Maradnék az angol címnél, de persze az Anatomie d’une chute-ról van szó, ami végre eljutott hozzánk. A végre mondjuk lehet csak miattam került oda, hiszen az első előzetes óta vártam, vagy a Cannes-i díja óta, vagy a PIMP emlegetése óta.
A történet nem annyira bonyolult, mert tényleg egy zuhanásról szól minden irányból. A főszereplő írónő férje esik ki a 2. vagy 3. emeleti ablakból miközben dolgozik a ház szigetelésén, és a hulláját a sétából hazatérő látássérült kisfiuk találja meg. Fél órával később kiérnek a mentők és a rendőrök is. Pár nappal később pedig a halottkém jelentése és más felmerült kétségek miatt megvádolják a nőt a gyilkossággal.
Igen, egy tárgyalótermes dráma lesz belőle. Nem tudom ez mennyire spoiler, mindenesetre az előzetesben benne volt. Így bontakozik ki a zuhanást körülvevő sok esemény, a megelőző éjszaka, a korábbi évek, és kerül felszínre minden. Vagyis “minden?”.
Az a durva, hogy a film még az első körben megfogható “ő tette?” kérdés szintjén is teljesen működik, talán bűnügyi thrillerként besorolva úgy. Műr az is lekötött ahogy feltárják a nyomokat, a szemtanúk és a szakértők vallomásokat tesznek, foglalkoztatott a nő bűnössége.
Viszont ha hátralépünk, akkor inkább az került itt előtérbe, hogy amikor hallunk valakiről 1-1 dolgot és ítélünk, akkor mennyire semmit nem tudunk. Nem vagyunk tisztában a kontextussal, a megérzésekre hagyatkozunk, ha kicsit ellenszenves, akkor veszhet simán, eldöntjük előre. Nyilván mindezt nem csak gyilkossági ügyekre értve. Például a főszereplő szerepében pont kellően öntudatos és agresszív Sandra Hüller, hogy a remek alakítása miatt lehet nem kedvelni néhol, de közben meg ez a lényeg. Lelökte a férjét, csak mert határozott, sikeres és képesnek tűnik rá? Vagy csak kivetítjük, hogy mit gondolunk a világról és az emberekről? Bűnösnek gondolom, mert nem viselkedik az elvárt ártatlanként, és erre keresek bizonyítékokat a filmben?
Teljesen magával ragadott. Simán ott van az év legjobb filmjei között, és durva volt szinte telt házzal (egy kis teremben) nézni.
Köszi az ajánlást, kötelező darab lesz!
Épp most emeltek árat a plázamozik itthon, úgyhogy itt az ideje visszatérni a meghittebb művészmozik támogatásához.
Én is régóta várom már, a héten szerintem meg is nézzü (nagyok az elvárások Hüller előző filmje után)
Oksa, köszi, meglessük, úgy látom ez nekem való :)
Ez teljesen olyan, mint az Utolsó lépcsőfok c. sorozat, csak itt filmen. Ami pozitív, mert a sorozat is nagyon jól működött!
nem hinném, annak már a pilotja végén volt egy idiótaság ha jól emlékszem, ez végig jó