Bár lehet a cím hülyén hangzik, de a múlt héten már megint újranéztem a Lost in Translationt, ami természetesen még most is rohadt jó film. De most igazából nem is a magányról, vagy Murray tökéletes alakításáról akarok beszélni, hanem a mű kinézetéről.
Ez most lehet hipsteresen fog hangzani, pedig elvileg nem vagyok az, de a filmre forgatott mozik máshogy néznek ki, mint a mostani digitális világ. Tudom, hogy sok tűhegyes kép rajongó van errefelé, meg a 35 mm-es képkocka az 8 megapixelnek felel meg, meg minden érvet hallottam már ebben a vitában.
A lényeg, hogy ne értsétek félre, igazából nem azt akarom modani, hogy jobban néz ki amit filmre forgatnak, csak azt, hogy máshogy. Viszon ez egyben olyasmi is, amit a prosumerek nem tudnak replikálni. Így 2018-ban jelenleg a content a hívószó, amit tolni kell ugye, és jelenleg az otthoni hobbifilmesek, a vloggerek, meg úgy bárki képes rendes HD képet, jól fókuszált anyagot, elmosódott hátteres mókát csinálni. Elég megnézni, hogy Casey Neistat mire képes a Canonjával. Vagy épp a drónvideókat is elővehetném, hiszen azok olyasmiket mutatnak, amikre régen darukat meg helikoptereket bérelve csak a stúdiók voltak képesek.
Ezt a contentet viszont már mindenhol fogyasztjuk, a mindennapunk része, megy a háttérben főzés közben, a második monitoron miközben valami mást csinálunk a főn, a BKV-n a mobilon lecsúszik egy 5 perces, és a többi. Egy massza az egész vizuálisan, ami egy kicsit háttérbe is szorul az elménkben. Nyilván egy vlogger csak az otthoni stúdiójában fog jó bevilágítást használni, smikelni mindenkit, stylisttal összeállítani a ruhákat, meg ezer dolgot kéne neki, szóval még mindig bőven vannak eltérések egy film és egy youtube-vimeo-instragram videó között. Nem akarom teljesen egy szintre tenni a két médiumot, rengeteg munka választja el őket, de ez mégis olyan, hogy sokaknak a 128kbites spotify is bőven elég, és ugyanúgy szól számukra, mint egy CD, vagy hogy hipsteres legyek, egy bakelit lemez.
Viszont ha filmre forgatnának, akkor a moziba menve kicsit más lenne a kép. Ezt amúgy az IMAX már fel is ismerte, hiszen nem véletlenül kezdték kiemelni, ha valami IMAX kamerával készült. Rendben, van szenzoros IMAX gép, de filmes is. Viszont ez nyilván baromira drága mulatság, szóval inkább visszatérnék a Lost In Translationhöz, ami 4 millióból készült anno, most lenne vagy 10, és nagyon nem mostani tipikus indie dráma kinézete van, hanem mozis, más. De elővehetném a Kodachrome-ot is, aminek a története lehet nem volt valami erős, viszont filmre forgatták, és ő is kicsit máshogy nézett ki, mint a sok teljesen egyforma ARRI Alexa-képű dráma. Ez a legnépszerűbb digitális kamera az indie filmesek között.
Nyilván egy Deakins, vagy valami hasonlóan ügyes DP a digitálisból is olyat hoz ki, amit nem látunk minden nap, és egy jól megírt történettel megtámasztva megismételhetetlen érzelmi csúcspontokat szállít. Ellenben a posztban inkább az átlagról beszéltem, arról amikor beülünk egy mittomén, 7/10 filmre, de mégis érezzük, hogy ez mozi, nem pedig egy a contentből.
A filmet nagyon szeretem, de a technikákon még el kell méláznom. Az biztos, hogy kevésbé steril, én a Jurassic Parkot vettem alapul.
Kodachrome tökéletes példa volt, nem emelkedett ki az átlag indie szférából de az, hogy filmen volt mégis dobott pont akkorát rajta, hogy megmaradt a sok közül. Ez nem jelenti azt nálam sem, hogy a digitális az pfuj, de számomra mindig különlegesebb lesz egy filmre vett darab (egy bizonyos minőség felett)
hát én nemtom.
szerintem a “DP” (hogy van ez magyarul) stílusán, szépérzékén sokkal több múlik, mint azon hogy film-e vagy digitális.
az, hogy hogy néz ki a film, nagyrészt azon múlik, milyen fényeket, filtereket használnak, akár post-productionben is.
akármit is nevezel “tipikusan filmes” kinézetnek, egészen biztosan rá tudod tenni egy filterrel a digitális képre is.
clegane: nem úgy tűnik, mert akkor sokkal több indie dráma nézne ki így, hiszen a elgtöbbjük szereti ezt a kinézetet, és nem véletlenül akar filmre forgatni. vicces és szomorú is nézni az interjúkat “még nem találtam olyan producert, aki engedi, hogy filmre forgassak”, annyira vágynak rá.
