Most nem a telefonbújó generációt baszta le, hanem Dan Snow tiktokkert és azokat, akik az általa rendezett, mostanában a mozikba kerül Napoleon történelmi pontatlanságain akadtak ki:
Get a life.
Ridley Scott
Itt van két közben jött poszter is akkor már.
A frizura az mellékes, a piramisok lövetése már nem. mivel azzal, hogy a filmben lövette, azt közvetíti a rendező úr a közönségnek, hogy Napóleon pont leszarta a kultúrát. Miközben nem így volt. Megkérte az angolokat, hogy menjenek máshová csatázni, nehogy megsérüljenek a piramisok.
brit propaganda terjesztette az ellenkezőjét.
Nem kéne mostanra, de azért még mindig újra meg újra rácsodálkozom arra az elképesztő arroganciára ami ömlik Hollywoodból. Képzeljük csak el bármilyen más foglalkozásnál, ahogy valaki rámutat arra, hogy elbasztak valamit és erre ez a válasz jön.
De semmi gond, biztosan csudaszép lesz a film, a történet, a karakterek és a kohézió meg majd hozza azt a szintet amit az utóbbi filmjeiben is produkált a mélyen tisztelt rendező úr…
Oké, akkor tessék elkezdeni felsorolni a történelmileg 100%-osan pontos hollywoodi alkotásokat. Egyig se igazán jutunk? Oké, akkor most azokat, amiknek nem szóltak be a történészek. Ráadásul a legtöbbet megdobálták egy rakás Oscarral. Az Oppenheimernek is beszóltak, például mert 50 csillagos amerikai százlókat lengettek az egyik jelenetben, pedig akkor 48 csillagnak kellett volna lennie rajtuk, mert ’45-ben csak 48 tagállama volt az USA-nak, csak ’60-tól volt 50. Minden egyes ilyen filmnél ott vannak egyébként a történész tanácsadók is, akiknek sokszor eltérő véleményeik vannak egyes eseményeknél. Ráadásul sokszor kerülnek elő a mai napig feljegyzések, naplók, iratok, amik képesek egy-egy történelmi eseményt más megvilágításba tenni. Egy brit-amerikai produkciótól is azt várjuk, hogy ne az egykor esedékes “brit propagandát” nyomja, hanem a 100% igazságot, egy részletéről a francia történelemnek, amit egyébként egyikünk se látott a saját szemeivel, hogy hogyan is történt, se a történészek. Ha ma történik valami a munkahelyeden, akkor azt holnap több embertől eltérő módokon fogod visszahallani, mivel addigra már történelem. Esetleg feljegyzik többen mi történt, és pár száz év múlva próbálják összerakni mások mi is történt, erre jönnek a kukacoskodók. Egy 85 éves rendező azt merte mondani az egyik ilyen kukacoskodónak, aki nem érti, hogy ez nem egy oknyomozó történelmi dokumentumfilm, hanem egy hollywoodi “based on true story” látványos alkotás, hogy “Get a life”, istenem, mennyire igaza van, és mennyire finoman és egyszerűen fogalmazott amikor megkérdezték a véleményét erről!
Bizonyara a TikTok-on csak tortnelmileg hiteles dolgok vannak… Jo beszolas volt az oregtol, tobb kommentet nem is ert volna.
@Zolsan
Nyilvánvaló, hogy egyetlen történelemről szóló alkotás sem lehet tökéletesen pontos. Kényszerből, tudatlanságból, de még akár művészi hajlandóságból is meg lehet változtatni bizonyos elemeket.
Ugyanakkor ezen változtatásokat okkal és magyarázattal illik tenni és nem kifogások arra, hogy igénytelen munkát végezzen valaki.
Ha pedig valaki képtelen értelmes módon kezelni a kritikát és a nagyközönség előtt embermódra megnyilvánulni arról, hogy mit miért csinált az egy bunkó. Akkor is, ha 85 éves, akkor is ha 15 éves, sőt akkor is ha a szentséges hálivúd szentséges rendezőembere.
Ridley Scott az előző pár filmjében is pompásan bemutatta, hogy nemcsak a történelmi hűséget de még a szimpla ok-okozati viszonyokat is szívesen feláldozza a “művészete” kedvéért. Kiderül majd, hogy itt van-e valaki más a produkcióban aki nem szarja telibe ezt a vonalat, vagy ismét nézhetjük, ahogy csudaszép díszletek között bóklászik néhány mentálisan sérült óvodás tehetséges színészek által eljátszva.
