Igazából nem is tudom mi ez a… mű. Filmnek nehéz hívni. Először arra gondoltam, hogy poénkodom az életmű átnézéses sorral, hogy itt a House That Jack Built, a Once Upon a Time in Hollywood, a The Irishman, és Kevin Smith is beállt a sorba a saját filmjéven. De valójában a Jay and Silent Bob Reboot tényleg nem film. Inkább olyan ez, mint egy podcast, csak illusztrálva.
A történet tényleg annyi röviden, hogy a Bluntman and Chronic filmet rebootolja Hollywood, és emiatt kibasznak az inspirációt jelentő Jayékkel, akik ismét meg kell akadályozzák az elkészülését valaminek, és emiatt elindulnak Hollywoodba, csak nem repülhetnek, így kocsival. Meg kiderül, hogy Jaynek van egy lánya, aki szintén akar valamit ezzel a filmmel.
Ez utóbbi, a lányos szál elvileg fontos, és hordozza a Jay and Silent Bob Reboot lényegét, mivel Kevin Smith talált egy érdekes gondolatot a remake-reboot témában, amit többször is elővesz a film során, egyrészt kritizálja a lelketlen termékeket, de közben meg a rebootok mögött csak talál valami szívet, ha lehet így fogalmazni.
Viszont mindemellett ez a film egy hatalmas fanservice és karrierre való visszatekintés, ami az előbbi szíven kívül igazából azzal sem próbálkozik, hogy film legyen. Míg a Clerks 2 a felnövésről szól, ez meg az öregedésről valamennyire, addig itt nem áll össze, hanem teljesen a rajongók kiszolgálása zajlik. Ne értsétek félre, mindezt úgy mondom, hogy én is az vagyok, minden utalás, meg popkult poénkodás tetszett (How High rész és a Martha különösen:), de aki nincs ott a Smith-univerzum filmjeiben annak tényleg nem tudom ajánlani.
Igazából az is durva, hogy mennyire nem vették komolyan az egészet. Néhol olyan, mintha haverok összeülnének, hogy felvegyenek egy youtube videót. Például Smith olyan szinten túljátssza a szerepét, és elröhögi, hogy ez nyilván direkt van, csak kicsit kínos is néha. Egyszerűen az ötletek az appokról, a poénok Hollywoodról, de még a visszatekintések is a korábbi Smith filmekre valahogy nagyon darabosan vannak felfűzve, már ha egyáltalán mondhatjuk, hogy beleillenek a történetbe. Vannak a filmben gondolatok, de tényleg olyan, mintha Smith podcastjét hallgatnám, amiben néha mond érdekeseket, de csapong.
Az egész a film vége felé levő “all that’s left is the emotional denouement” résznél csúcsosodik ki, mintha vigyorogna, hogy elvileg tudja mi kell a történetben, de egy huszárvágással megy csak oda, mert miért ne. És igaza van amúgy olyan szempontból, aminek szánta a Jay and Silent Bob Rebootot: az állandó közönségének, annak a kicsi niche-nek. Aki pedig nem az, csak bírta Kevin Smith filmjeiben a dumát, annak viszont nem annyira ajánlott.
A végén tényleg az volt bennem, hogy Kevin Smith reflektált az életére, és arra jutott, hogy nem próbálkozik tovább Hollywoodban a “hagyományos” filmekkel?
Nálam az első alapmű, bár többnyire a szinkron miatt. Mindenesetre nagyon vártam ezt is, ahogy lesz lehetőségem meg is fogom nézni. Azért bennem van a félsz, hogy csalódás lesz. Uzsidoboz.
Szerintem ő a legtúlértékeltebb rendező a filmuniverzumban. A Clerks és a Dogma filmeken kívül a többi csak valami önreflexió, utalgatás, barmulás. De hát ebből jól megél.
Mikor lesz a magyar mozikban?
John McClane: +1
A film után egy gondolat volt bennem: az Utolsó Jedi-k és további AAA filmek “csalódottsága” után, egy olyan mű után álltam fel elégedettként ami még rendesen a mozikba se került.
Nyilván helyén kell kezelni a filmet, de nekem tetszett.
John McClane: hát pedig ő van teljesen a helyén kezelve, a fanok mennek el és fizetik ki, az átlagnép sehova nem értékeli mert egyszerűen nem is nézi meg a filmjeit manapság.
Tipikusan az a film, amibe esetleg belenézek, ha véletlenül megy a tv-ben (és az a minimális idő alatt ameddig tv-zek, és nem sportot nézek pont elkapom), de nem ér meg egy egész estét sem moziban, sem a gép előtt.
Sorry, ha off, de hol lehet megtekinteni a filmet?
A trailerek miatt kicsit félek tőle és amit írtál human az alapján nem tudom, hogy mennyire fog tetszeni. Én totálisan Kevin Smith fan vagyok, nem méltatlan ez a film még hozzá képest is?
Az elsőt szerettem, de ez nekem nagyon izzadtságszagú lett. Értem én, hogy kritika, meg negyedik fal, de a kevesebb több lett volna.
Ráadásul annyi cameot pakoltak bele, hogy a film csapongó lett és lehetetlenné vált, hogy a karakterek többsége érdemlegessé váljon. Elég MD felbukkanására gondolni.
Nekem csak egy kérdésem lenne. Dákón Vágó vissza fog térni? :D
Szerintem a fő probléma a filmmel, hogy nem igazán vannak benne poénok, csak önreflexió, és ütős párbeszédekből sincs túl sok. A Chronic-Con ami menti a menthetőt valamennyire, és persze a cameo-k, főleg Holden vagy Brodie.
Kevin Smith mindig is a saját területén mozgott. Ő egy rétegfilmes.
Ha nem tetszik, nem fogod szeretni a filmjeit.
Ha tetszik, imádni fogod a filmjeit. Ezt is.
Nem érdekel, hogy nem olyan, mint a Bosszúállók 29, ahol a CGI olyan tökéletesen van megcsinálva, hogy 100 évet kibírjon, hogy nem olyan, ahol mindenféleképpen bevételt kell termelni, hanem ő tényleg saját magát adja bele. A lelkét, a szívét beleteszi és sokan díjazzuk. Szerintem nagyon jó lett, kicsit csapongó, de minden percét szeretem.
Sokáig tartson meg nekünk Alanis Morissette :)
szerintem ez nem ilyen egyszerű, mert a Clerks 2 vagy eközött jelentős történetmesélési, technikai eltérések vannak.