American Sniper – csak egyoldalúan

Akkor ide is emelném a Whiplashból a két legrosszabb angol szót: Good Job. Az American Sniper egy tipikusan jó iparosmunka. Mindenki értett a szakmájához aki rajta dolgozott, de semmi egyedit nem sikerült beletenni.

A film az amerikai hadsereg leghalálosabb mesterlövészének életét mutatja be, de annyira egyoldalúan, hogy az szinte fájt. Többször volt Irakban, otthon várta felesége, aki nem örült annak ahogy a harc megváltoztatta a férjét, szóval mindent megkapunk amit ebből a témából ki lehet sajtolni. Mielőtt ebbe belevágnék a pozitívumokat mondom.

Ahogy néztem a Chris Kyle-interjúkat egyre inkább megerősödött bennem, hogy Bradley Cooper talán eddigi legjobb alakítását nyújtja. Nagyjából most érdemelte meg tényleg az Oscar jelölést, eddig csak odakeveredett valahogy, akármennyit is mutatott a Silver Liningsban. Minden fontosat áthozott a férfiból a vászonra, már amit a forgatókönyv engedett neki. Sajnos más karakterre nem is jutott idő emiatt.

Aztán még az is tökéletesen igaz az American Sniperre, hogy az operatőr, a hangmérnök és a többiek profi munkát végeztek rajta. Viszont mivel a fejétől bűzlik az egész, így ezek csak amolyan légfrissítőként foghatóak fel a film körül.

Kezdjük ott, hogy az egész a tipikis életrajzi filmek hibájába esik, így túl nagy időszakot próbál “ezt is el kell mondanunk, meg ezt is el kell mondanunk” módon elénk tárni. Mindezt megfejelve némi dokumentarista hatással, mivel az növeli a realizmust a nézőben.

Ennek megfelelően egyszerűen minden elnagyolt amit látunk. Ezt pedig megfejelték azzal, hogy Chris Kyle rossz tulajdonságait és élményeit eltussolják. Az nem kell a hős katonai imidzsbe, abba aki egyetlen dolgot sajnál a háború után: nem mentette meg elég bajtársát. Oorah.

A PTSD távolról van említve, mármint a komolyabban elmerülő darabokhoz képest, és hát az ellenség legjobb mesterlövésze, akire felhúzták a történetmesélés “kell egy ellenfél” kötelező listapipáját, az kap úgy 1 percet arra, hogy humanizálják, bemutassák: ő is ember. Aztán Kyle lelövi, mert a háború ilyen.

Bírom, amikor Bayt oltják a lobogó amerikai zászló miatt a fantasy meséiben, de komolyan mondom ekkora propagandát, mint az Amerikai mesterlövész, rég láttam moziban. A háború kegyetlen, aki Amerikáért harcol az hős, éljen! Clint Eastwood ezúttal mellényúlt, mondjuk a Jeresey Boys-szal karöltve már nem először.

25 hozzászólás a “American Sniper – csak egyoldalúan” bejegyzéshez

  1. Nagy csalódás volt a film, az meg külön meglepett, hogy mindezt Eastwood hozta össze.
    Nagyon nem tudtam komolyan venni az egészet (és nem a játékbaba miatt). Ahogy írtad is, teljesen elnagyolt volt az egész. Az iraki részek ugyanolyan unalmasak voltak,mint az otthoniak. Egyedül Bradley Cooper volt az, akire egy panasz sem lehet. Valóban az egyik legjobb alakítását nyújtotta, telitalálat volt a szerepre. De ahhoz még ő is kevés volt, hogy szeressem a filmet. Nálam a 8 Oscar jelölt között ez van az utolsó helyen.

  2. Szerintem jó film volt. Aki arra számított, hogy nem egy amcsi híró katona lesz az ember képébe nyomva, az álomvilágban él.
    Én speciel örülök, hogy 1 karakterről szólt itt az egész film, aki el akar mélyedni a másik oldalban, meg az irakiak életében, az nézzen dokumentumfilmet.
    Nem tudom ezt a mondatot sem komolyan venni a kritikából: “A háború kegyetlen, aki Amerikáért harcol az hős, éljen!”
    Itt a főszereplő győzködte magát, hogy hős, meg minden, a film szinte minden szereplője megcsömörlött a háborútól, ellenezte azt, stb, nem is egyszer elhangzott ez a filmben. Csak az újoncok tekintették legendának, a többiek szimplán nem értették, hogy miért vállal újabb és újabb küldetéseket. Szerintem elég szájbarágósan meg volt ez jelenítve.
    A PTSD is szépen volt felvezetve, aki nem csak az erőszakot bambulta vagy a telefonját nyomogatta a film alatt, az az apróságokat össze tudta adni magában, hogy teljesebb képet kapjon.