Talán ha egyszer, egyetlen egyszer hajlandó lenne minden bunkózó kommentelő ténylegesen utánanézni az eredeti beszélgetésnek, nem a kiragadott három szavas mondatokra reagálni, nem születne annyi kínos komment. Scorsese Marvel alatt is eljatszottuk ugyanezt, nem értem miért kell újra és újra.
“ahogy valaki rámutat arra, hogy elbasztak valamit és erre ez a válasz jön.”
ahhhaha geez imádom amikor felbukkannak a Ridley haterek:D baszki ezt kb akkor visszamenőleg minden based on a true story filmnél pls.. Kiemelek pár kulcsszót: FILM, BASED ON, nem is folytatom
Minden ilyen típusú filmnél színez Hollywood, ez nem ördögtől való. Rémlik valamilyen oldal, ami csinált is statisztikát a színezett vs valóság kapcsán, tökjó kis oldal volt, ha pisztolyt nyomtok a fejemhez se fog eszembe jutni, de ezért nekiállni lefikázni egy rendezőt, halálértelmetlen, de ki mire fordítja azt a kevés időt, ami megadatott neki :D
hajrá Ridley papa (a tesód még most is hiányzik) <3
Beszólni könnyű, alkotni nehéz. Ridley és az igénytelen munka 🤣
És aki szerint Ridley filmjei gyengék:
“Melyik a legjobb film? El-ahrairah says: The crow”
Ridley Scott az igényte…
erről jut eszembe, vannak országok, ahol akár mai napig iskolásokat kötelezőbe kirendelik a mozikba – így okosba – “megnézetni” az éppen aktuális “tőténelmifilmet”. ami – bár nyilván nem “korhű” – mégis az adott tőténelemképbe, ószágimázsba beléje simulá vala.. halkan jegyzem meg, nálunk is lesz nemsokára máááár megin’ egy ilyen tőténelmikorhű, pármilliárdos, adóforintos “blokkbásztőr” film (nem Ridley Scott rendezte) amit bizony kötelezőbe, kivezényelve, előre nézz Józsika! nézd a filmet módon fogja betermelni a pízt. mégegyszer mondom előre nézz Józsika!! megnézed vagy megbuksz!
úgyhogy kénytelen kelletlen, valahogy mégis azt tanácsolnám a jövő filmbuzijainak: gyerekek, ha tehetitek, nézzetek inkább igénytelen Ridley Scott filmeket! higgyétek el, vele jobban jártok!:)
Arról nem is beszélve, hogy Phoenix nem is francia, Kirbi meg egyenesen angol…
Számomra az érdekes a fenti eszmecserében, hogy amikor egyértelmű arroganciáról van szó, akkor mégis mennyire képesek az emberek részrehajlásuk miatt félremagyarázni.
Az, amikor egy szakértő kifejti a szakmai véleményét és arra az illető annyit reagál, hogy “get a life” az bizony színtiszta arrogancia, amit nem kell védeni. Ridley Scott gyakran nagyképű arrogáns. Ettől még lehet szeretni a filmjeit, lehet kiváló rendezőnek tartani. Én azt nem értem, hogy miért képtelenek egyesek szétválasztani ezeket a dolgokat? Előfordul, hogy seggfej az öreg, ezt be lehet ismerni úgy is, hogy tiszteletben tartod a munkásságát.
Olyan, mintha csak szélsőségekben tudnátok gondolkodni. Ha hollywoodi filmről van szó, akkor egyértelmű, hogy nincs 100%-os történelmi hűség, tehát ha egy történész szóvá tesz nagyszámú tévedést, akkor kussoljon, hogy merészeli, ő a hülye, hogy ilyesmire vetemedik hiszen ez egy film stb., miközben RS nem egy arrogáns pöcsfej, ha így reagál az egészre.
Őszintén szólva szerintem erre az egészre sokkal intelligensebben és elegánsabban is lehetett (kellett) volna reagálni.
“mennyire finoman és egyszerűen fogalmazott” – hogy mi van? :D Ebben semmi finomság nem vol, ez leereszkedő arrogancia. Ennek védése pedig ugyanolyan túlzott részrehajlás, mint amikor RS hatereket emlegettek.
A rajongók nem veszik észre, hogy RS ahogy öregszik, mennyire nem képes kezelni a kritikát, a nem dicsőítő észrevételeket.
