Kell őszre egy kis mosolygás?

8 hozzászólás a “Kell őszre egy kis mosolygás?” bejegyzéshez

1. Várom, hogy mi lesz ez :)
   Általában szeretem a műveit, bár a Grand Hotel Budapest talán kicsit fáradt volt már nekem. Főleg hogy a stlusjegyei miatt könnyen tűnhet önismétlőnek. (no offense szeretem a filmjeit A Tenebaums, Édes vizi élet, vagy a Holdfénykirályság máig nagy kedvencek)

2. Ez a poszter nagyon hasonlít a Beatles Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band album borítóra

3. Ő is kicsit olyan számomra mint a romantikus komédia. Ha láttál egyet, láttad mindet. Nyilván ez kicsit túlzás, de az utóbbi 1-2 filmjét már untam – túl soknak érzem a visszatérő sablonjait.

4. Meglehet, hogy van igazság abban, amit írtok. Viszont mások, mint pl jómagamm is, talán épp azért szeretnek visszatérni az alkotóhoz, mert tudják, hogy mi az, amit kapnak és azt szeretik.
   Nagyon erős, de tényleg nagyon erős túlzással olyan, mint Enya. Jóformán mindig ugyanazt a zenét, albumot csinálja, ugyanazokkal a stílusjegyekkel, de éppen ezért megbízhatóan szállítja a minőséget. Sokaknak unalmas, de mások meg épp ezért szeretik, mégis fogynak az albumai.
   Nem kell minden alkotónak ugyanolyannak lennie, mindig feszegetni a határait, kísérletezni, mindem műfajba látogatást tenni. Wes Anderson ilyen. Ha nem lenne narráció valamelyik filmjében, óriási hiányérzetem lenne. Egyedül a Kutyák szigetét nem láttam még, az valahogy egyáltalán nem érdekel. Talán mert a másik bábos filmje nem tetszett.
   Viszont a Grand Budapest a kedvencem a Tenenbaum mellett :D

5. Endymion: Pedig a rókás,és kutyás bábfilmjei is zseniálisak. Kérlek egyszer próbálkozz be velük! Tele vannak szívvel,és lélekkel. Biztos nem fogod megbánni.

6. Ja,bocsi. A rókás megvolt. Nem olvastam figyelmesen.

7. @Endymion

   Zseniális az Enya párhuzam, legalábbis számomra megállja a helyét. Én mind a két művészt nagyon nagyra tartom, Enya zenéit bármikor el tudom hallgatni és Wes Anderson korai filmjei is ebbe a kategóriába tartoznak.

   Inkább csak azt érzem hogy az utóbbi 1-2 filmje már nem adott semmi olyat amit előtte nem láttam tőle, csak ugyanazokat a sablonokat kicsit átalakította – emiatt nálam érdektelenségbe fulladt. Épp úgy ahogy Enya is inkább már csak háttér zene míg mondjuk régen nem messze nem az volt.

   De nyilván van aki pont emiatt szereti őket és még így is azt mondom hogy inkább ilyen emberek kapjanak pénzt a következő filmjeikre mint az 1001. szuperhős csapatfilm.

8. @ Endymion
   Felüdülés megnézni Wes filmjeit. Manapság amilyen filmek vannak.. Ez a legnagyobb dolog, amit leírsz, hogy tőle fixen megkapom a hangulatot, a minőséget.
   Nagyon várom ezt a filmjét is!