    Az meg egy arculcsapás az amcsiknak, hogy akármekkora “hős” lehet valamelyik katonájuk ha azt a saját bajtársa lövi agyon otthon, a béke és szeretet hazájában, nem háborús helyzetben.

  3. Ez – kivételesen – egy totál ostoba cikk és kritika.
    Emiatt: “A háború kegyetlen, aki Amerikáért harcol az hős, éljen! ”

    Leginkább azért mert itt nem Amerikáról van szó. Kell bele a zászló (mondj egy háborús filmet, amibe nem kell…vagy nem volt…lécci!), de itt az emberről volt szó.
    Életben egy geci volt, meg ‘katona’? Na és?
    Katona volt.

    “Chris Kyle rossz tulajdonságait és élményeit eltussolják. Az nem kell a hős katonai imidzsbe, abba aki egyetlen dolgot sajnál a háború után: nem mentette meg elég bajtársát. Oorah.”

    Ez rossz tulajdonság? Te mit mondanál, ha ott lennél?

    Szerintem semmi baj nem volt a filmmel. Az iparosmunka is igaz, de azért valljuk be: láttunk már ennél szarabb filmet is.

    Persze ízlések és pofonok…

  4. haha, pont most fejeztem be én is
    az 5/10 erős kicsit, de Eastwood-tól mindenki többet várt. Az iraki részek jók voltak, viszont a propaganda része tényleg okádni való volt.

  5. Hát azért ez messze van a mellényúlástól, meg az 5/10-től, és azzal sem értek egyet, hogy a film propaganda lenne, sőt. Több olyan alkalom is van a filmben, amikor hangsúlyozzák, mennyire fárasztó a háború, és hogy már a könyökükön jön ki… Maga Kyle egész karaktere, aki gyerekkorától kezdve a hősiességet, a “pásztorkutyáskodást” tartja szem előtt, sem tudja magát túltenni a háború borzalmain, amiken keresztülment. És ahogy említették is korábban előttem, az irónia is megvan a végében…

    Szóval szerintem a film minden, csak nem propaganda. Épp hogy ellenpropaganda.

    Felsorolja a kritika, hogy profi munkát végeztek az emberek, de mégsem jó a film. Akkor mitől lesz jó egy film? Ez már túlmegy azon a vitán, hogy jó-e az American Sniper, mindezekkel együtt szerintem a kritika érvelése nem állja meg a helyét.

    Hogy újdonságot képes-e mutatni a film, vagy nem, az meg tényleg hamvába holt kérdés. Egyik film sem tud már újat mutatni szinte, éppen az számít kivételnek, ami talán mégis. Idén pl. a Birdman és a Boyhood volt az, ami a szó klasszikus értelmében “újat” mutatott, utóbbi pedig valami másért nem tetszett az itteni kommentelőknek… Hogy újdonság volt, azt még ők sem tudják letagadni.

    Szerintem ez Eastwood legjobb filmje a Gran Torino óta, egyik sem volt igazán értékelhető az elmúlt években. Ezt a szériát a Jersey Boys koronázta, ami már tényleg szégyellni való volt, de a Sniper szerintem visszahozta a régi renoméját, és igazi, valódi Eastwood-stílusban készítette el.

    Igen, van benne patriotizmus, és férfiasság, a férfilét problémái (mellesleg ez Eastwood állandó témái közé tartozik, tőle ne várjatok mást…). A film nem is igazán Amerikáról, vagy a háborúról szól, hanem tényleg a férfilétről, meg a film elején, Kyle apja által megfogalmazott elméletről… Mellesleg: nem értem, az embereknek mostanában mi baja van a patriotizmussal, a hazafisággal? Elvégre az tart össze egy országot, egy nemzetet, klasszikus erény. Mikor olyan sok szélsőséges mozgalmat támogatnak szerte-széjjel, nem tudom, miért számít ma már a hazafiság “cikinek”.