Ó jaj ne…egy Hollywood-i produkció nem korhű…mi lesz most? :D
És igen, mindenki hibás itt. Egyrészt azok akik 100%-os pontosságot vártak el minden alap nélkül és nem értik, hogy miért nem úgy lett. Másrészt Mr. Scott nagy valószínűséggel tudatában volt, hogy ez majd szóba fog kerülni és sokkal normálisabb hangvételű válaszokkal is készülhetett volna.
@Endymion
Igazából tökéletesen kifejtetted a lényeget, de itt a topikban is látszik, hogy mi a központi probléma.
Ridley Scottnak vannak kiemelkedően jó filmjei, vannak kiemelkedően mocsokszar filmjei is, az utóbbiak azért (is) tudnak létrejönni, mert láthatóan sokan képtlenek bármiféle kritikai gondolkodásra és hálivúdi ember csak hibátlan szent vagy senkiházi kókler lehet.
Pontosan ez a személyi kultusz vitte le filmeket arra a szintre ahol vannak, mert bármiféle kritikát figyelmen kívül lehet hagyni, hiszen csak a gonosz haterek merészkednek arra, hogy bármiről negatívan nyilatkozzanak, miértnem csak ülnek le és tapsolnak mint a jó kisgyerekek.
Endymion: igen, arrogáns a get a life, ellenben ki tudja hányadik ilyen faszakodó kérdés után hangzik el. _szvsz_ ha alkotsz 2 éven át akkor nem tiktok véleményekkel kell törődnöd, mert nem jutsz sehova, ha nem mersz beáldozni bármit a történetért (lehet szar lesz a film, nem a végeredményt védem, csak a szemléletről van szó), utána meg had legyenek a “nem pontos” meg a lehúzó kritikák 1 óra alatt összetéve, szedjék össze a likejaikat, legyen tanító pillanat, amikor felvilágosítják az embereket, az már nem a te alkotói kezedben van.
szerintem meglepően őszinte és szórakoztató a válasz amúgy, mert 85 évesen már szarik az udvariaskodásra, míg a fiatalabb rendezők nem tehetik meg, hiába gondolják ugyanígy (kivéve a bérrendezők, akik csak túl akarnak lenni a melón, ők “for the fans” belefosnak akár a ventibe is, csak legyen vége és nyugi). egy Nolan is szarik rá, ha lehúzzák, lásd az audio kérdéseket, csak nem mondja ki nyíltan, hogy befetéma van. Max nem nézzük meg.
Az alkotó alkot, mi meg szavazunk a megnézzük-nem nézzük vonalon. senki sem áll kritika fölött, de senkit nem kell gúzsba kössön a kritika.
El-ahrairah: adsz az anyagból nekünk is?
“Pontosan ez a személyi kultusz vitte le filmeket arra a szintre ahol vannak, mert bármiféle kritikát figyelmen kívül lehet hagyni, hiszen csak a gonosz haterek merészkednek arra, hogy bármiről negatívan nyilatkozzanak, miértnem csak ülnek le és tapsolnak mint a jó kisgyerekek.”
_nincs személyi kultusz jelenleg_. Ezt miért nem értitek meg. cég és franchise kultusz van, ami még rosszabb filmeket termel, és a “fanok” vérre mennek értük. pont hogy örülni kell, ha más is alkot, és nem “for the fans” módon játssza a nótát. Ha valami, akkor a sztár kultusz eltűnése vitte le a filmeket, a sztár rendező és színész eltűnése miatt kapnak szinte csak a franchiseok nagyobb pénzt.
és tényleg nem csak fekete és fehér oldal van, zseni vagy idióta, és persze ezek zseni vagy idióta fanjai, mert a pozitív kritikai részt valahogy mindig kifelejtitek az elméletekből, csak az kritika, ami valami “ellen van”, amikor gyártjátok a világleegyszerűsítést.
@human
Gondoltam, hogy írok valami hasonlóan pökkhendit és lekezelőt válaszként, de inkább hagyjuk, gondolom azt kimoderálnád mert ejnyebejnye, személyeskedni nem szabad, gyerekek.
Maradjon csak így itt ez mind, szépen passzol a belinkelt frázishoz, pontosan egyforma a színvonal.
Megyek, szerzek inkább magamnak életet, hátha egyszer majd én is fikázhatok csípőből másokat ilyen vagány egysorosokkal.
írtam rendes választ.
@human
Nem tudom honnan veszed, hogy én bárhol azt írtam volna, hogy csak fekete vagy fehér van, vagyhogy innentől utáljuk RSt vagy imádjunk akárki mást.
