Timothée Chalamet és a csokoládégyár, bár elnézve a srácot nem igazán szeretheti az édességet. Vagyis nyilván nem erről szól a film, hanem Willy Wonka felemelkedéséről, a kartellező többi gyár lenyomásáról. Amolyan igazi szívet melengető karácsonyi történet!
Mennyi sztár lesz ebben atyaég. Mennyire nem tud érdekelni az egész az előzetes alapján, az is atyaég. Nem is leszólom, csak annyira nem az én filmem, bár nyilván ez sokatoknak egyértelmű lehet, hiszen prequel, amiket iszonyat feleslegesnek tartok.
A film abban az értelemben prequel, hogy előbb játszódik, mint a létező film(ek), de nem prequel -és abban az értelemben, hogy a meglévő sztorit akarná kiegészíteni, annak bizonyos szálait bontaná ki.
Tökéletesen megállja a helyét úgy, hogy nem csak az eredeti ismerete nem szükséges, még a létezése sem.
Sokat olvasom a “mi szükség volt erre!?” kommenteket a neten. Erre a filmre nagyobb szükség volt, mint gondolná az ember, de nem azért amiért gondolná. Paul King csinált egy egy filmet, aminek nézése közben egész egyedi módon újra gyereknek érzi magát az ember. Ráadásul a legkisebb korosztály felnőhet egy filmmel, ami olyan dolgokat boncolgat, mint a függőség, korrupció, kizsákmányolás úgy, hogy egy pillanatig nem lefelé beszél a közönséghez, hanem egy varázslatos, zenés utazást nyújt, ami az első másodperctől az utolsó képkockáig egy pillanatra nem laposodik el.
Ha valaki utálta a Paddington filmeket, ezt sem fogja szeretni. Azoknak, akik szerették jó hír, hogy Paul King szintet lépett ezzel a filmmel, nem veszítve semmit abból, amitől azok kiemelkedőek voltak.
Ráadásul Magyaroknak lesz benne egy külön kis kikacsintás.
egy Paddingtont se láttam, nem az én világom. Ez viszont lehet lecsúszik majd a nevek miatt, vagy csak azért, hogy lássam, vajon Grant ellopja-e a showt:D elképesztő, miket megy manapság
Walker: köszi a tesztvetítések után kikerülő tipikusan túltolt, éljenző, teljes kritikát két hónappal a hivatalos bemutató előtt.🙂
A Paddington valamiért működik nálam, és valószínűleg pontosan azon dolgok miatt, amiért ez baromira nem. Szerintem az összehasonlítgatás abszolút nem állja meg a helyét, két teljesen más történet a kettő. A Paddingtonban egy meseszerűen beszélő medvén keresztül látjuk az emberek által “uralt” világunkat, ő fedezi fel a jó és rossz dolgokat egyaránt és állít egy kicsit görbe tükröt nekünk, extra lelket és szívet téve a történetbe (a tv-s animációs kalandjai is pedig szerintem tényleg tündériek minden korosztálynak). Én személy szerint irtózom ettől a Wonkában és Charlie és a csokigyárban is látott túltolt színes-zenés mű világtól, kitalált emberszerű lényekkel, “mindenki más színű öltönyökben”, extra hosszú musical betétekkel, amikre nemhogy a sokadikra, hanem az elsőnél elveszíti a film a fiúgyerekem érdeklődését, amit a Paddington valóban végig fenntartott. Az pedig, hogy én újra gyereknek érezhetem magam az nagyon tág fogalom, amikor az én generációmnak még 30 év után is szorongásaink vannak és csak éjjeli lámpa mellett merünk elaludni a Mesemondó részek megnézése után🤣 Szóval, ha “újra gyereknek akarom érezni magam”, csak megnézek valamilyen fantasy horrort és nem azt, ahogyan egy srác 2 órányi tánc, varázslat, random éneklések és nagy kalandok után új barátokkal saját csokigyár tulajdonos lesz, majd teljesen elvonul az emberiség elöl, elszigetelődik és nem hallani felőle egyáltalán 15 évig, még annyit se, jogy életben van-e. Baromi jó üzenetet tartalmaz tényleg kicsiknek és nagyoknak egyaránt.😅
És nem, nem a még nem látott filmet ekézem (inkább az írást/történetet), csak látva ezeket az előzeteseket hozzá, plusz tudva, hogy hogyan indul a (most már) második rész, így nekem ez nagyon nem áll össze, pláne az, hogy minek készült ez.
