TÁMOGASS ha belefér | kommentelj róla

3 hozzászólás a “Nyakunkon a hamupipőke” bejegyzéshez

  1. Paff… megy az érzékenyítés, csak sajnos ez már nem az elfogadásról szól, hanem inkább a trigger-elésről. Gyalázat.

  2. @turrican: szerintem épp az lenne a lényeg, hogy nem érdemes triggerelődni ezekre. Ha arra gondolsz, hogy már nem óvatosan, szemlesütve kérnek elfogadást, hanem bátrabban, akkor igen, ez már az a fázis, amikor szerencsére nem kell elnézést kérni azért, hogy ki mikor kivel :), hanem lehet akár egy musical szereplőjeként is énekelni ilyesmiről. Vagy csak úgy lenni, és énekelni bármiről. Ebbe az irányba haladunk, egyszer majd itthon is.

  3. Nagyon sok országban kivágnak belőle dolgokat, vagy nem is lehet bemutatni, esetleg utólag vetetik le.
    Ugye, azt sokan elfelejtik, hogy Amerikába rengeteg ember vándorol be, és sok tízezren menedéket keresve. Melegek tízezreinek kell menekülniük az országukból, és nagy részük Észak-Amerikában telepedik le.
    Nincs gondom, filmekben-sorozatokban, hétköznapi életben. De ez határozottan erősnek tűnik, átlépve egy határt.
    Ettől függetlenül érdekes lehet a koncepció, talán meg is nézeti velem az asszony, bár nagyon nem a kedvenc műfajom.

Comments are closed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.