Egyszerűen iszonyúan taszít az a fajta hozzáállás egy alapvetően végletekig profitorientált termék esetében, hogy az azon dolgozó emberek valami különleges státusszal bírnak, és nézzünk el nekik bármit mert milyen vagány, hogy “szarik az udvariaskodásra”.
Az én olvasatom egyszerű: Egy cég megvásárlásra kínál egy terméket, és a termék hivatalos képviselője a felmerülő kritikára otromba és arrogáns módon válaszolt anélkül, hogy a kritika valódi tárgyát egyáltalán érintette volna.
Ez számomra arra utal, hogy a termék nem a megfelelő kezekben van, és a megvásárlására való hajlamomat is jelentősen csökkenti.
És nem, abszolút nem érdekel, hogy a szóban forgó ember, hány éves, hány évet dolgozott előtte ebben az iparágban, vagyhogy mennyire menő stílusban volt tapló.
Mint ahogy ha nem az álomgyár új csudafilmjéről lenne szó akkor valószínűleg másokat sem, de amíg a rendezőket/színészeket/forgatókönyvírókat különleges csodalényekként kezeljük, addig semmi meglepő nincs benne, hogy a filmek minősége abba az irányba tart amerre.
Azt meg majd meglátjuk, hogy a Napóleonból Alien lesz-e vagy Covenant, de ez a fajta hozáállás nem az előbbit sejteti.
Részemről ennyi.
El-ahrairah: de hát senki sem kezeli csodalényként, ezt te láttad bele az egészbe, innen indultál valamiért. pl. nekem is van Ridley film amit nem szeretek, olyan is amit nem láttam, ha csodalény lenne nálam, akkor ez nem állna fenn.
és igen, ezt mondom én is, ha szerinted nincs jó kezekben, akkor ne “vedd meg” semmilyen módon, és ennyi. ezt lehet tenni. ettől még sziszifuszi dolog minden kritikára válaszolni neki, mert most lehet pattogni hogy erre miért nem válaszolt, de ugye 1000000 kritika éri valszeg, semmi mélyet nem érdemes belelátni. szerintem vicces, hogy valaki áthágta a PR szabályokat, szart az udvariaskodásra, de ebbe miért látsz többet? ettől még nem lett Ridley az isten, csak míg mondjuk nézed a kiszámított reklámokat minden kibaszott filmnél, ahol a PR cég írta az utolsó szót is amit kiejthetnek a készítők és színészek, addig tényleg üdítő kicsit, hogy valaki ledobta amit amúgy a többségük gondol (az idei indie befutó Past Lives rendezője is ezt gondolja, mert a saját történetét akarta mesélni, nem csak a stúdióhuszárok), mert az alkotói folyamat közben tényleg nem lehet izgulni a kritikán, azok a filmek a legrosszabbak, amik előre át akarnak menni egy cinemasins rostán, ahelyett, hogy tojnának rá.
Ettől még születnek szar filmek ilyen alkotói hozzáállással természetesen (lehet a Napoleon is az lett), de ez megint ugyanaz, mint aminél az íróknál lovagoltál, hogy ezerszer inkább járják a saját útjukat, mert abból több jó születik.
Plusz mint mondom, nincs személyi kultusz, mert akkor egyszerűen több érdekes film jönne, ha Nevekkel eladhatnának bármit, és a stúdiók ezen élnének, ez ” az azon dolgozó emberek valami különleges státusszal bírnak” és “a rendezőket/színészeket/forgatókönyvírókat különleges csodalényekként kezeljük” egy végletekig hibás gondolat a nagy képet nézve.
@human
Abból indultam ki, hogy bármilyen más foglalkozás/szolgáltatás esetében máshogyan vannak megítélve az ilyen kijelentések. Ha bemész a könyvesboltba, és megjegyzed, hogy a Zsiráfok élete című könyv borítóján a zsiráf csíkos és nem foltos majd erre a könyv írója nyilvánosan kioszt, hogy “get a life” akkor isaez lenne a reakciód, hogy ez mennyire menő dolog?
Mert gyanítom, hogy nem.
Erre mondtam a’csodalényként kezelés’-t és nem másra.
És nem, azt sem állítom, hogy nem lehet elrugaszkodni a történelmi tényektől egy Napóleonról (vagy akárkiről) szóló múalkotásnál, de aki ezt megteszi az legyen már képes értelmesen kezelni az ilyenkor felmerülő kérdéseket, és nehogymár azért tapsoljuk körbe mert beleszarik a civilizált kommunikációba.
