Nagy fába vágtam a fejszém ezzel a beszélgetéssel, mert az érdekelt, hogy a nosztalgia miképp is működik az agyunkban, a régi film tényleg jobb-e és a többi. Ehhez szorosan kapcsolódott a változások elfogadásának kérdése, ami szintén előkerült a podcastban. Bízom benne, hogy nektek is érdekes lesz.
A vendégnek remélem örültök, többen kértétek, hogy térjen vissza.
Újra a Doktornő YAY!
Ezt a beszélgetést megint nagyon élveztem, amiben az is közrejátszik, hogy több alkalommal is a saját gondolataimat hallottam vissza benne. :)
A nosztalgiával kapcsolatban:
Nekem is van egy könyvem, amihez gyerekkorom óta újra és újra „visszamenekülök” a nehéz időszakokban (ötször olvastam már el), mert különös módon abban a pillanatban, ahogy elkezdem olvasni, felidéződik bennem az életemnek az az időszaka, amikor először olvastam és még idilli volt minden. Ilyenkor nem is maga a könyv olvasása jelenti az élményt, hanem azok az apró részletekbe menő emlékképek, amikről azt hittem, hogy már rég elfeledkeztem, de ilyenkor visszajönnek, és segítenek továbblépni a mindennapok nehézségein. Amellett, hogy a könyvet is szeretem még mindig és nem látom más szemmel azóta sem. :)
A cancel-jelenséggel kapcsolatban:
Azzal, hogy most utólag nekiállnak törölgetni epizódokat, jeleneteket, semmit sem hoznak helyre, ennek semmi értelme nincs. A történelem lényege az, hogy olyan eseményekről beszélünk, amik megtörténtek. Bármennyire igazságtalan, kegyetlen, mocskos, és nagyon nem PC is volt az emberiség eddigi történelmének kb. a 99%-a, ezek a filmek, sorozatok, amik most pellengérre kerültek, egy-egy korszak lenyomatai, nem a jelenlegi, vagy jövőbeli hozzáállásunkat tükrözik. Pusztán azon az alapon, hogy nő vagyok, szinte az összes, egészen a közelmúltig elkészült filmben/sorozatban találhatnék engem sértő, szexista kijelentéseket, vagy jeleneteket, ha nagyító alatt nézném őket, de nem így nézem. Fontosnak tartom, hogy a jövőre nézve figyeljenek arra, hogy ilyesmi ne forduljon elő, de szemléletmódot utólag – 80-90 évre visszamenőleg – megváltoztatni nem lehet.
Remélem, hogy lesz még közös adásotok, amellett, hogy a Goréval felvett beszélgetéseket is hiányolom az oldalról. :)
Gyerünk,gyerünk!Human..kicsit lebaxarintalak..bocsi…Kevés a podcast…:(((
@speranza
A történelem lényege az, hogy mindig a győztesek írják. Ha elég erősek és megvan a lehetőségük akkor menni fog továbbra is a cancel jelenség és ami a legviccesebb az egészben, hogy senkit sem fog érdekelni néhány év múlva, hogy valami filmen vagy sorozaton változtattak. Max. egy ilyen alacsony nézettségű összehasonlító youtube videóban. Ne hidd az, hogy bármi ami olvastál a történelemben az 100%-ban úgy is volt.
@Crash
Nem hiszem. Meggyőződésem, hogy azok az információk, amik az átlagemberhez eljutnak, legtöbbször csak a jéghegy csúcsát képezik. :)
Én itt elsősorban olyan kézzelfogható, bizonyítható dolgokra gondoltam, mint pl. hogy 1939-ben leforgatták az Elfújta a szél c. (egyébként nyolcszoros Oscar-díjas) filmet, és azzal, hogy most 80 év elteltével bojkottálták egy időre, még nem lehet meg nem történtté tenni, hogy készült egy ilyen film, amivel kapcsolatban 80 évig senkit sem zavart az, ahogyan ábrázolják benne a rabszolgaságot. (Vagy, ha mégis, akkor sem történt idáig semmi).
Értelmes beszélgetés volt ismét.
Én már nagyon kevés újdonságot nézek, hallgatok, viszont egyre több régit. Különösen a 60-70-80-as európai filmeket. Nyilván van az újdonságok között is értékes, akár még amerikában is van, bár már nagyítóval kell keresni.
Az úgymond ‘PC’ és ‘Cancel’ jelenség meg teljesen természetes. Minden diktatúra alkalmazta eddig, miért pont a liberális diktatúra lenne kivétel ez alól. Nem így nevezték ezeket régen, nem is így alkalmazták, de ettől még az ‘össze-maszatolás’, erőszakos kifordítása természetes folyamatoknak, megváltoztatása történelmi tényeknek, könyvek átírása, tiltása, jól bevált módszer volt. Ez van.
Elmúlik majd, aztán újra jön, nem kell aggódni. Az egyetlen állandó az univerzumban maga változás. Ezt ők is tudják.
@speranza
A meggyőződés jó dolog de a tények még jobbak. A történelem írása nem csak annyi, hogy megmondod mit írjanak le hanem maga a tény, hogy megteheted, hogy az események általad alakuljanak. Elég idő multán már senkit sem fog érdekelni, hogy mi is volt. Vársz még 80 évet már nem fog számítani, hogy melyik verzió volt az igazi. Meg nem történté nem tehetik ez igaz de azt elérhetik, hogy elfejetsék vagy csak ne érdekelje az emberek az “igazság”. Ami persze már önmagában egy képlékeny fogalom.
A nosztalgiáról pedig annyit, hogy én nagyon örülök annak, hogy sikerült megszabadulnom a régen minden jobb volt nézettől. Ugyanúgy meglátom a hibákat és a pozitívumokat is a régi és az új dolgokban egyaránt.
a nosztalgiának csak egy része a “régen minden jobb volt”, ahogy a podcastban is szóba kerül.
1,5 órás podcast? Kinek van erre ideje már bocsánat.
Talán akinek “egyáltalán nincs élete” h egy klasszikust idézzek.
67 perc, és ez még rövidnek is számít a podcast világban. Nyilván valami mellé szokás hallgatni. nem leülni és fullban meredni magunk elé, pl rádió helyett amikor mosogatsz és főzöl, vagy bambulsz a bkv-n, vagy valami agyzsibbasztót dolgozol.
Szerintem nem hosszú munka mellé tökéletes. Kösz human.
Ja és mostanában kevés a Podcast az oldalon :)
Végre! Köszi! Jöhetne még több :)
@human
Számomra csak az az egy része létezik. Nem rohannak meg az érzések ha olyasmit nézek/olvasok amit mondjuk 10-20 évvel ezelőtt olvastam/láttam. Én mindig csak a jelenben létezem.
Hogy kinek van erre ideje? Bárkinek!!!
A háztartás körüli munkák a legalkalmasabbak egy podcast, vagy hangoskönyv hallgatásához, de én így tanulok pl. nyelveket is. Ha mindig csak egy dolgot csinálnék egyszerre, sose érnék a tennivalóim végére. Ezek a legunalmasabb házimunkát is fel tudják dobni, arról nem is beszélve, hogy mennyivel konstruktívabb, mint mondjuk a lehangoló híreket hallgatni.
Jó kis beszélgetés volt, még csak tegnap hallgattam meg. Thanks.
Új SW-k szimplán rossz/közepes filmek, nosztalgiától független :)