    Valóban elnagyoltak az otthoni részek, de én ezt úgy éreztem, hogy azért volt szükséges, hogy lássuk: Kyle otthoni élete meglehetősen elnagyolt. Ő igazából Irakban él és létezik, ott van az ő csúcspontja, amely szerintem megfelelően volt kidolgozva. Feszes volt, és tényleg képes volt berántani (ami nagyon sok esetben nehéz dolog egy háborús filmnél).

    Nyilvánvalóan vannak hibái, de szerintem akkor is megérdemli a 9/10-et. Tényleg feszes, összeszedett volt, valódi, régimódi Eastwood-munka. És én is azt hittem, hogy egy nagy USA-propaganda lesz, de távolabb sem állhatna tőle. Számomra az év legkellemesebb csalódása volt a film.

  6. Kurvajó film volt, Eastwood ezer évesen is képes jó rendezésre/filmre. Cooper jól nyomta, viszont nem ez az amitől elkéne ájulni.

  7. anthony711: újdonságot nem vártam el, de ennél a sokak által utált Hurt Locker is jobban éreztette a PSTD-t, itt meg szinte eltussolták.

    Amúgy “Hát azért ez messze van a mellényúlástól, meg az 5/10-től, és azzal sem értek egyet, hogy a film propaganda lenne, sőt.” több 18 körüli fiatalt ismerek, és mind azt hozta le belőle, hogy milyen jó katonának és mesterlövésznek lenni, komolyan, az egyik már bánta, hogy nem a katonai főiskolára jelentkezett idén… És több kommentelőn is ezt vettem észre, szóval ha nem éreztem volna háború mellett szólónak (rossz dolgok történnek, de visszavágunk, a PTSD nem annyira komoly mert a főszereplő is simán kigyógyult belőle (mivel 3-4 percet szántak erre?)!) akkor is durva látni a fiatalok reagálását rá.

  8. anthony711:

    “Mellesleg: nem értem, az embereknek mostanában mi baja van a patriotizmussal, a hazafisággal? Elvégre az tart össze egy országot, egy nemzetet, klasszikus erény. Mikor olyan sok szélsőséges mozgalmat támogatnak szerte-széjjel, nem tudom, miért számít ma már a hazafiság “cikinek”.”

    A baj az, hogy a vallások mellett (és természetesen azokkal karöltve) a patriotizmus szüli a legnagyobb szélsőségeket – lásd még: háború.

  9. human: én meg éppen úgy láttam, hogy szinte az egész film magáról a PTSD-ről szól. Csak finoman volt megoldva, nem a néző képébe tolva, hanem beleszőve a film szövetébe. Mondjuk, nem is tudom, hogy lehet-e itt PTSD-ről beszélni, mert ugye az a háború után következik, de Kyle szinte egész életében ott volt a háború, tehát maga a PTSD is átszőtte az életét. Én mindenesetre végig, már a legelső jelenetben is azt éreztem, hogy Kyle-nak mennyire nehéz a munkája, és milyen baromira nehezen tudja ezt egyáltalán elvégezni…

    Én éppen úgy érzem, hogy a Hurt Locker ennek a testvérfilmje is lehetne akár (azt is nagyon szerettem, kb. ugyanennyire, mint ezt). Szépen egymás mellé lehetne őket rakni, és én pont úgy látom, hogy a két film hasonlóan oldja meg a PTSD ábrázolását: mélyen a narratívába szőve.

    Hogy hogyan reagálnak rá a 18 év körüliek: igen, ez igaz, én is ezt tapasztaltam sok helyütt. Azonban úgy gondolom, hogy az nem a film hibája, ha félreértelmezik (és ez nagyon sok, más médiumnál is megesik).

    Indy: én úgy gondolom, hogy a vallások és a patriotizmus soha nem szülnek háborút. A háború oka mindig is az ember… Mert akármilyen ideológiát, vallást, bármibe vetett hitet ki lehet forgatni, és a másik ember ellen lehet fordítani.