És ha meg valaki akkora autőr, hogy őt csak fársztja már a sok buta nép aki nemérti az ő géniuszát, akkor meg nem muszáj válaszolni az ilyenekre, és nem kell elmenni haknizni olyan helyekre ahol – urambocsá – esetleg kérdéseket tesznek fel neki azon túl is, hogy miért ennyire megaszuperkirály amit csinál.
“nem, abszolút nem érdekel, hogy a szóban forgó ember, hány éves, hány évet dolgozott előtte ebben az iparágban, vagyhogy mennyire menő stílusban volt tapló.”
szerintem baromira nem mindegy, hogy ezt 85 évesen megszámlálhatatlan filmmem a háta mögött, vagy 20 évesen, első filmes rendezőként mondja valaki. Teljesen más kicsengése van. Demagóg lehet a gondolatom, de ő pont emiatt az életút miatt teheti meg, hogy már szarik rá és nem érdekli, hogy te, én vagy a tiktokon (mi az?) bárki mit gondol róla vagy a munkájáról.
@blady
Éa a másik oldal? A történész aki összerakta a videót a történelmi pontatlanságokról, vele mi van ilyenkor? Az ő szakértelme, szakmai múltja, háttere nem számít?
Ha ő is csinálja még hatvan évig és elkészít még százhetvenhárom videót amit mind megnéz és lájkol ötmillió ember akkor neki is lehet onnantól fikázódni mindenkire aki a munkájával szemben kérdéseket tesz fel, vagy ez csak és kizárólag a hollywoodi rendezők privilégiuma?
Én inkább akkor már maradnék annál, hogy mindenkire baromi rossz fényt vet aki így viselkedik, és továbbra is tartom, hogyha többen tartanák ezt a minőségi standardot hollywood irányába akkor hosszú távon jobb lenne ami onnan kijön.
Szerintem az igazság valahol a kettő között van. Ridley Scott megteheti, hogy a történelmi tényeket feláldozza az alkotói szabadság oltárán egy történelminek titulált filmben, de akkor ne háborodjon fel azon, ha a nézői nem lesznek vakok a laikusok számára is nyilvánvaló másításokra. Ha elintézte volna mondjuk annyival, hogy „éltem az alkotói szabadság adta lehetőségeimmel”, akkor nem adott volna lovat a kritizálói alá. Elég sok időt töltött el a pályán ahhoz, hogy mostanra rutinosabban (és intelligensebben) kezelje a kritikákat.
teszem fel a költői kérdést, hogy mi a frászkarikáért elemez ki, kezel úgy egy FILMET, mintha az doku lenne? Akkor számoljon azzal is, ha körberöhögik, ahelyett hogy komolyan vennék, én így nem is várnék el komoly reakciót..:D
Mintha egy ételkritikis almát hasonlítana az almáspitéhez vagy paprikát a lecsóhoz.. Egyszerűem nem korrekt.
23: Még mindig nem esik le, hogy ez nem egy dokumentumfilm? Ráadásul a kritikus nem is látta még, csak az előzetes alapján mondott egy véleményt. Ez csak egy fikciós mű, deklaráltan. Ennyiből az Asterix és Obelixen is számon lehet kérni a történelmi hűséget.
Nemcsak, hogy nem dokumentumfilm, de konkrétan itt az a helyzet, hogy előttünk hever Ridley Scott szinte teljes életműve a Duellists-től az 1492-őn át a Gladiátortól a Kingdom of Heaven-ig stb. Tehát aki látta legalább egy filmjét, tudhatja, hogy Ridley Scott nem történelmi filmeket rendez.:)
Érdekes karakterekről mesél. Érdekes sztorikat mesél el – max történelmi kontextusba helyezve. Stúdiófilmeket rendez. Egy iparos. Aki olyan körülmények közt hozza a maximumot, akinek szinte majdnem minden filmjét legendásan szétvágták a stúdiók a bemutatók előtt.:)
És igen, vannak nagyon rossz, nézhetetlen filmjei.
Hozzá kell tenni, nagyon komoly research történik 1 ilyen film esetében. Megkockáztatom, hogy mire eljutnak a forgatásig a több évnyi pre-production után, addigra Ridley Scott már jobban ismeri a valós történelmi eseményeket, mint bárki más.:)
De nem a valóságról forgat dokufilmet. Őt nem ez érdekli.:)
Hanem, hogy ő mit szeretne ebből a karakterből, ebből a sztoriból kihozni, megmutatni, mi zajlik le a fejükben stb.