Azt kell, hogy mondjam, nem értek egyet. Szerintem digitálisból ki lehet hozni a filmkinézetet, ha belefektetik az energiát (nem is kell annyi bele), és technikai szinten a digitális rég lekörözte a filmet (élesség, színhő, dinamikatartomány stb.)
A vezető DP-k (köztük Deakins) is már a digitálisra esküsznek.
Ezt úgy mondom, hogy imádom a filmet, fotózásnál egyszerűen megvan a maga bája, aranyossága, de ha profi szinten kéne csinálnom, akkor csakis a digitális.
human: a fene tudja, nekem ez így túl misztikus.
egymás mellé kéne tenni ugyanazt felvéve egy digitális meg egy film változatban. lesznek közte különbségek? hát persze, egy csomó!
hát akkor vegyük sorra, mik azok.
a film…. életlenebb!
jó, akkor életlenítsük kicsit a digitálist.
a filmen… van “vignette” effect!
jó, akkor teszünk a digitálisra.
a filmen… van jó kis grain!
jó, akkor teszünk a digitálisra is olyat.
a filmen… kicsit kimosottabbak a színek!
jó, akkor kimossuk a digitálison is.
stb stb stb… mindenre van megoldás.
ezek után nem tudom, mi marad, de szerintem az túl misztikus ahhoz, hogy objektívnek lehessen nevezni.
“Szerintem digitálisból ki lehet hozni a filmkinézetet, ha belefektetik az energiát (nem is kell annyi bele)”
szerinted tehát direkt nem teszik?
” technikai szinten a digitális rég lekörözte a filmet (élesség, színhő, dinamikatartomány stb.)”
a poszt nem arról szól, hogy melyik jobb technikailag, sőt, direkt kitértem rá, hogy nem erről akarok beszélni.
MIÓTA MONDOM
a film filmszerűséget okoz, a digitális technika meg nem. Emlékezzetek vissza, hogy néztek ki a magyar filmek 98-tól kb. 2010-ig: mintha anyám házivideóit néztem volna meg.
Különben ezért nem értettem a Hobbit körüli technikai hájpot, mikor annak a mozinak aztán nemhogy tűélesnek nem kellett lennie, de pont, hogy porosnak/szépiának.
“We all learn from each other. In the last few years, photochemical process has come under threat from electronics companies and studios. I got in touch with Quentin and Paul and we spent a lot of time talking about what can be done. I had a lot of inspiring conversations with JJ Abrams about shooting in IMAX,” he said. “I actually have a very good IMAX lens that helps to shoot at night which I lent to JJ. I also lent it to Zack Snyder for ‘Batman v Superman.’ There’s a lot of interesting collaboration that goes on. As photochemicals come under such pressure and such threat from economic forces – those not wanting to deal with it from a business or an industrial point of view – filmmakers have had to stand up and be counted.”
Christopher Nolan ebben a cikkben ( https://goo.gl/iECt6T )
Még arról is beszél, hogy nem is igazán olcsóbb a digitális meg ilyenek, nem hosszú.
Remélem Patty Jenkinst is bevették már azóta a klubba, mert ő is a filmre forgatás nagy híve.
Azt nem értem, hogy ha ezek a rendezők tapasztalatból a filmre forgatás eredményét utánozhatatlannak tarják, akkor azt miért nem hisszük el nekik…
Hú jó rég láttam ezt a filmet de már akkor is nagyon tetszett. Főleg ugye mert szeretem Japánt és olyan jó igazi 90es évekbeli hangulata volt még az egésznek meg korai 2000-es (2003-as a film). Régimódi technika stb. Lehet megnézem újra.
“Azt nem értem, hogy ha ezek a rendezők tapasztalatból a filmre forgatás eredményét utánozhatatlannak tarják, akkor azt miért nem hisszük el nekik…”
látod, mert tehcnológiába gondolkoznak páran, ami nem annyira gond, csak megérthetnék a másik oldalt is. nem mellesleg tényleg vannak, akik meg a digiális mellett állnak ki, pl Deakins a nagy nevek közül.