  10. Nekem nagyon tetszett a film. Természetesen nem gondolom azt, hogy hibátlan alkotás, SŐT! Sok hiba van benne, de mégis tetszett. A film végén amikor az egész nézőtér síri csendben volt és így is mentek ki a moziból, nekem magáért beszélt. Azt sajnálom,hogy elég sok minden ki lett hagyva a könyvből, de nyílván nem lehet 4 órás filmet készíteni.
    A műanyag baba mindent vitt :)
    Cooper szerintem eddigi legjobbját nyújtotta.
    Összegezve: nem volt rossz film,de ízlések és pofonok, nem tetszhet mindenkinek minden film (pl. Én még nem láttam egy részt se az alkonyatból :p )

  11. Az utolsó három bekezdés tömény sületlenség, nagyon nem sikerült ezt a filmet megérteni ezek szerint. Talán neki kéne futni mégegyszer, ezuttal előítélet nélkül csak a filmre koncentrálni. Nem hibátlan a film, lehet sok minden hibájat felhozni, de pont a posztban írtak nem jellemzőek rá. Aki ebben a filmben propagandát lát, vagy késztetést érez a háborúhoz, azzal nagyon nem stimmel valami. Én inkább látom ezt egy igazi háborúellenes filmnek. Nagyon jó kis film, méltó Eastwood papa filmográfiájához. 8/10
    Ez most nagyon mellé ment human!

  12. Indy – “A baj az, hogy a vallások mellett (és természetesen azokkal karöltve) a patriotizmus szüli a legnagyobb szélsőségeket – lásd még: háború.”

    Ne keverd össze a patriotizmust a nacionalizmussal! Bár közös tőről fakadnak, a patriotizmus pozitív érzelem, ami a valahová tartozást jelenti, míg a nacionalizmus negatív, mindenki mást kirekesztő, elutasító érzelem. Ez utóbb felelős a háborúkért és nem a hazaszeretet…

  13. A film megtörtént,tehát nem a hatásvadászatot látunk.
    Bradley túl van nyomva,átlagos szinész.De nem ront a filmeken,de nálam nem tehetség.
    Itt kigyúrta magát,meg mélyeben hümmögöt-go to home baby-
    Ez a baby viszont kiváló volt(Sienna Miller),nem véletlenül kezdték egyre többen igazolni.

    Clint 83 évesen bírta a nyomást és egy ilyet tett le.
    Nem azt mondom,hogy 80 fölött halottnak kéne lenni az emberiségnek,de ilyen még nem volt,hogy egy 83 éves rendező írja a box office listát.
    Harci jelenetek remekek(város)
    Az iszlám fejezések,francia események miatt..spoiler:itták most az ameriakaiak,ahogy a Chris nyeri a lővő párbajt a végén,majd odafordul a társaihoz,akik poénkodnak.
    Megpörköltük őket érzet a film,ez vezetett a brutál sikerhez.
    Fantasztikus tető jelenetek,óriási operatőr.
    10/9

  14. A Chris tragédia áldozata lett(akár a háborús lelki sokk,majd a gyilkosság),de sosem tagadta,hogy kint győzni kell és ott a vagy én vagy ő uralkodik az énen.
    Lone Survivor íróját is felhergelte az egyik újságíró,hogy mi értelme volt a döntésének,de nem azt mondta,hogy végül is semmi,hanem kikérte magának a szolgálati idejét,mert ez egy veszélyes szakma.Fizetés van,tanulni kell stb

    Clint filmje áldoz a Chris tragédiáján is,de az öreg nem tud szakadni a western világától,ezért a végén a párbaj remek,hullik az ellenen van a nagy hagsúly,a közönség meg özönlik.
    Ez a bivaly kielégült kasszasiker,azt jelzi,Amerikának elege van az arabokból?
    Ez csúsztatás.A harcolók között,csak a sajátjainak szurkol.

  15. “Amerikai mesterlövész”

    Clint Eastwood megöregedett. Sajnos, ez van. Pár éve még megvolt benne az a belső mérleg, ami nem engedte ostoba egysíkú irányba terelve bemutatni a hőseit mára ez kiveszett belőle. (Vagy csak ilyen pocsék volt a forgatókönyv és nem foglalkozott vele, nem tudom.) De nézzük csak meg pl. a Nincs bocsánatot, vagy a Szív hídjait, amikben sokkal komplexebb, emberibb és hihetőbb karakterek voltak, mint ebben a filmben. Ez a film egy muszlim gyűlölő közhelygyűjtemény szerintem. Itt minden arab egy szemétláda, akár civil személy, akár nő, akár gyerek, akár mesterlövész. Ha muszlim, akkor egy szemétláda. Kb. ezt látjuk a filmben két órán keresztül. Ellenben az amerikai katonák, akik odamennek a Közel-Keletre – igazából olajért és hatalmi poziciók erősítéséért, nem pedig a világbékéért – a film szerint a fedhetetlen jófiúk. (Az előbbi olaj, hatalom, béke kombinációt meg sem említik ebben a filmben persze.)
    Egyébként ez a Chris Kyle szerintem nem egy szánandó személyiség volt, hanem egy lelkiismeret nélküli mészáros. Még ha a film azt is próbálja súlykolni, hogy szegény Chris csak azért ölt halomra egymaga 160 embert, hogy védje a társait. Na persze…

