Az űr és az őrület színe?

14 hozzászólás a “Az űr és az őrület színe?” bejegyzéshez

1. Nagyon érdekes ez a poszter, sok apró részlettel, főleg annak, aki olvasta a novellát. Nekem bejön. Nyílván látszik, hogy jócskán eltérnek az alapanyagtól, de Lovecraftnál ez elengedhetetlen, nem igazan “filmszerűek” a művei, ennek is a lényege egy hosszú -beszélgetés, vagy beszámoló egy szemtanú szemszögéből, vagy valami ilyesmi.
   A nagyobb baj az, hogy H.P.L. munkái annyira nyomasztóak, depresszívek, hogy szerintem a legtöbb ember nem is akar ilyet látni, nem hogy még fizessen is érte. Ergo, ha ez jó és hiteles lesz akkor nehéz elképzelni az anyagi sikerét, még ha nem is túl magasak az elvárások ebben a tekintetben. Gondolom, ezért kapunk ritkán ilyen filmeket.

2. Csuszu

   Osztom a véleményed. Lovecraft művei nem egyszerűen csak horror történetek, annál sokkal többek. Van bennük valami elmondhatatlan, fenyegető, de ugyanakkor érdekfeszítő.
   A Trónok Harca srácok is belekezdtek most történetei filmbe vagy sorozatba fejlesztésébe.
   Végre nagyobb figyelmet kap.
   Ezt már várom, de félek, hogy csak középszerű lesz.

3. Lovecraft minden sztoriját arra a poszt-keresztény materialista alapú szorongásra építette fel, hogy a világegyetem, amiben létezünk, alapvetően halott és teljesen közömbös az élet iránt, ami véletlenszerűen kialakult a Földön a végtelen időben egy röpke kis másodperc erejéig, hogy aztán el is tűnjön a semmiben. Ennek tetejébe még kitalálta azokat azokat a földi anyagi élettől teljesen idegen entitásokat, amelyektől addig vagyunk biztonságban, míg nem botlanak belénk vagy amíg mi nem szerzünk róluk tudomást, mert onnantól fogva az ő -persze nem létező- jóindulatukra vagyunk bízva teljesen tehetetlenül.
   Lovecraft korában, a huszadik század első évtizedeiben nyilván sokkolóan hatott a természetfeletti-scifi-horrornak ez az egyvelege, ami jól rárezonált a tudományos robbanásra és a viktoriánus-vallásos gondolkodás visszaszorulására a materializmussal szemben. Ugyanakkor pár novella elolvasása után már zavaró, hogy gyakorlatilag mindig ugyanazt olvassuk (titkos kultuszok, tiltott varázskönyvek és tudományos kísérletek, idegen borzalmak). Néhány története annyira túlírt, hogy egyszerűen unalomba fullad, a védjegylnek tartott “sejtetés”, vagyis hogy csak utalgat a borzalmakra de em tárja az olvasó elé őket, sokszor borzasztó eltúlzott és erőltetett. Párbeszédeket katasztrofálisan írt, ezt Stephen King is megjegyezte.
   Szóval nem az írói nagysága tette őt legendássá, hanem a kozmikus rettenet, amit ábrázolt. Ha nem ebben a témában ír, ma nem hinném, hogy tudnánk, kicsoda. Mellesleg a maga korában nem is volt senki, a történetei is csal ponyvákban jelentek meg.

4. @ Scorpion82:

   Egyetértek.
   Lovecraft művei sztoriban sem túl erősek, és akkor még finoman fogalmaztam. Egyedül a hangulatkeltéshez értett, de egy idő után arra is ráun az olvasó, ha a novellák végén sorra rádöbben, hogy sose tudja meg, mi volt a konkrétum a borzongató hangulat mögött.
   Jó alapok nélkül pedig nehéz jó filmet készíteni. :)

5. @speranza

   Egyetértek. Ma már Lovecraft sem fog nagyobbat ütni, mint egy Annihilation vagy a Void c. egyszeri horror, amelyek az életellenes univerzum-kozmikus borzadály témára épülnek. De akár az Az is ide sorolható lenne.

6. Hát, lehet valami abban, amit írtok, de az vitathatatlan, hogyha olyan középszerű író lett volna, nem beszélnénk itt róla száz évvel a munkássága után. Kinget említed fentebb, pedig őt is ponyvaírónak tartotta sok kritikus a pályája elején. Ilyen a kultusz, utólag értékelődik fel. Lovecraft elkezdett valamit, mások tovább vitték, igy fejlődik minden. Másokra meg ma is hatással van, igaz ez Kingre és sok más kortárs íróra is. Hogy nem volt kiforrott stílusa, ebből semmit nem vesz el.

7. “Ha nem ebben a témában ír, ma nem hinném, hogy tudnánk, kicsoda.”

   olyan abszurd ez az érv, mert ha szinte egy saját zsánert csinált magának, amit ő talált ki, akkor nyilvánvaló, ha nem ezt írja, akkor nem emlékeznénk rá. Mármint igaz amit az írói képességeiről írsz, ellenben a semmiből teremtett valmait cserébe, amivel ellensúlyozta. Sőt, nagyon kevesen tudják igazán másolni is, adaptálni meg aztán főleg, van kb 2-3 jó film és a Bloodborne aztán annyi.