Hát nemtom. Nekem is jobban tetszik a fotokémia esztétikája, de ezt ma már közel lehetetlen reprodukálni, mert kiment a technológia. Annyira niche-sé vált az utóbbi öt évben, hogy már csak nagyon kevesen foglalkoznak vele ipari szinten.
De még ha filmre is forgatnak, rengeteg digitális utómunkán megy át minden képkocka (főleg fényelés terén), a vetítés is mindenhol digitális, de ahol nem, még ott is digitális köztesről állították elő a szalagot, úgyhogy ez mára amolyan fából vaskarika történet.
Pl. az új Star Wars-filmeknél is abból lehetett megmondani, hogy filmre forgott, hogy pl. néhány dolog hogyan csillogott (pl. egy könnyes szemnél), vagy a jellegzetes, átmeneti perspektíva-torzulásból, ami gyors átfókuszálásnál történik. Az ilyet tényleg felesleges filmre forgatni, ebben George Lucasnak volt igaza, amikor bepróbálkozott a II.-III. rész teljesen digitális leforgatásával, hiszen utómunkában úgyis szétszedték az egészet atomjaira.
Arról nem is beszélve, hogy persze iszonyatosan macerás filmmel dolgozni, ezért nem szeretik a stúdiók, mert drága, lassú és kockázatos sokszor.
De mondjuk meg tök érdekes, azért senki nem sír, hogy pl. hozzák vissza az optikai analóg, sztereó hangzást a moziban. Még senki nem panaszkodott a digitális hangra. Jó, persze, ez mondjuk tök más mint a zenénél, hiszen a hang csak másodlagos a filmnél, de ezzel együtt érdekes, hogy arra még senki nem panaszkodott. Talán azért, mert egyértelműen jobb moziban.
Én nem értek a filmezéshez, úgyhogy ehhez max annyit tudok hozzászólni, hogy a filmre forgatott moziknál sokkal jobban tetszettek a hajnali órákban, vagy alkonyatkor felvett jelenetek, illetve a sötétben játszódó jelenetek. Például mostanában kezdtem el újranézni az X-aktákat és a régi részeknél nagyot dobnak a parafaktoron a tényleges sötétben felvett jelenetek. Az újaknál (és más újabb sorozatoknál/filmeknél is) meg nem kell VFX Breakdown, hogy rájöjjek, nem sötétben vették fel. Még az is egyértelműen látszik, hogy az elemlámpák fénye kamu.
Továbbá egyes filmre forgatott moziknak kifejezetten jól áll, hogy filmre forgatták. Ilyen szerintem a Hetedik, Alien 3, Rettenthetetlen, Hegylakó, Vissza a jövőbe, Utolsó Cserkész, Predator, Tökéletes Világ.
Szóval ha én rendező lennék, akkor biztos, hogy nem ragaszkodnék görcsösen csak az egyik felvételi módhoz, hanem kikísérletezném, hogy melyik passzol magához a filmhez, mert szerintem ez is olyan, mint mondjuk egy “díszlet” csak ezt nem kell megépíteni. Egy adalékanyag, ami egyes filmeknél jól, míg másoknál rosszul sülhet el.
“Szóval ha én rendező lennék, akkor biztos, hogy nem ragaszkodnék görcsösen csak az egyik felvételi módhoz, hanem kikísérletezném, hogy melyik passzol magához a filmhez, mert szerintem ez is olyan, mint mondjuk egy “díszlet” csak ezt nem kell megépíteni.”
de hát ezt teszik amúgy, csak éppen a filmet választani esélyük sincs? nem arra gondolok fentebb, hogy amihez igazából nem illik, oda is erőltessék, de anosztalgikus, felnövéses indie drámákhoz pl kifejezetten adja.
Húúú! Olvastam pár butaságot…Sajnos sietek, csak röviden.
A filmet nem körözte le a digitális technika semmilyen szempontból, óriási tévedés!!!
A film sokkal drágább, körülményesebb. Azért nem engedik a stúdiók bárkinek.
A nagy királyok, akik kapnak elég pénzt, bizalmat, szinte mind filmre forgatnak. Nolan, Tarantino, Spielberg.
Nézzetek pár behind the scenes fotót.
Ez nagyon hosszú és érdekes téma.