    Egyébként a színészek is jó esetben nevezhetők max. közepesnek, Bradley Cooper sem volt kiemelkedő, vagy emlékezetes. A fél fejét az esetek nagyrészében egy napszemüveg takarja, meg egy sapka, így azt sem tudod, hogy mi játszódik le a fickóban, mert egyszerűen nem látszik az arcán. A többiek meg szóra sem érdemes felskiccelt karaktervázak csak, pl. bátor katonatárs, hű feleség, stb.

    Szóval, szerintem ez a film sem anyagi, sem szakmai sikereit nem érdemli meg, ez egy hamis propagandafilm. Ha ugyanezt a muszlimok szemszögéből készítették volna el – pl. hogy ők az áldozatok – mindenki ki lenne akadva, hogy milyen egyoldalú már az egész, így meg mivel az amerikaiak a jófiúk, az egész világ ünnepel. Pedig, ők mentek oda egy idegen országba halomra lőni a népeket, nem pedig az irakiak, (vagy az afgánok vagy bárki más) vándorolt el a “Bátrak hazájába”, hogy ezt tegyék.

    Ami értékelhető volt benne: 1-2 jól sikerült harci jelenet, de igazából ebben sem kiemelkedő. (Sőt, volt ami itt is inkább középszerű volt, mint jó.) Amit meg a film nagy csataként akart bemutatni az olimpiai bajnok szír orvlövész (!!!) és Chris Kyle között szerintem nevetséges és erőltetett volt.

    Ez a film számomra csak a gyenge közepes szintet üti meg. Nem sokkal jobb, mint sok agyatlan popcorn-film.

    5/10

  16. kíváncsi voltam mit szól human erre, mert neki nagyon tetszett a lone survivor, szerintem meg egyvonalba lehetne állítani régi szovjet háborús filmekkel, de ne menjünk bele.

    A csávó könyvét a legelső trailer után vettem meg. A trailer alapján nagyon felkeltette a kíváncsiságomat. Nem emlékszem rá, hogy ennél nagyobb hányingerem lett volna könyv olvasás közben.

    Nem tudom hogy Clint bácsi miből dolgozott, de a könyvből biztosan nem. Emlékeztek a nyitójelentre, a utáni lelki harcra a filmből mert lelőtte a kisgyereket?

    spoiler

    na a könyvben leírja a roha.. (halottról jót vagy semmit) akarom mondani ez a derék katona, hogy totál nem érez semmit bárkit kell lelőnie. Ha meg a szülőknek bajuk van hogy meghalt a kisgyerek akkor miért engedték ki a házból miért nem zárták lakat alá. Aki muszlim az gonosz és legszívesebben lelőné. Ha nem ölhetett, akkor a táborban kezdett kiütéseket kapni és gyorsan beállt a gyalogosokhoz mert muszáj volt ölni valakit. Amikor hazament akkor sem volt semmmi lelkiismereti baja, mert ő magával elszámolt, többit majd szent péter fent meg isten. És nem azért ment vissza folyamatosan hogy hurr durr segítsek meg megmentsek mindenkit, a olimpikonnal sem találkozott sohasem, egy mondatos említést tesz róla hogy még a háború legelején valaki klőtte.

    Nem is értem, hogy Clint bácsi miért nem tette a filmbe bele azt a részt, amikor a muszlimuk strandlabdával próbáltak átmenni egy folyón, a “hős” pedig egyesével lőtte ki a labdákat, és röhögve nézte ahogyan megfulladnak.

