Ugye Tarantino sok éve azt mondta, hogy 10 filmet akar csinálni, a csúcson abbahagyni. Az út végén jár, a The Movie Critic lesz tőle a tizedik. Nyilván erre lesz felhúzva az egész reklámkampány, hogy ezzel távozik Tarantino… aztán majd meglátjuk kibírja-e.
Na szóval a The Movie Criticről tudhattuk meg, hogy nem Pauline Kaelről szól majd. Az idő és a helyszín 1977 Kaliforniája, és egy pornó magazinnak író kritikus lesz a főszerepben, aki tényleg létezett, de sosem lett híres. Goromba, vicces, és cinikus hangvétele volt, olyasmi mintha Howard Stern keveréke lett volna Travis Bickle-lel.
“Goromba, vicces, és cinikus hangvétele volt”
Tehát lényegében az itteni kommentszekció :D
“olyasmi mintha Howard Stern keveréke lett volna Travis Bickle-lel.”
itt majdnem félrenyeltem a kakaóscsigám :D
Nem bánnám, ha neki is csak ilyen kamu visszavonulás lenne.
Aztán támadnak olyan ötletei majd, hogy “muszály voltam megcsinálni” címszó alatt.
Én sem bánnám, mert ez a téma egyáltalán nem hoz lázba.
Ugy erzem, lesz meg tobb filmje, ez lesz a 11. csak utolag mondta hogy a Kill Bill az egynek szamit, stb. hogy illeszkedjen ebbe a narrativaba, miutan kitalalta hogy majd 10-et csinal. Majd legkozelebb elmondja, hogy valamelyik masik 2 filmje is tulajdonkepp csak 1-nek szamit, es most jon majd az igazi tizedik…
Engem sem hoz lázba. úgy érzem incs szükségem egy újabb metafilmre ahol a filmkészítés körülményei a téma. úgy érzem nem tud kiszakadni az egojából. persze értem, hogy a szerzői filmeknek pont ez a lényege hogy a művésznek van mondanivalója egy számára fontos témáról. De már az előző filmjében is úgy éreztem, hogy csalánnal csapkodja a saját nemi szervét és azzal akar belőlem kiváltani érzelmeket. jöjjön egy gritty thriller, western, gengszterfilm, akár alternatív történelmi film. Ehelyett beleáll az őt kritizáló kritikusokba és ebből akarja megcsinálni az utolsó filmjét. Biztos vagyok benne, hogy a feszültség teremtés, párbeszédek, színészek alakításai és képi világ tökéletesek lesznek egyszerűen a téma amire csak legyinteni tudok.
Kivacsi vagyok a szereposztasra. Valahol olvastam, hogy a foszereplo 35 koruli lesz, szoval Tarantino veteranok tul oregek mar hozza.
Gondolom minden elo szinesz szeretne Tarantino filmben szerepelni, es ez az utolso lehetoseguk, ezert rengeteg cameora szamitok.
Anna: nem tudom hol áll bele a kritikusokba, max azzal, hogy régen más volt a kritikus szakma. Vagy lehet arról szól majd, hogy a filmek fogadása miért fontos? ki tudja, pár félmondat alapján már most leírni szvsz eléggé furcsa.
Egyetertek Annaval. Szamomra nem leirja a filmet elore hanem az 50+os rendezok kozott az utobbi evek trendje alapjan elore vetitheto Tarantino vizioja.
Az uj modern szerzoi filmek technikailag lenyugozoek a legjobb szineszekkel viszont tartalmilag semmitmondoak mert onismetloek es onmitoszt irnak, raadasul tompan reprezentaljak, hogy az alkoto egykoron mit tudott.
Tobbek kozott ide illik: Licorice Pizza, Armageddon Time, The Fabelmans, Bardo, Irishman, Once Upon a Time in Hollywood, etc.
“Az uj modern szerzoi filmek technikailag lenyugozoek a legjobb szineszekkel viszont tartalmilag semmitmondoak mert onismetloek es onmitoszt irnak, raadasul tompan reprezentaljak, hogy az alkoto egykoron mit tudott.” – Húúúhúúú de bátor, ám picikét “jajazértnemár” kijelentés ez tekintettel a szerzői filmek számára per bármelyik adott év!