   “rádöbben, hogy sose tudja meg, mi volt a konkrétum a borzongató hangulat mögött.”

   mert ez is a cél? mármint lehet nem szeretni ezt a húzást, egyszerre én is csak 1-2 novellát tudtam elolvasni sztem, de nem tudhatjuk meg ténylegesen, hiszen akkor már nem ismeretlen, nem felfoghatatlan, ha centire le van írva.

8. @human:
   Tény, hogy nekem nem jött be az, hogy oldalakon keresztül “áltatnak” a nagy sejtelmességgel, aztán a végén nem tudok meg semmit. Ez persze egy novella esetében még elfogadható, de ilyen alapanyagokból milyen filmet lehet forgatni? Mert pusztán a hangulatot filmre vinni önmagában nem érdemes, legalábbis szerintem. :)

9. speranza: hát igen, ezért lehetetlen szinte adaptálni.

10. @human
    Én ezzel a “nem emlékeznénk rá” dologgal csak arra világítottam rá, hogy attól, mert valaki újító egy témában, még lehet pocsék író, aki, ha a maga korában nem innovatív, nem maradt volna meg az emlékezetben. Nem minden jó író innovatív és fordítva. Ráadásul voltak kortársai, akik hasonló témákban írtak, szóval nem is volt egyedi zsánerteremtő (Frank Belgknap Long, Clark Ashton Smith,stb, bár őket nem olvastam).
    Lovecraft érdeme abban áll, hogy a mentális betegségekkel terhelt családi légkörben eltöltött gyerekkorát, a rossz egészségét és az alapvetően mizantróp, mechanisztikus materialista és nihilista világnézetét, valamint a természettudományos érdeklődését össze tudta gyúrnyi egy akkor újszerű horrorstílussá. Ezt nem vitatom el tőle. De amíg Stephen King-et a mai napig élvezet olvasni akkor is, ha totál sablonos történeteket ír, Lovecraft egy (nem is olyan nagy) mennyiség után bár egyszerűen unalmas, irritálóan túlírt és mesterkélt, de semmiképp sem ijesztő.
    Engem annyira nem zavar, hogy sokszor nem tudjuk meg a történetekben, pontosan mi is az, amitől félni kell, de azt se gondolom, hogy a zsenialitása miatt nem lehet filmre vinni az alkotásait. Egyszerűen a film az vizuális műfaj, ott a puszta sejtetések egyszerűen nem elegek, vagy forgatókönyvíró zseninek kell lenni hozzá. hogy működjön. De a személyes véleményem az, hogy Lovecraft egyszerűen elavult. Ezt a zsánert már az X akták sorozat is simán hozta.

11. Scorpion82: az általad említett kortárs “zsánertermtők” Lovecraft művét vittek tovább, az általa teremtett mitológiát igyekeztek bővíteni, és a róla elnevezett irodalmi kör tagjai voltak. És most is csak a mentorukkal kapcsolatban kerültek szóba, ami nyilván nem csökkenti az érdemeiket.
    Hogy elavult-e? Lehet. De meg van benne craft, csak át kell dolgozni. Forgatókönyv író zseni. Na igen, egyetértek. De hol vannak ilyenek?
    Kinghez meg nem hasonlítgatnám, mert az ő művei vagy 60 évvel közelebb vannak hozzánk. Ettoől függetlenül tagadhatalan, hogy sok igazságot írtál, de szerintem árnyaltabb a kép. Lovecroftnak tekintélyes rajongótábora van mai napig, ami indokolja, hogy legalább néha leporolják egy-egy munkáját. Lehetőleg hozzáértő kezek.

12. Nagyon érdekel ez a film, Cage-t bírom (ne bántsatok) a trailer is meggyőzött engem és előzetesben jókat hallottam róla. Ha jól tudom volt fesztivál ahol vetítették már.

13. Nem is olyan rég hallgattam újra a műveit és pont azon gondolkodtam, hogy az összes közül talán ebből lehetne legkönnyebben filmet készíteni. Remélem, nem volt a készítőkre túl nagy hatással az Annihilation és valami más irányba mennek el.

    Nem igazán értem az itteni Lovecraft kritikákat. A fickó 100 éve élt, nem lehet friss és ropogós. Nem könnyű eredetinek hatni, amikor gyakorlatilag miattad létezik a cosmic horror és minden alkotásban – még ha közvetett módon is – a te hatásod érződik. Valamint Lovecraft nem ijesztő, nem is akart az lenni. Furcsa olvasni, hogy valaki ilyen elvárásokkal ült neki.

14. CmdJohnMatrix, jól látod, nem véletlenül használtam a nyomasztó kifejezést fentebb.
    Mikor valaki elképzelhetetlen borzalmakról ír, aztan mas valaki egis elképzeli es vászonra viszi, akkor az mar nem elképzelhetetlen, ugye, oda a varázs. Ez filmnyelv korlátja a fantáziával szemben.
    Cthulhu leírása is olyan volt, hogy aki csak a szobrát látta, azt elöntötte az iszonyat. Aztan kreáljon valaki egy ilyen szobrot, ha tud!