Downhill-előzetes: a Force Majeure remake

Will Ferrel és Julia Louis-Dreyfus ezúttall a főszereplő. Ez az, amiben jön a lavina, a családapa iszonyat gyáván viselkedik, végül senkinek nem lesz baja, csak hát következménye lesz annak, hogy reagált a veszélyre.

A rendező  Nat Faxon és Jim Rash, akiknek a The Way Way Backet szállították előtte.

Every day is all we have.

human
írta
2019. 12. 21. 03:59
megjelenés
7
hozzászolás


7 hozzászólás a “Downhill-előzetes: a Force Majeure remake” bejegyzéshez

  1. Ebben ennyi volt. Az eredeti egy felfújt szappanopera. Így egy édeskés szatírának tűnik, ami tisztában van a saját mélységével. És ez szerintem a tanulságnak is jót tesz majd. A művészi allűrök helyett pedig az amerikai független filmes, kis vígjátékos hangulat külön jól áll. Kedvet kaptam megnézni, pedig az eredeti nagy csalódás volt.

  2. Ez az a ritka eset amikor az amerikai remake jobb lehet, mint az alapanyag… amit a mai napig nem tudok értelmezni, mi is akart lenni. Valami borzasztó steril dráma(?).

    Sőt, igazából csak az alapszituáció a lényeg, a többit el is lehetne felejteni és az alapötletre ráhúzni egy jó vígjátékot.

  3. az eredeti egy semmilyen film volt, kín volt végignézni.
    egyelőre jobbnak tűnik előzetes alapján

  4. Szerintem teljesen rendben volt az eredeti. Aki szerint egy olyan cselekedet ahol kb gondolkodás nélkül a majdnem biztos halálra hagyjuk a családunkat, meg sem próbálva segiteni nekik jobban müködik egy amcsi vicceskedős sztoriban annál szerintem bajok vannak. Egy ilyen alapszituáció pont, hogy egy shoegazing, lamentáló, gondolkodásra időt hagyó filmnek áll jól mint ami az eredeti is volt. Aki amcsi könnyed szatirára vágyik az megkaphatja komolytalanabb témákból is de szerintem ez pont nem az amit el kéne maszatolni meg vicceskedni.

  5. 7. Számomra azért is érdekes volt annó a téma, mert velem is megesett hasonló. Én is ösztönösen reagáltam egy életveszélyes helyzetre, és a munkatársamat ezzel életveszélyes helyzetbe hoztam, tehát nem csak, hogy megfutamodtam, de még ezzel kis híján tragédiát okoztam. Ez az egyik legszégyenletesebb pontja az életemnek, kb. ezért adtam fel egy szakmát. Az ösztönös első reakció egy ilyen helyzetben ez, szerintem csak akkor kivédhető, ha az ember tudatosítja előtte, hogy mi a teendő, vagy hasonló helyzeteket már kezelt így (egy anya sokszor átöleli a gyerekeit)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.