Sajnos túl szép, nagyon szépen beszélnek, a Paddingtonok pedig kifejezetten jó filmek szóval ezt meg fogom nézni.
Tökre egyetértek Zolsannal, hogy ez a film és a Paddington-sorozat nagyon másnak tűnik, azonos rendező ide vagy oda. Engem is valamiért hidegen hagy ez, pedig Roald Dahl könyveit szeretem, mondjuk a Csokigyár nálam nem tartozott soha az erősebb történetei közé, a Matilda, a BFG, vagy a Boszorkányok sokkal jobb, de ez persze szubjektív vélemény. Mindenesetre el tudom képzelni, hogy a Wonka szórakoztató lesz, minden adott hozzá, viszont így ránézésre teljesen más feeling, mint a Paddington, ami nekem is óriási kedvencem, úgyhogy bevallottan elfogult vagyok. Ahogy Zolsan írta, a Paddington elsősorban nem giccses látvánnyal operál (noha gyönyörű), és nem a felszínen próbálja megragadni a gyerekek (és felnőttek) figyelmét, hanem meglepően mélyre megy a társadalomkritikában és a karakterábrázolásban egyaránt, amellett a humora is kifinomult. Lehet persze, hogy a Wonka is erős lesz történetileg, de ez a művilág nekem is inkább elidegenítőnek tűnik.
A leginkább viszont azt bánom, hogy most fejezték be a Paddington 3 forgatását, és más lett a rendező, nem tudom, hogy Paul King a Wonka miatt hagyta-e ott, de ha igen, akkor nálam már csak ezért is kicsit mínuszból indul ez a film..
szerintem bármelyik Wonka giccses látványvilág nélkül olyan, mint Harry Potter szemüveg nélkül, vagy a Titanic hajó nélkül :D valahogy a kettő kéz a kézben jár.. ez kevésbé zavar, minthogy telepakolják kornyikálással. Nagyon kevés olyan musical van, amiben tetszett egy-egy dal, rakjanak bele, csak ne 2 percenként
Szóval van egy film, amiről valaki úgy mondott véleményt, hogy valóban látta már, a többiek pedig úgy véleményezték ugyanazt, hogy mindössze csak a trailert látták. Emberek…
A többiek, köztük én is, leginkább ezt a “kritikát” walkertől véleményeztük, ami ez egyik legrosszabb kritika, amit életemben olvastam, pláne két hónappal a film bemutatása előtt. Olyan mintha a film írójának/rendezőjének a párja írta volna, egyszerűen minden mondatába bele lehetne kötni, kezdve azzal, hogy magasztal egy filmet, ami csak és csakis azért létezhet, mert az eredeti történet létezik, amit az egész világon olvasnak/olvashatnak a gyerekek, bárki. Erre ő, idézem: “Tökéletesen megállja a helyét úgy, hogy nem csak az eredeti ismerete nem szükséges, még a létezése sem.” Gusztustalannak tartom ezt a mondatot, főleg a végét, a megfogalmazást, ez olyan mint a plágium éltetése, mivel azt a világot és azon karaktereket használ, akiket nen ő álmodott meg, és azért adjuk már meg a tiszteletet na. Szerencsére a film megteszi ezt majd a főcímnél, ahogy oda lesz írva “Based on…”, ha már az önjelölt kritikus egy párfilmes rendezőt/írót nyal csillogósra, aki eddig csak mások által kitalált történeteket/karaktereket vitt nagyrészt filmre.
