háború már csak egy “médiaháború” volt, a tv közel hozta, “kommerszé vált” és igazából nem is volt olyan dolog, amivel a hétköznapokban foglalkoztak volna az utcán az emberek, vagyis nem vette észre az ember. Persze ott volt, de nem tudott “megrengető” lenni. 9/11 pedig nagyon ütött, de mára megmaradtak a megemlékezések, némi patriotizmus (ami én úgy gondolom, hogy a nagyvárosokban kiveszőben van – legalábbis nem találkozom vele olyan sűrűn, mint kistelepüléseken.) Az emberek a felgyorsult világban, ahol napi szinten sokszorozódott az információ, hamarabb felejtenek és hamarabb dolgoznak fel dolgokat. Talán ez is az oka lehet (tehát mégegyszer nem a rendezőt és a forgatókonyvet figyelve), hogy nem igazán tudott sikeres lenni a Hurt Locker, mint háborús film. Mert nem érzik a bőrükön az emberek.

  18. Király lessz, alig várom, a Nothing else matters el megvettek, szerintem ez nézhetöbb lessz mint a Hurt Locker amin halárra untam magam.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.