Egyértelmű,hogy a filmre forgatásnak sokkal jobb hatása van képileg..
De és itt jön a lényeg egyáltalán nem mindegy milyen filmet nézünk pl egy avengerst csak digitálisan szeretnék nézni vagy egy transformers,de egy die hard első részt vagy Tarantino filmet csak az a eredetiben…
Amúgy pont azért mondtam a JP-t, mert az régi blockbuster.
Amúgy a Phantom Menace még filmre forgott ha jól emlékszem, kevésbé is mű.
“A nagy királyok, akik kapnak elég pénzt, bizalmat, szinte mind filmre forgatnak. Nolan, Tarantino, Spielberg.”
Mégis Patty Jenkins is filmre forgathatta a Wonder Womant, pedig akkor nagy király titulusa biztos, hogy nem volt :D Bár szerintem nagykirály a nő
Most ez vagy stúdió szemlélet vagy nem tudom, de nem csak a nagykirályoknak hagyják ezt na. Gondolom számít a film is, mert ugye azok a helyszínek, a kor biztos jobban mutat filmen.
Egyébként a cikkben amit beraktam pont Nolan mondja, hogy nem igaz, hogy drágább, ő olcsóbban megoldja, ez a forgatás része, utána már van szó a terjesztésről, amin lehet spórolnak, de na a végtermék nem mindegy…jó nyilván nem a Baywatch rendezője aggódik, hogy filmre forgathasson.
Deakins nyilatkozatainak utána néztem, tök jó, hogy ő neki mindegy mind dolgozik, illetve olyan szempontból meg is hosszabbította a karrierjét hogy ezek az új digitálisak nem nehezek és amit hordozgatni szeret, azt el is bírja. De azért nagyon örülök, hogy van ez az egymást támogató rendezői klub a film érdekében.
Akkor most én is írok vmi nagy marhaságot: nem mindegy, hogy mire forgatják? Az utómunkánál úgyis digitalizálják, digitálisan vágják, effektelik, szűrőzik, mittomén mit csinálnak még? Jó, a Public Enemy c. Michael Mann filmnél nagyon látszott a digikamera, de sztem egy csomó filmnél az egyszerű néző (pl én) úgy se mondja meg, hogy most ez digitális kamerával vették fel, vagy filmessel.
Ez a film nekem is nagyon tetszett! :)
Én több mint 10 éve fotózom, és filmre kezdtem még el lőni. Digitálissal több évet lenyomtam viszont pár éve visszatértem a filmes fotósára. Egyszerüen élőbb. Nem olyan steril mint a digitális. És nem lehet digitális filterekkel leutánozni mert az is algoritmusok szerint dolgozik és ha graint adunk akkor is steril marad. Én különbséget tudok tenni digitális és nem digitális géppel készült fotók k özött, de egy átlag nézőtöl ezt nem lehet elvárni, és nem is kell.
Ez olyan mint bakelitet vagy cd-t hallgatni. Se nem jobb se nem rosszabb,egyszerűen csak más. Élőbb. Valódibbb. Nem 0101011110010 hanem anyag. Ennyi. Semmi misztikum. Az ember mindig is vonzódni fog ehez az esztétikához.
fotósára=fotózásra, sorry :D
A jó film jó, a rossz film rossz. Tökmind1 mire veszik….
Kérem kapcsolja ki!
Lehet, hogy a 35mm film más mint a digitális, ahogy lehet, hogy a bakelit más mint a Spotify.
De.
Az analóg technikának is meg vannak a hátrányai.
A digitális előnyei azonban meghaladják az analóg technikákét (persze, legyen áram).
Amióta van Spotify (pláne Spotify Connect az erősítőn), a cd lejátszót csak akkor kapcsoljuk be, ha az adott mű az adott előadótól nem érhető el.
Ahogy dvd/bd korong is csak akkor, ha Netfixen, Amazonon, T-Home tékában nem érhető el.
Szerintem ez a film nem volt nagy szám.
Azt viszont adom, hogy jobban néz ki a filmre forgatott film, bár lehet azért, mert amúgy is jobban bírom a 80-90-es éveket, mint a jelenlegit, szóval nálam a retrós dizájn bejövős.
Vbalazs91: Szerintem finoman fogalmaztál.
Erről a filmről mindig a Mission Impossible 2 jut eszembe.
“Mindenkinek” tetszett, pedig ritka szar film. Ez is csak egy vélemény ,hogy ellensúlyozzam ezt a dicséret orgiát :-).