A színészek feje, kék-narancssárga, citromsárga indiefilmek, repülő szikrák. Nincs kreativitás Hollywoodban? Persze hogy van, legalábbis az egyik poszterkészítő szerint, viszont a folyamat ennél sokkal bonyolultabb. Erről ír nekünk.
Ha a “van kreativitás” dolgot nem is hisszük el neki, azért a mérhetőség kijelentése teljesen tökéletes. Minek költeni rá, ha utána számokkal nem lehet igazolni a fontosságát? Tipikus manager gondolkodás? És évekkel később mire emlékszünk, a TV-spotra? Mondjuk ide hozzá tenném, hogy azért a filmekre emlékszünk főleg, de szerintem pár ikonikus poszter is megmarad az emberben, pl a Cápa nekem örök kedvencem.
Amúgy említi a színészek nevének mérete meg a többi baromságot is, meg hogy a photoshoppal miket művelnek. És akkor a végére az egyik munkája, amire a stúdió rá akarta nyomni Tom Hanks fejét, de szerencsére a színész okosabb volt.
mert a gagyi az olcsó, és minél olcsóbb és gagyibb egy mozifilm, annál többet keresnek vele
Arról nem beszél, hogy az miért jó, hogy amikor több színész arca van egy poszteren egymás mellett akkor nevük miért nem a saját fejük alatt/fölött van?
Az Angyalos plakát nagyon jó lett, meg a többi is ami anno a filmhez készült.
zsolti: látom nem olvastad amit írt
tök érdekes, jó cikk, köszi. (ha lehet kérni, egyszer majd egyik adásban Béla hosszabb okfejtését meghallgatnám a témában.)
az újabb San Andreas plakát pl tök izgalmas marketing anyag, olyasmi, amire felkapja az ember a fejét, egyszerű, de ötletes – belegondolva mintha kicsit a Jawsra reflektálna, ha már említetted is.
Nagyon érdemes elolvasni Drew Struzan albumát is. Rengeteg nagy filmnek készített klasszikus plakátokat (Star Wars, Back to the Future, Indiana Jones, stb.), még eléggé a régi iskolához tartozik, és nagyon durva dolgokat ír.