    Meglepődtem hogy sokatoknak ez nem propaganda film.
    Azzal hogy Clint bácsi ezeket a tényeket kivette, és átmásította már alapból az.
    Ha szerintetek nem az, akkor a következő tények micsodák? (menjünk szépen az elejétől)
    – amerikai szülői oktatás, rossz vagy jön a nadrágszíj, védjed meg a gyengéket, legfontosabb az isten, murricaaah utána meg a család
    – “mesterlövészünk” meglátja a TV-ben hogy megtámadtak valami támaszpontot valahol messze, első dolga hogy megy katonának mert I am ready to serve
    – jaj ihajj csuhajj lelőttem a kisgyereket, de meg kell tennem, mert ha nem teszem meg, akkor ezek eljönnek amerikába én amerikát védelmezem
    – elmegyek haza, csinálok gyereket, majd gyorsan visszamegyek irakba mert védem több ezer kilométertől a hazát és a többieket, a haza és a többiek sokkal fontosabbak mint az én családom
    – értetlenül állok a tény felett amikor a rokonomnak elege van az egész háborúból
    – értetlenül állok a tény felett amikor a barátomnak elege van az egész háborúból, hiszen mi a “gonosz ellen harcolunk” wtf mi a baja.
    – amikor megtudom azt, hogy a barátom írt egy levelet amiben elitélte a háborút, akkor elmondom hogy biztosan ez miatt halt meg mert a levél megírásával a fejében feladta a harcot (elképzeltem hogy az amerikai mozikban ekkor a plafonról elkezdett potyogni papír I WANT YOU FOR THE US ARMY felirattal)
    – van már három gyerekem, a feleségem könyörög hogy ne menjek vissza, de én visszamegyek, mert a hazám és a másik családom védelmezése fontosabb
    – de amikor a mágikus olimpikont kilövöm a francba, hirtelen megszünik minden baj és veszély, és a csata közepén felhívom a feleségemet, mint egy igazi hős és elmondom hogy hazamegyek, hiszen a legnagyobb veszélyt deaktiváltam, itt az idő a többiek már kiosztják a demokráciát.

    A vége meg annyira klisés és sablonos mintha a barátok köztből lett volna véve. “hős”ünk nagy nehezen de már jól érzi magát otthon, boldog mintacsaládapa,játszana a gyerekeivel, de el kell mennie kötelességét teljesíteni, segíteni annak az embernek, de visszajövök gyerekek majd játszunk és bumm hát mi történt. Aztán jön a kredicc, amint a “hős” katonát kísérik az utolsó útjára, és mindenhol amerikai zászló fuck yeaaah.

  17. szpojleres mókus: Nagyon igazad van.

    Ez egy rossz vicc, nem egy jó film. Clint Eastwood meg vagy nem is volt ott ennek a forgatásán – ez a jobbik eset -, vagy pénzzel betömték a száját, vagy öregségére meghülyült (ezek meg a rosszabbak).

  18. szpoileres: tényleg ennyire semmi az olimpikon ellenfél a könyvben? akkor jól éreztem h erővel került oda

  19. én azonnal csinálnék neki egy testvér filmet ahol a nyakig hős izraeli katonák lődözik a palesztin terroristákat.

  20. Szpojleres mókus: ez durva
    Filmről:
    Általában szoktam látni több olvasatát is a filmeknek. Most nem.
    Amerikai hős ,aki ultrafasza gyerek,megbosszulja a barátait,öli a gonoszt ,de a halálosztás negatív részei(postraum.+elszigetelődés) meg teljesen súlytalanok.
    Miután megölt 180 embert hazament,kicsit légkulcsot hallgatot,amitől nem volt neki jó,majd mindenki gratulált neki ,hogy fasza gyerek.
    Ha nem a film üzenetét nézzük,hanem a megvalósítást:jó-közepes,Cooper alakítása meg max átlag feletti,minden más csak korrekt kategória.

  21. Nyílméregbéka:

    “Ne keverd össze a patriotizmust a nacionalizmussal! Bár közös tőről fakadnak, a patriotizmus pozitív érzelem, ami a valahová tartozást jelenti, míg a nacionalizmus negatív, mindenki mást kirekesztő, elutasító érzelem. Ez utóbb felelős a háborúkért és nem a hazaszeretet…”

    Szerintem meg az “egészséges” patriotizmussal ugyanaz a baj, mint a vallásokkal: ahhoz, hogy jó ember légy, hogy jót tégy, nem kell vallásosnak lenned, viszont a vallások képesek rávenni jó embereket rossz cselekedetekre.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.