Aztán belemegyünk olyan magasságokba (számomra mélységekbe), mint a “az első másodperctől az utolsó képkockáig egy pillanatra nem laposodik el”. Én személy szerint ilyen filmet még nem láttam, beleértve a kedvenc filmjeimet is, minden létező filmben van, ha nem is sok, de egy kicsi üresjárat, szóval ez durván túlzó. Majd a Paddington párhuzam, ami számomra érthetetlen, mert ahogy már említettem két teljesen más stílusú történetet hasonlít itt össze és mondja meg nekem, hogy ahhoz képest, hogy hogyan utáltam/szerettem a Paddington filmeket kell viszonyulnom ehhez a filmhez csakis kizárólag a rendező/író személye miatt.
Nem fogok részletekbe menő kritikát írni, mert egy NDA, kettő nem az én dolgom. Ez egy kis reakció részemről. Történetesen tisztában voltam azzal, hogyan hangozhat, de mivel szívemből szólt a dolog ezért már csak azért is posztoltam, hogy bizonyítsam a sok “plant” kritika/reakció igenis lehet legit, remélem nem gondolja senki, hogy a WB keze a idáig elér.
Megmaradt bennem Stephen Colbert sztorija, hogy ő gyerekként egy teszt vetítésen látta a Star Wars-t és utána hónapokig kellett egyedül abban a star wars lázban égnie, amiről a világnak fogalma sem volt még.
Hasonló érzésem nekem is, mivel ez az egyik kedvenc filmem lett. Nem az év kedvence, minden idők kedvence! Természetesen filmekkel szemben amiken dolgozik az ember mindig elfogultabb, de én még egy filmet sem szerettem így, amin dolgoztam. Láttam 20x, betűre tudom az egészet. Minden amit írtam szerintem kevés filmre igaz, erre viszont igen
Lényegében a mondanivalóm csak az lett volna, hogy ez a film megállja a helyét tökéletesen egymagában. Mint ahogy Paddingon esetében sem kellett Michael Bond gyerekkönyvein felnőni. Technikailag prequel, de nem eredet történet, vagyis nem az a lényeg. A trailer, főleg a tagline kicsit félrevezető, de örülök, hogy nem történet mesélős. Remélem nem lesz több..
Csak azt sajnálom, hogy szinkronosan nem fogja senki megkapni az eredeti élményt.
Walker, én eredeti nyelven fogom nézni, mivel hosszú évek óta Angliában élek, és gyerekmeséknél/filmeknél főleg mindenképpen az eredeti angol nyelvet preferálom, sokszor rengeteg pluszt ad ez egyébként a filmhez, szabályosan dühít a mai szinkronokban való rengeteg félrefordítás vavy direkt átköltés, amik sokszor dramaturgiai szempontból is a filmek rovására mennek. Példának annyit mondanék, hogy a mai napig kaparni tudnám magam, mikor a Frozen-ből hallom magyarul, hogy “Legyen hó”, a dal többi, eredetihez képest teljesen mást jelentő részéről még nem is beszélve akkor a film “nagy, jelentőségteljes dalában”. Na de visszatérve a kritikádra, továbbra is szkeptikus maradtam, de annak ellenére, hogy valszeg nem nekem készült, azért meg fogom nézni, a gyerekkel valószínűleg (bár még lehet kicsi hozzá) és majd a film kritikájánál beszélünk megint róla. 🙂 Az a tény, hogy honfitársam is dolgozott rajta és így odáig van és “büszke rá”, ez számomra pozitívum. Nem mondom, hogy “várom” vagy “érdekel”, de a két kommented miatt bepróbálom, meglátjuk, legfeljebb megállapítjuk, hogy két teljesen más ember vagyunk, más ízlésekkel.😀