A film nyelvén mesél. Stúdiófilmes keretek közt.
Ez egy fikció. Senki ne üljön be úgy Ridley Scott filmjeire – vagy úgy egyáltalán bármilyen műfajfilmre – hogy ő most itt történelmi leckét fog kapni. Mert nem fog. Nem erről szól a műfajfilm és mégegyszer, Ridley Scott egy filmrendező, nem történész.
Innen nézve pedig pont, hogy az az arrogáns, aki Tik Tokon (ezt még leírni is szörnyű:) kezd el kakaskodni, kekeckedni, olyasmit számonkérni, amiről már rég tudja, hogy nincs is ott – ha látott legalább 1 darab Ridley Scott műfajfilmet életében.
De ha nem látott és úgy mozdult rá Scottra, akkor az meg még nagyobb arrogancia.:)
Vegyünk egy megosztó filmet: Counselor. Bemutat egy világot. Egy szörnyű világot, ahol hordókban utaztatják a hullákat poénból. A Jogász belép ebbe a világba és Scott végig játszik velünk, nézőkkel.
A sztárjaival nagyokos szövegeket ad elő olyan dinamikával, hogy végig azt hisszük, hogy igen-igen non-stop kapjuk a megfejtéseket igen. Van kiút. Minden jó ha vége jó.
Csak kapkodjuk a fejünket az újabb és újabb információk után, hogy aztán kiderüljön, hogy nem kaptunk semmilyen információt erről a világról. Mi nézők, a Jogásszal együtt reménykedünk, mert Scott így vezet minket, az orrunknál fogva.:)
Mert valójában ez egy lefele tartó hullámvasút és megyünk egyre mélyebbre, hogy aztán megkapjuk azt, amit amúgy sejtettünk az elején, de nem akartuk elhinni. Mert reménykedtünk és házhoz mentünk pofonért.:)
És ez egy stúdiófilm. Mi ez, ha nem a világ legnagyobb filmrendezői trükkje? Én azt gondolom, hogy ez filmrendezés felsőfokon, amit tanítani kellene.
Namost, képzeljük el, hogy jönne egy “drogkartell szakértő” és alázni kezdené a Counselor-t, hogy háááát ez így nem jó, a drogkartell nem így működik, másképp ölnek stb.:)
Most komolyan, érdekelne ez minket a film szemszögéből? Érdekelné ez Ridley Scottot és az egész csapatát, akik a filmen dolgoztak? Hiszen olyan közel hozta ezt a beteg világot, amilyen közel csak tudta, mert érezzük – bár fikció – hogy ez a világ amit bemutat, egy olyan logika mentén működik, amit tulajdonképpen nem foghatunk fel.
És ez abszolút átjön. A Jogász számára nincs kiút. Csak elhitették velünk, hogy van magyarázat, de kiderül, hogy nincs semmilyen magyarázat. A pokol az pokol és a Jogász a földön végzi nyüszítve. Ez mesterrendezés.:)
Mégis. Nagyot bukott a Counselor? Irgalmatlan nagyot.
A kritikák a földbe taposták? Még jó hogy.:)
Kultfilm lett a Counselorból? Hát még az sem.
Én mégis zseniálisnak tartom? Legyen ez az én bajom.:)
Számonkérem rajta, hogy mennyire valóságos? Fogalmam sincs és nem is érdekel.:)
Viszont értem és megértem azokat a kritikákat a filmmel kapcsolatban, akik egyenesen nézhetetlennek tartják a Counselor-t. Mert ez egy megosztó film. És meg lehet indokolni, hogy ki miért gondolja rossz filmnek a Counselor-t. Csak nem úgy, ahogy egy történész tiktokker gondolja.:)
@human
Nekem speciel nagyon tetszik a sztárkultusz eltűnése. Amúgy se érdekelt soha, hogy egy filmet X színész a főszereplő és Y a rendező aki a Z filmet rendezte
A franchise kultusz szintén hidegen hagy
A tömegtermelés miatt mindenképpen bezuhant volna a színvonal. Mindegy, hogy éppen milyen kultuszra esküszik fel az akinek szüksége van rá
Hát igy elovasva az eddigi komenteket, csak annyit tudok irni
Gyerekek, get a life :-)