“hogy a szerzői filmeknek pont ez a lényege hogy a művésznek van mondanivalója egy számára fontos témáról.” -dehogy ez a lényege. Ne redukáljuk már le a művészetet arra a két iskolára ami itt általában megfordul a blogon, nevezetesen a “monnyon nekem valamit”, vagy a “szórakoztasson”.
@anthony711
A kettőt lehet ugyan együtt csinálni ha ügyes valaki de sajnos kb. ez a két fő kategória
Kár ámítani magunkat amikor úgy gondoljuk, hogy nem. A művészet egyszerű dolog, könnyen elemezhető mert a készítői is emberek akik szintén egyszerűek csak mi, emberek szeretjük magunkat és mondanivalónkat nagyobbnak beállítani amik vagyunk :)
(És igen, ez rám is vonatkozik. De én ennek tudatában vagyok és elfogadom. Ezért is nem érdekel amikor köpködnek és fújolnak rám ha a véleményem nem egyezik a fősodoréval itt)
@anthony711 – nem ertem teljesen a valaszod, de 10 evvel ezelott nem adott egy studio sem 30+ milliot egy A-listas rendezonek sem, hogy introspektiv filmet csinaljon.
Ez egy uj trend ami egybevag tobb dologgal: a streamerek Oscarra licitalnak, az A-listas rendezok Malick tokosseget probaljak utanozni, a studiok pedig a Tree of Life sikerehez merik a projekteket. 12 eve jott ki a Tree of Life es akkor egyedi volt 30+ milliot kapni egy olyan filmre ami utana duplazta a befektetest vilagszinten.
2011-ben Spielberg 2011-ben Tintin-t szallitott 130 milliobol, 11 evvel kesobb meg magarol meselt 30 milliobol ami csak 43-at hozott vilagszinten.
A Tree of Life ota kezdtek el studiok greenlightolni ilyen projekteket commercial rendezoknek.
robithesc:
egyrészt – All that Jazz, Cinema Paradiso, 8 1/2, Amarcord, 400 blows… soroljam még hogy mennyire nem újkeletű mindazonáltal kedvelt és egyértelmű választás a téma? Másrészt meg azon csodálkoztam hogy “modern szerzői filmet” emlegettel, ami egy tag fogalom
Crash
“A művészet egyszerű dolog, könnyen elemezhető mert a készítői is emberek akik szintén egyszerűek” – Hahaha ok
@anthony711
Egyszer majd te is belátod. Nincs harag :)
@anthony711 uj modern szerzoi filmek – 2010 utan keszult nagy amerikai studio altal finanszirozott 25-35 millio dollaros koltsegvetesu filmek amit A/B-listas rendezo rendezett.
A-listas = a kozepkoru korosztaly is ismeri a rendezo nevet vagy latta mar korabbi filmjet es nyert valamilyen magasrangu dijat.
B-listas = az atlagos mozibajaro nem ismeri a nevet de mar rendezett nagykoltsegvetesu filmet ami termelt profitot.
A peldak amiket felsoroltal helyesek a maguk nemeben, de nem osszeegyeztethetoek az allitasommal. A regi europai filmek amiket emlitesz azok a 60as evek eleji uj hullam reszei amik teljesen fuggetlen (nem studio altal finanszirozott) modon keszultek. Az amerikai filmek amiket emlitesz az europai ujhullam altal inspiralt szinten fuggetlen finanszirozasu filmek. A cinema paradiso meg a 80-as evek vegen mar az olasz filmipar altal lett finanszirozva ami egy abszolut fogadas volt arra hogy a 60as evek filmiparat ujra feltamasszak. A listadon az osszes film kerult egyutt annyiba mint a Fabelmans.
A mondandom lenyege hogy az az uj trend hogy “sok penz es nulla kreativ kontroll” a studio reszerol oda vezet hogy olyan se eleje se vege filmeket keszitenek nagy nevu rendezok mint amiket felsoroltam az elso kommentemben.
de hát ezeknek minimum van vége The Fabelmans, Irishman, Once Upon a Time in Hollywood
Ok