A Man Called Otto

Amikor felvittem az IMDBN az idén látott listámba a filmet, akkor konkrétan meglepődtem, hogy 7,5 ponton áll. Vagyis értem, hogy miért kajálható be Tom Hanks új filmje, és nem is a földbe döngölném, mert elmegy, de olyan komfortnézős hatásvadászat a Man Called Otto fele, ami nem szokott betalálni.

A történet középpontjában Otto van, aki egy morgós öregember, de már az elején látjuk, hogy a felesége elvesztése miatt alakult így. Otto mindene a szabályok valamiért (nyilván kiderül idővel ennek a háttere is), és kommunikálni csak agresszívan tud mindenkivel. Amikor a szomszédjába költözik egy bevándorló nő az ügyetlen férjével, akkor minden megváltozik. Az akaratos nő sok apróságra ráveszi Ottót, és ezek az élmények lassan segítenek az öregnek újra kinyílni az életre.

Mindez szép és jó, de közben van egy teljesen másik film is ebben, egy szétdarabolt flashback, amiben a Truman Hanks által alakított fiatal Ottót látjuk, aki találkozik élete szerelmével, és összejön vele. Na a “másik” kijelentést itt komolyan kell venni, mert olyan, mintha valami kezdő rendezőre bízták volna, és ezen az alakítások sem segítenek, hiszen az egész olyan, mint valami tanuló munkája kezdő színészekkel és megvalósítással. Hogy ez az idilli élet, ami hiányzik az idős Ottónak, azt legfeljebb a sárga szűrőből tudhatjuk.

Azért érthetetlen számomra a kettős felépítés, mert Tom Hanks simán összehozza a tekintetével és alakításával, hogy mennyit vesztett a karaktere, mi volt neki az élet és mennyire hiányzik. Tudom, az eredeti könyv, meg a már abból készült európai film, de adaptációról van szó, és ilyen főszereplővel lehet a kevesebb több lett volna. Főleg, hogy az idős Ottót követő részek vannak jól megcsinálva, értve ezalatt a fényképezést és vágást is.

Mondjuk a befejezés hatásvadászatán ez nem segít. Nem tagadom, meghatott, de közben mégis olcsónak éreztem valahogy. Talán az egyszerűsége miatt? Olyan centire pontosan érkezett a “most kell sírni” rész. De… hatott. Csak nem marad a nézővel, egy kis katarzist ad és másnapra semmit, ami nem hatalmas baj, viszont nem is teszi maradandóvá és kötelezővé a Man Called Otto-t.

13 hozzászólás a “A Man Called Otto” bejegyzéshez

  1. A svéd eredeti könyvet olvasva (magyarul, tetszett nagyon) ránéztem a trailer-re és azt mondtam magamnak hogy ezt így köszi nem :)

  2. Nekem tetszett a film, 2x is elgyengültem érzelmileg. Legjobban az a flashback jelenet tetszett amikor együtt vacsoráznak és a fiatal Ottó elmondja miként érkezett a randira.

    Kellemes esti film.

  3. Ezt láttam elsőnek nem az eredetit. Elkezdtem nézni a svéd original verziót. fél óra után ott. aztán megnéztem újra Tom Hanks verziót, ami hatalmas.

  4. Olvastam a könyvet, zseniális volt. A belőle készült svéd filmváltozat ezt meglehetően hűen adta vissza, így az is nagyon tetszett. Hanks-es meg csak így elment. Szerintem ez a film felesleges volt. Persze nyilván nem, mert így ezerszer több emberhez jut el, akik nem ismerték eddig a könyvet, vagy a svéd filmváltozatot, de filmnek közepes az amerikai változat.

  5. Én is nagyjából úgy éreztem, mint human, kivéve talán azt, hogy engem a flashback részek annyira nem zavartak. A téma, Tom Hanks és az imdb alapján többet vártam. Ehhez képest az egész nagyon “vótmá”, és mintha minden patikamérlegen lett volna kimérve. Nem találtam benne semmi igazán eredetit vagy emlékezeteset, és a befejezésről nekem is az jutott eszembe, hogy “olcsó”. Nagyon kiszámítható kifutás volt, és az utolsó percekig reméltem, hogy meglepnek, de nem tudták kihagyni. A ziccert annál inkább, mert ha egy filmtörténeti klasszikus nem is lehetett volna ebből, kihozhattak volna belőle legalább egy Bakancslistát. (Tudom, az egy eléggé másik történet, de alapvetően ugyanúgy egy morgós öregemberről szól, akinek csaknem az utolsó pillanatban változtatja meg az életét egy “új szomszéd”.)

  6. Pont ezt mondtam magamban vagy 10x h jó ég mennyire hatásvadász, csöpögős. Meg ez az 1000x látott sztori h van ez a mogorva, zsémbes öreg akiről kiderül h amúgy tök érzékeny meg rendes jaj… Alig bírtam végig szenvedni.

  7. Tom Hanks egy ritka pocsék színész, de a Forrest Gump óta ez a második igazi színészi alakítása. Van egy Otto-hoz hasonló szomszédom, teljesen jól hozta a szerepet.
    A film egyébként gyenge/egyszernézős.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.